Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Kim Dzsongun nemcsak lőszerrel és katonákkal segíti szövetségesét, hanem több ezer észak-koreai állampolgárt is Oroszországba küldenek, hogy a rabszolgaságot idéző körülmények között dolgozzanak, enyhítve a súlyos munkaerőhiányt, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió tovább mélyített – írja a BBC több érintett, kormánytisztviselő, kutató és a munkások mentésében segítő személyek beszámolói alapján.
A lap hat olyan személlyel készített interjút, akiknek sikerült megszökniük. Valamennyien arról számoltak be, hogy rendkívül szigorú körülmények között, rendkívül alacsony bérért – vagy akár ingyen – kell napi 18 órát dolgozniuk, évente mindössze két pihenőnap mellett, többnyire veszélyes környezetben.
Az egyik munkás, Jin a BBC-nek elmondta, hogy már az érkezése pillanatától fogva minimálisra korlátozták az érintkezés lehetőségét más emberekkel, majd azonnal munkába állították, ami azt jelentette, hogy reggel hatkor ébresztették és másnap hajnali kettőig dolgoztatták. Hasonló tapasztalatokról számolt be a többi munkás is.
A fizikai és verbális bántalmazás a mindennapok része volt. Jin szerint a nem észak-koreai munkások rabszolgának, „beszélő gépeknek” csúfolták őket.
A fizetés – ha egyáltalán megkapják – egyébként sem jelentős, és Kim Dzsongun rezsimje amúgy is elveszi: a jövedelmük nagy részét „hűségdíjként” közvetlenül az észak-koreai államnak utalják. A fennmaradó összeg – általában havi 100–200 dollár (nagyjából 35–70 ezer forint) – szintén nem kerül közvetlenül a munkásokhoz, hanem csak hazatérésük után kapják meg, ezzel is csökkentve a szökések lehetőségét. Ezt se biztos, hogy megkapják: az egyik menekült arról számolt be, hogy egyik nap egy felettese azt mondta neki, hogy ha visszatér Észak-Koreába, lehet, hogy nem kap fizetést, mert az államnak van szüksége a pénzre.
Csak a legmegbízhatóbbak mehetnek
Sokszor ráadásul rendkívül veszélyes körülmények között kell dolgozniuk: éjszaka lekapcsolják a világítást, és alig van biztonsági felszerelésük. A szálláshelyek jellemzően piszkos, túlzsúfolt, bogarakkal teli konténerek, vagy befejezetlen lakóházak padlói, ahol ajtókeretekre húzott ponyvákkal próbálnak védekezni a hideg ellen.
A szökések minimalizálása érdekében a munkásokat egyre szorosabb megfigyelés alatt tartják, ideológiai képzéseket és önkritikai üléseket szerveznek nekik, utóbbiakon hűséget kell fogadniuk Kim Dzsongunnak és be kell számolniuk hibáikról. Korábban havonta egyszer csoportos „kirándulásra” is elmehettek, de ez a lehetőség az utóbbi időben megszűnt.
Az észak-koreai rezsim korábban jelentős bevételhez jutott az Oroszországban dolgoztatott munkásokon keresztül. 2019-ben azonban az ENSZ megtiltotta, hogy országok ilyen munkásokat alkalmazzanak, ezzel is csökkentve Kim Dzsongun bevételi forrásait. Ekkor sok munkást hazaküldtek, de a dél-koreai hírszerzés szerint az utóbbi időben ismét növekszik számuk. Az orosz kormány adatai szerint 2024-ben több mint 13 ezer észak-koreai lépett be az országba, ami tizenkétszeres növekedést jelent az előző évhez képest. Közülük csaknem nyolcezren diákvízummal érkeztek, de hírszerzési tisztviselők és szakértők szerint ez Oroszország taktikája az ENSZ-tilalom kijátszására.
A külföldi építőipari munkák Észak-Koreában népszerűek, mivel jobb fizetést ígérnek, mint a belföldi állások. Sok munkavállaló abban reménykedik, hogy megszabadulhat a szegénységtől, és hazatérve házat vásárolhat családjának, vagy vállalkozást indíthat. Ugyanakkor csak a legmegbízhatóbb férfiakat választják ki szigorú átvilágítást követően, és a kiválasztottaknak hátra kell hagyniuk a családjukat.
Nyitóképünk illusztráció, Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin Phenjanban, fotó: AFP / Pool / Vladimir Smirnov
