Boros Gyevi Imre 1914-ben született Zentán. Amikor a teológiát Zágrábban elvégezte, szülőföldjét, Bácskát ismét Magyarországhoz csatolták. A ferencesek gyöngyösi teológiai főiskoláján tette le utolsó vizsgáját, és Egerben szentelték pappá 1941 novemberében.

Az újmisés szerzetes a siklósi és a máriagyűdi ferences rendházban szolgált a rendek szétszóratásáig, emellett a máriagyűdi kegyhely gyóntatója volt. 1950 nyarán egy éjszaka ávósok hurcolták el a rendházból. Néhány hónapos kecskeméti fogsága után a pécsi püspökség alkalmazta. Baranyában, majd Tolnában szolgált 1957-ig. Utána Mohácson, majd baranyai falvakban működött 1988-ig, amikor nyugdíjba vonult és a pécsi irgalmasok templomában lett kisegítő lelkész.

A rendszerváltozás után négy évig Szécsényben plébánosként szolgált, majd Mátraverebélyen még egy évig volt házfőnök, utána pedig kisegítő lelkipásztorként, illetve gyóntató és miséző papként tevékenykedett. 

Pappá szentelésének 70. évfordulója alkalmából 2011-ben tartotta rubinmiséjét.