A leghidegebb az országban tavaly február 9-én volt Csávolyon, akkor ott -26,1 fokot mértek. Szintén ezen a településen mérték a legmagasabb nyári hőmérsékletet is, augusztus 24-én, 40,4 fokot - közölte az OMSZ. A legtöbb napfényt, 2645 órányit, Békéscsabán, a legkevesebbet, 2090 órányit pedig Mosonmagyaróváron mérték.

A legtöbb hó nem meglepő módon az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn esett, február 18 és 22 között akkor 56 centiméternyit mértek. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Miskolcon hullott tavaly, a városban július 29-én 24 óra alatt 11,27 centiméternyi csapadék esett.

met.hu

A szélsőséges időjárás megviselte a mezőgazdaságot, mind a növénytermesztőket szárazság és forróság miatt, mind pedig az állattartókat a drága takarmányárak, a zord téli hideg és a nagy nyári meleg miatt - tette hozzá a szolgálat. Az aszály továbbá a halgazdaságokat is sújtotta, ahol a jövedelem-kiesést elsősorban a forróság miatt elpárolgott víz pótlásának költsége, illetve az alacsony hozamok miatti magas takarmányárak okozták.

Júliusban két komolyabb jégverés is bekövetkezett hazánkban. A július 6-án lecsapó jégeső a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tunyogmatolcs, Nábrád és Ököritófülpös község közelében letarolta a búzaföldeket, súlyos károkat okozott a napraforgó- és kukoricatáblákban, s a gyümölcsösöket sem kímélte. Július 29-én pedig Zalaszentgrót környékét sújtotta jégverés, amely a szőlő- és almaültetvények termésének nagy részét elpusztította.

Mindezek hatására a mezőgazdaság még a 2011-es évnél is súlyosabb veszteségeket szenvedett, a becsült kár több mint 400 milliárd forint. Folyóink és állóvizeink is veszélybe kerültek a rendkívül alacsony vízállások miatt, nyár végére, ősz elejére a Tisza több pontján, illetve mellékfolyóin is rekordalacsony vízállásokat mértünk.

Egyik legszebb és legismertebb vízesésünk, a szilvásváradi Fátyol-vízesés is az aszály áldozatává vált, nyárra teljesen kiszáradt - igaz, az őszi csapadékosabb idő hatására azonban mára már újra csobog - idézte fel a szolgálat.