A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Oviparádé címmel szombaton a fővárosban tartott kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: a magyar lakosság több mint 90 százaléka nyitott a vallás iránt, az elkötelezettség - amely a misén, istentiszteleten való részvételben nyilvánul meg - 10 százalék felett van. Kiemelte: az oktatásnál a valós vallási viszonyok jelennek majd meg, a szülők szabadon dönthetnek. Ebben a rendszerben minden a családok igényei szerint alakul, az állam csak a kereteket biztosítja majd.

Donáth László lelkész a saját parókiális területéről azt mondta: amióta lelkészi szolgálatot lát ott el, egy iskola sem kereste meg azzal az igénnyel, hogy evangélikus hitoktatásra jelentkező gyermek lenne.

Horn Gábor oktatáspolitikus azt hangoztatta: reprezentatív kutatások szerint a lakosság 65 százaléka gondolja magát valamely egyházhoz tartózónak, és 35 százaléka ateistának. Nagyon kevés országban van arra példa, hogy szerves részévé válik az oktatásnak a hitoktatás - mondta. A mostani lépés oda vezet, hogy egy 10-12 éves gyereknek döntenie kell, hit- vagy erkölcstanórán vesz részt. Kinek az erkölcse, az etikája, kié lesz ez? Nincs közmegegyezés ebben, szerencsére - állapította meg, hozzátéve: szerinte a kormányzatnak nincsenek nevelési feladatai.

Rétvári Bence az elhangzott statisztikai adatokra reflektálva azt mondta: az emberek egyharmada a maga módján vallásosnak tartja magát, csak az egyházi kötelékben nem találták meg a helyüket, de ők nem ateisták. Az ateisták aránya egyszámjegyű Magyarországon - jelentette ki. Javasolta, mindenki lépjen túl a 17. századi egyházképén, nem azt kell feltételezni, hogy "egymás torkának ugró" felekezetek vannak Magyarországon. Kérdésre azt mondta: egyházi kérésre arra törekednek, hogy aki iskolán kívül részt vesz hittanoktatáson, az kiváltsa majd az intézményi részvételt.

Donáth László szerint hamis azt a látszatot kelteni, hogy a gyakorló lelkészek szerették volna ezt "a terhet a nyakukba venni", amely a kötelező hittan- és erkölcstanoktatással jár. "Az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje" - mondta, hozzátéve: ezt - a katolikus egyházon kívül - nem tudják majd megoldani. A lelkész az északi modellt emlegette példaként, amely szerinte rendkívüli módon tiszteletben tartja minden ember jogát arra, hogy saját hitéről saját maga döntsön.

Horn Gábor szerint az iskola nem az állam, minden pedagógus kötelessége, hogy megadja a lehetőséget arra: a gyermek eligazodhasson később az életben. Szerinte ez az intézkedés nem segít abban, hogy minél több fiatal találjon utat a valláshoz, vagy Istenhez.

Rétvári Bence azt mondta: senki nem akar senkit befolyásolni abban, hogy milyen világnézetű legyen, senkinek nem lesz kötelező katolikus hittanra járnia. Aki szeretné, annak a saját egyháza megszervezi a hittant az állam által biztosított keretek között. Hangsúlyozta, az a személyiség része, hogy valaki gyakorolja-e a vallását vagy sem. Az államtitkár szerint nem ütközik alaptörvénybe az intézkedés, választható, hogy hittan- vagy erkölcstanórára járatják a szülők a gyermeküket.

Donáth László szerint az iskola nem a hitre nevelés területe, amikor az állam magához veszi a gyermek, a szülő, a család hitbéli formálásának kötelezettségét, kimondva kimondatlanul "bálványimádására" próbálja rávenni őket.

Horn Gábor úgy fogalmazott: "az államszocialista rendszerek szoktak ilyen eszközökhöz nyúlni." Az oktatáspolitikus problémának tartotta, hogy a választást kötelezővé tették. Egy harmadikos diák miről fog az erkölcstantanárral beszélgetni? A túlvilágról? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence azzal kapcsolatban, lesz-e konkrét tankönyv, vagy lesznek-e témák, mennyire lehet ezektől majd eltérni, azt mondta: nem tagja a kodifikációs bizottságnak, de széles körű az a testület, amelyik összeállítja a szükséges anyagokat. Ha ő ebben részt venne, ezt úgy tenné, hogy ha konfliktusos helyzet van, magát a konfliktust mutatná be - jelezte. Megjegyezte: az is meghatározó egy fiatal számára, hogy milyen történelemtanára van. Senki nem fog akarata ellenére katolikus kurzusra járni - ismételte meg.