Besokalltak a fideszes önkormányzatok a sok adatkéréstől – legalábbis így magyarázták a hvg.hu-nak a kormány és a párt részéről is az információs törvény módosítását, amely alkalmas lehet a közérdekű adatokhoz való hozzáférés körének szűkítésére.

"Az elmúlt években elárasztották az önkormányzatokat a közérdekű adatkérelmek, a polgármesterek jelzései szerint ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy – ha egy hivatal tartani akarta a határidőt – jelentős, a normális ügymenetet veszélyeztető kapacitásokat kötött le a nagy mennyiségű szerződés kiválogatása, illetve főleg az azokban szereplő szenzitív adatok anonimizálása" – indokolta egy kormányzati forrásunk a Cser-Palkovics András és Vas Imre által benyújtott módosítást, ami ellen számos civil szervezet tiltakozott.

Egy fideszes képviselő arról beszélt, a központi apparátusnak is a korábbi kormányok idejéhez képest többszörös mennyiségű adatkérelemmel kell megbirkóznia. "Volt olyan, hogy valaki feltett egy kérdést a kormányfőnek, amikor a titkárság elküldte a választ, kaptunk rá egy közérdekű adatkérést, hogy ennek a válasznak a megszületése mennyibe került, mennyit költöttünk papírra, borítékra, hány ember foglalkozott vele. Szerintem ez már visszaélésszerű adatkérés" – mondta a képviselő.

Magára maradt a kormány

A törvénymódosítás miatt a Transparency International, az Atlatszo.hu és a K-Monitor bejelentette, hogy a továbbiakban nem vesz részt a kormány antikorrupciós programjának kidolgozásában. A tiltakozásokkal kapcsolatban mindkét megszólaló azt mondta, egy "jól megfogalmazott adatkérést" ezután sem fognak elutasítani.

"Ez az olyan esetekre vonatkozik majd, amikor mondjuk valaki azt kéri, egy önkormányzat az összes  megbízási szerződését, az összes uniós megállapodását adja ki, kivétel nélkül. Ha valaki először lekéri a szerződések listáját, majd az adatkérelemben megnevezi, hogy például a 28-as, 34-es, 63-as számút kéri ki, ezután sem lesz akadálya az iratok megismerésének" – hangzott az indoklás.

Arra a kérdésre, hogy innentől kezdve hogy dől el, hogy egy állami szerv, önkormányzat mit minősít "visszaélésszerű adatigénylésnek", a jogalkotásban jártas fideszes képviselő egy konkrét példával felelt: "Ha van egy önkormányzati rendezvény, akkor természetesen csakúgy, mint eddig, ezután is kötelező lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyibe került, milyen cégek mely tevékenységeket végeztek a lebonyolítás során, tehát, ha mondjuk a polgármester fiának a cége végezte a hangosítást, az a nyilvános szerződéslista alapján kikért megállapodásból egyértelműen ki fog derülni. Tehát minden szerződésbe betekintési jogot kell biztosítani, ugyanúgy, mint eddig, ebben semmi nem változik. Ha azonban az adatkérő azt mondja, hogy ő a legutolsó jénai tálról is szeretné elkérni a bizonylatot, amiben a savanyúság volt, azt már lehet majd visszaélésszerű adatkérésnek minősíteni".

Nem változik?

Arra a kérdésünkre, hogy a bíróságok jogértelmezési gyakorlata nem mozdulhat-e el az adatnyilvánosságot szűkítő irányba, a képviselő azt mondta, eddig is az volt a jellemző, hogy széles körben értelmezik a bíróságok az állampolgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférésének jogát, ettől ez nem valószínű, hogy megváltozna, de ha bárki úgy érzi, hogy emiatt bármely joga csorbulhat, az „alkotmány továbbra is kimondja a közérdekű adatok nyilvánosságát, semmi nem fog változni, legrosszabb esetben az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni egy elutasító végzés után”.

A képviselő ennek ellenére úgy látja, politikailag nagyon rosszkor jött az ügy a Fidesznek, már csak azért is, mert a nyilvánosság előtt sokan összemosták az ügyet a trafikbotránnyal. "Pedig a kettőnek tényleg nincs köze egymáshoz, már csak azért sem, mert a trafiktörvényben külön is szabályozták, hogy mi az, amit nyilvánosságra kell hozni az adatokból."