„Maradéktalanul állítsák vissza az alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiak folyamán alkotmányellenesnek nyilvánított” – sok egyéb mellett ezt az elvárást fogalmazza meg a magyar kormánnyal és parlamenttel szemben az a jelentéstervezet, amelyet Rui Tavares portugál jelentéstevő készített az Európai Parlamentben (EP), és amelyet kedden délután tárgyal az EP alapjogi bizottsága. A tervezetről az eurologus.444.hu számolt be elsőként.
 
Az EP még tavaly februárban fogadta el azt a határozatot, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat a tervezet az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy készítsen jelentést. A bizottságban aztán a baloldali színekben megválasztott, de jelenleg a Zöldek frakciójában ülő Tavares kapta a feladatot, aki korábban több, úgynevezett munkadokumentumot is készített, így – ez a jelentéstervezetén is látszik – igen alaposan tanulmányozta a magyar belpolitikai helyzetet.
 
Tavares jelentéstervezete több mint húsz pontban foglalta össze a magyar hatóságok felé tett ajánlásait, amelyek közt szerepel egyebek mellett az Alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítása, vagy biztosítsák a közszolgálati média függetlenségét, illetve állítsanak fel világos feltételeket az egyházként való elismeréshez. A jelentéstervezet szerint az ajánlások végrehajtását nyomon kell követni, ha pedig Magyarország nem tesz eleget a felszólításnak, meg kell indítani az EU-szerződés 7. cikkében szereplő eljárást.
 
A korábban többek által is „atomfegyvernek” nevezett 7. cikk szerint végső esetben akár a szavazati jog megvonásával is büntetni lehetne azt a tagállamot, amely megsért az EU alapelveit. Az EP korábbi határozata, és Tavares jelentéstervezete viszont egyelőre csak az első bekezdés alkalmazását javasolja – azt is feltételekkel –, amely alapján csak azt állapítanák meg, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti” az alapvető értékeket. Ennek alkalmazása sem egyszerű, hiszen a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban a szavazatok négyötöde szükséges hozzá.
 
„Mélységesen aggasztó”
 
A tervezetben sok szó esik egyebek mellett az alaptörvény negyedik módosításáról, amely oda vezetett, hogy „az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az alaptörvény védelmének”, hiszen a törvényhozás tetszése szerint módosíthatja az laptörvényt, még akkor is, ha az alkotmánymódosítás ellentétes más alkotmányos elvekkel. A képviselő külön is aggódik a negyedik alaptörvény-módosítás azon rendelkezése miatt, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kormány és a parlament külön adót vessen ki, ha az Európai Bíróság ítélete miatt fizetési kötelezettsége támadna.

Várhatnak még kellemetlen percek a néppárti EP-képviselőkre

MTI / EPA / Patrick Seeger

A jelentéstervezet szerint Tavares „mélységesen aggasztónak tartja az alkotmányos kérdésekben az Országgyűlés javára és az Alkotmánybíróság kárára történt hatáskör-eltolódást, amely súlyosan sérti a hatalommegosztás elvét és a fékek és ellensúlyok megfelelően működő rendszerét”. A tervezet külön is bírálja, hogy „gyorsított ütemben történik fontos törvények elfogadása, mivel ez aláássa az ellenzéki pártok azon jogát, hogy ténylegesen részt vegyenek a jogalkotási folyamatban”.
 
A tervezet igencsak naprakész, ami azon is látszik, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló részben már szerepel az a március végén elfogadott szabály, hogy a korábban kötelezően nyugdíjazott, vezető beosztású bírákat csak akkor kell visszahelyezni a posztjukra, ha azt még nem töltötték be. A képviselő szerit ez azt jelenti, hogy a magyar parlament „nem minden jogellenesen felmentett bíró esetében biztosított a korábbi pozícióval teljesen azonos, ugyanazon feladatkört és felelősséget jelentő posztra történő visszahelyezést”.
 
A jelentéstervezet médiáról szóló részében Tavares azt javasolja, az Európai Parlament mondja ki: „aggódik amiatt, hogy a közszolgálati műsorszórás egy rendkívüli mértékben központosított intézményrendszer ellenőrzése alatt működik, amely a tényleges operatív döntéseket nyilvános ellenőrzés nélkül hozza meg”, illetve hogy a közmédia „elfogult és homályos pályáztatási gyakorlata” és „a széles közönséget elérő közszolgálati média egyoldalú tájékoztatása” torzítja a médiapiacot.
 
Nem csak Magyarország
 
„Ezen állásfoglalás nemcsak Magyarországról, hanem elválaszthatatlanul az Európai Unióról” – kezdi ajánlásait a portugál képviselő, aki szerint „az Unió polgárainak és tagállamainak szükségük van ahhoz, hogy e Szerződések ne pusztán papírra vetett szavak legyenek”. A jelentéstervezet ennek megfelelően általánosságban is felszólítja az összes tagállamot, hogy „a Szerződésből fakadó kötelezettségeiknek eleget téve tartsák tiszteletben, garantálják és mozdítsák elő az Unió közös értékeit”.
 
Tavares javaslata szerint az EP-nek fel kellene szólítania a tagállamokat, illetve az őket tömörítő Európai Tanácsot is, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy „lojálisan hozzájáruljanak az Unió közös értékeinek előmozdításához”, ami lénygében azt jelenti, hogy ne fedezzék egymást az olyan esetekben, mint a jelenlegi magyarországi helyzet. (Az EP-nek ugyanis régi panasza, hogy a Tanácsban a tagállamok a „holló a hollónak nem vájja ki a szemét” elv alapján sok mindent elnéznek egymásnak – a szerk.)
 
A portugál képviselő felszólítja az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot is, hogy „figyelmét ne csupán az uniós jogszabályok megsértésének egyedi (…) eseteire összpontosítsa, hanem vonja le a következtetéseket egy tagállam alkotmányos rendjének és jogi rendszerének olyan rendszerszintű megváltoztatásáról, amelynek során halmozott és visszatérő szabálysértések sajnálatos módon a jogbizonytalanság állapotához vezettek”, hiszen ez már nem felel meg az EU-szerződés 2. cikkében felsorolt alapértékeknek.
 
Új mechanizmus
 
Tavares javaslata szerint az EP-nek támogatnia kellene annak a négy külügyminiszternek a kezdeményezését, akik egy, a mainál hatékonyabb, úgynevezett jogállamiság-mechanizmust vezetnének be, hogy biztosítsák, minden tagállamban érvényesülnek az Unió alapvetőértékei, és adott esetben akár a források megvonásával is szankcionálnák a megsértésüket (a német, a holland, a dán és a finn diplomácia kezdeményezését már első körben megtárgyalták az Európai Tanácsban, és nem utasították el azt).
 
Ennek az új mechanizmusnak a képviselő elképzelése szerint „minden körülmények között politikai befolyástól mentesnek, gyorsnak és hatékonynak kell lennie”. Javaslata szerint rendszeres időközönként, ugyanazzal a módszerrel minden tagországban meg kellene vizsgálni az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását, de persze „maradéktalanul tiszteletben tartva eközben a nemzeti alkotmányos hagyományokat”. A vizsgálatnak már „korai szakaszban” figyelmeztetnie kellene, ha sérülnek az alapvető értékek.