„Mitől élénkülnek a seychelles-i és a belize-i befektetések Magyarországon?” – ezzel, a parlament hétfői ülésén elhangzó interpellációval tér vissza ebbe a műfajba az LMP-s Schiffer András és Vágó Gábor. Mióta a pártszakadás miatt megszűnt a frakció, a függetlenné vált LMP-s képviselők nem interpelláltak, de most végre egyik kedvenc témájukról, az offshore-hátterű cégekről, illetve az azoknak juttatott állami támogatásokról kérdezhetik a nemzeti fejlesztési minisztert.

A Jobbik korábban határozati javaslatot is benyújtott, amelyben azt javasolta: az Országgyűlés kérje fel az Állami Számvevőszék elnökét, indítson vizsgálatot az új Széchenyi-terv egyes pályázataival kapcsolatban, amelyek keretében átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégeknek fizettek ki támogatásokat. Az illetékes bizottság elutasította a kezdeményezést, ezért a Jobbik a plenáris üléstől kéri, vegyék tárgysorozatba a javaslatot. A sikerre kevés esélyük van, de legalább elmondhatják, ők megpróbálták, de a Fidesz nem engedi.

Túry Gergely

Az interpellációk sorában szocialista képviselők is kedvenc témáikban kérdeznek: Tukacs István „Kényszernyugdíj!” című interpellációjával minden bizonnyal azokért a nyugdíj mellett is dolgozó állami alkalmazottakért szólal fel, akik csak külön kérelem alapján maradhatnak az állásukban, és nyugdíjat akkor sem kapnak. Párttársa, Gúr Nándor „Érdemi szociális párbeszéd - béke poraira” című interpellációja pedig talán azt jelzi, az MSZP nosztalgiával gondol a hajdani Országos Érdekegyeztető Tanács üléseire.

„Miért tűri a kormány az új földforgalmi törvény lebegtetése miatt terjedő visszaéléseket?” – című interpellációjával furcsa helyzetbe lavírozza magát a jobbikos Varga Géza. A párt korábban élesen bírálta a földtörvény tervezetét, amely szerinte a nagybirtokosoknak kedvez, de miután felfüggesztették a tárgyalását, úgy tűnik, azért aggódik, hogy miért nem születik meg végre a jogszabály. Párttársa, Hegedűs Tamás újabb orvos-elvándorlási hullámtól tart a korábban gazdaság társaságként működő egészségügyi intézményekben dolgozók bércsökkenése miatt.

A kormánypárti öninterpellációk közt Tasó László, Nyíradony fideszes polgármestere arról érdeklődik, hogy „milyen intézkedéseket tervez a kormány a járási hivatalok könnyebb elérése érdekében?” A KDNP-s Földi László pedig azt szeretné az emberi erőforrások miniszterétől hallani, hogy „van-e már látható eredménye a családi pótlék rendszeres iskolalátogatáshoz kötésének?” Szinte biztosak lehetünk abban, hogy mindkét képviselő megnyugtató választ kap majd a kormány képviselőitől.

Szemétdíjak újratöltve

Az eheti ülés valószínűleg legfontosabb szavazásai a kormánypártok jelenlegi kedvenc témájáról, a rezsicsökkentésről szólnak. A fideszes Németh Szilárd törvényjavaslata egyebek mellett július 1-jével a vízszolgáltatás és a szemétszállítás területén is bevezetné a 10 százalékos csökkentést, és 2014-ig be is fagyasztaná az árakat. Az eredeti javaslat a 2013. január 31-i díjakat tekintette bázisnak, de időközben kiderült, hogy a szemétdíj esetében a szolgáltatók (és az önkormányzatok) már korábban bebiztosították magukat.

