Nem szabályozná a kormány a jövőben törvényi szinten az akadálymentesítési határidőket. A mozgáskorlátozottak szövetsége szerint mindezzel több évtizedes visszalépés várható a fogyatékosügyben. Egy szervezet tiltakozó akciót szervezett szerdára.
Kivenné a kormány a fogyatékosügyi törvényből az akadálymentesítésre vonatkozó határidőket arra hivatkozva, hogy azok már lejártak, és az újabbakat nem célszerű törvényben rögzíteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata szerint ugyanis egy Országos Fogyatékosságügyi Programot fognak megalkotni, és a határidők is abban szerepelnek majd.
Mindez a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy intézmény büntetlenül „feledkezhetne” meg az akadálymentesítésről. A szervezet szerint törvényi határidők híján nem lesz kikényszeríthető az akadálymentesítés, ami rendkívüli módon le fogja lassítani az eddig is akadozó folyamatot. Aggályokat vet fel szerintük az is, hogy a tervezet megszüntetné az Országos Fogyatékosügyi Program parlamenti ellenőrzését is, így kizárólag a mindenkori kormánytól függne, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtésére milyen programot alkot és azt hogyan tartja be.
A Magyar Antidiszkriminációs Közhasznú Alapítvány pedig szerda reggelre tiltakozó demonstrációt tart az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. A csatlakozókat arra kérik, hogy kerekesszékben ülve tiltakozzanak a határidők hatályon kívül helyezése ellen.
Arra vonatkozó hivatalos adatai egyébként sem a szervezetnek, sem az államnak nincsenek, hogy eddig hány helyen történt meg az akadálymentesítés. A tavalyi tervek szerint a kormány idén kezdte volna ezt felmérni, az országos felmérésre kiírt közbeszerzési pályázat nyertese áprilisban kezdi meg a munkát, végleges eredmények várhatóan nyár végén lesznek.
Az akadálymentesítettség teljes megvalósítására kiírt eredeti határidő 2010 vége volt, de idén év végéig minden közszolgáltatást nyújtó épületnek, legyen az bank vagy orvosi rendelő, el kellett volna végezni az akadálymentesítést.
A MEOSZ becslései szerint a közhasznú épületek – mint kormányhivatalok, kórházak, iskolák – mintegy 60 százaléka akadálymentes, a közszolgáltatást nyújtó épületeknek – pl. bankok, vendéglők – azonban csupán a 30-35 százaléka, a turisztikai célú létesítményeknek a 30-40 százaléka akadálymentes.
A fogyatékosügyi törvényjavaslat egyébként a szervezet szerint pozitívumokat is tartalmaz, ilyen, hogy a nyugdíjakhoz hasonlóan 5,2 százalékkal megemelték a fogyatékosok támogatását.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