Hiába volt ugyanis már korábban törvény arról, hogy a szolgáltatók 2013-ban legfeljebb 4,2 százalékkal emelhetik áraikat, sok helyen ennél sokkal nagyobb – egyes helyeken akár 40-50 százalékos – emelést hajtottak végre, amiből gond nélkül engedhetnek 10 százalékot. A fogyasztóvédelmi bizottság módosító javaslata – amelyről hétfőn szavaz a parlament – ezért úgy fogalmazná át a törvényt, hogy júliustól 2014 végéig a tavaly április 14-én alkalmazott díj „legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát” teheti ki a szemétdíj.

A fideszes Szabó Zsolt módosítója – amelyet a kormány és az előterjesztő is támogat – érdekes változásokat szeretne elérni a törvény preambulumában. Ebben eredetileg az áll: a törvény célja, hogy „a kifizethetetlenül magas költség” ne korlátozza a hozzáférést a közszolgáltatásokhoz. A képviselő viszont ezt úgy fogalmazná át, hogy „kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben” korlátozza, vagyis lehetnek a közműdíjak „kifizethetetlenül magasak”, csak épp jogszabályt kell alkotni róla.

Vörös csillag és feljelentésözön

Mivel az előterjesztők nem támogatnak egyetlen módosítót sem, valószínűleg már hétfőn elfogadják az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényt. Korábban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezéseit. A kormánypártok nem engednek, és ismét a Btk.-ba írják a tilalmat, igaz, a korábbiakhoz képest szűkebb körben: az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon terjeszti, vagy nagy nyilvánosság előtt használja a horogkeresztet, a nyilaskeresztet, az SS-rúnát, a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot. A törvény elfogadásával fellélegezhet például az ismert holland sörmárka gyártója, de május 1-jén nem vonulhatnak fel vörös csillaggal a Munkáspárt 2006 vezetői.

Összesen hét mentelmi ügy kerül hétfőn az Országgyűlés elé, de érdekes módon ezek csak két képviselőt érintenek: Balog Zoltánt, emberi erőforrások miniszterét – egy tavalyi, sikertelen kísérlet után – négyszer is feljelentette a Magyarok Világszövetsége, amelyet Balog tavaly májusi bizottsági meghallgatásán „bűnbarlangnak” minősített, és kijelentette: amíg ő a miniszter, addig a szövetség nem kap egy forint állami támogatást sem.

Szekó József, Mohács fideszes polgármestere eddig is rekordere volt a mentelmi ügyeknek, de régi haragosa és politikai ellenlábasa, Polgár Károly újabb három feljelentéssel örvendeztette meg. A legutóbbi már a miatt történt, mert Szekó azt találta mondani a városi tévében, hogy feljelenti Polgárt, mert az rágalmazza őt. A notórius feljelentők csak azt nem veszik számításba, hogy ilyen ügyekben az Országgyűlés nem szokta kiadni a képviselőket.

AFP / P. E Varkonyi

Kedden kezdődik meg a felsőoktatási törvény módosításának vitája. Balog Zoltán javaslata alapján a sokat vitatott hallgatói szerződéseket átnevezik nyilatkozattá, de a lényeg ugyanaz: az államilag finanszírozott képzésben végzett hallgatóknak – húsz éven belül – legalább ugyanannyi ideig kell Magyarországon, vagy magyar cégnél dolgozniuk, mint ameddig tanultak. Könnyítés ugyanakkor, hogy ebbe az időbe beleszámít a gyes, illetve két féleéven belül még meggondolhatja magát a hallgató.

Szintén kedden kezdődik meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításának vitája. Ennek legfontosabb eleme, hogy a fogyatékosok támogatását a jövőben emelni kell annyival, amennyivel a nyugdíjakat. A törvény jelenleg a nyugdíjminimumhoz köti ezt a támogatást, azt viszont 2009 óta egyik kormány – így a jelenlegi sem – emelte, így elértéktelenedett az amúgy sem túl magas összeg, ami a júniusi emelés után is csak havi 19 500, illetve a súlyos fogyatékosok esetében 24 000 forint lesz. Ugyanakkor a törvényből kiveszik az akadálymentesítési határidőket, amiért több fogyatékos szervezet is tiltakozott.