Pont annyi, amennyit ült – jegyezte meg a bíró május 30-ai ítélethirdetésen megindokolva azt, miért 7 év három hónap szabadságvesztést szabott ki Szlávy Bulcsú még 1997-ben történt megölésének ügyében, az abban bűnsegédnek tartott Wappler Lászlóra – mondta a hvg.hu-nak a férfi ügyvédje, Szijártó Zsolt. Az ügyészség súlyosbításért, az ügyvéd pedig enyhítésért fellebbezett, így harmadszor is másodfokra kerül az ügy.

Wappler Lászlót azzal vádolják, hogy megbízást adott a „Balaton királyának” is nevezett Szlávy Bulcsú megölésére. Szlávy Bulcsúnak a kilencvenes években számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel is gyakran került összeütközésbe.

Ki is volt a „Balaton királya”?

Szlávy Bulcsú piti betörőként kezdte a pályafutását, amelynek végére a „Balaton királya” lett, s egy egész csapat főnökeként szedte be területéről a védelmi pénzt. A férfi a Magyar Republikánus Párt alelnöke volt, nem titkoltan azért, hogy ez által politikai körökbe is bejáratos legyen. Ez bizonyos értelemben sikerült is neki, hiszen a párt egyik vezetőjeként még Ronald Reagan volt amerikai elnökkel is találkozott, amit egy közös fényképpel örökítettek meg. Szlávy különös vonzódása a társadalmi szervezetekhez más vonalon is megmutatkozott: a Balaton környéki szórakozóhelyek tulajdonosainak egy alapítványon keresztül kellett fizetniük a védelmi pénzeket.

Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el. Állítólag az Aranykéz utcában, 1998-ban felrobbantott Boross Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá. Az erőszakos, vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban többször büntetett Szlávyval egyébként több alvilági csoportnak is elszámolnivalója volt. A „Balaton királyát” a hatóságok összefüggésbe hoztak Molnár Péter volt ökölvívóbajnok autójának felrobbantásával is. Ha azonban a rendőrök nem tévednek, Szlávy a Molnár-merénylet idején – 1997 augusztusában – már nem volt az élők sorában.

Eltűntnek nyilvánítva

2002 tavaszán nyilvánította hivatalosan eltűntté Szlávyt, s csaknem egy évvel később rendelték el a nyomozást ismeretlen tettes ellen emberölés gyanúja miatt – számolt be róla a HVG. A korábban olajvállalkozásairól ismert, legutóbb az egykori Békéscsabai Kötöttárugyár romjai körül feltűnt Wappler hamar képbe került – a nyomozók nem zárták ki, hogy Szlávy testőreinek is volt szerepük a bűntettben –, feltérképezték a kapcsolatait, elsősorban arra összpontosítva, kinek van a vállalkozó környezetében olyan, Budaörsről könnyen elérhető ingatlana, ahol a kilencvenes évek végén átalakítás zajlott. Az ingatlan garázsára a szomszédok hívták fel a rendőrök figyelmét: a tulajdonos ugyanis ekkoriban töltötte fel a szerelőaknát.

Szlávy Bulcsú megölése ügyének háromszor futottak neki a bíróságok

MTI / Honéczy Barnabás

Minderre némi célzást tettek Wapplernek az őt nemrégiben még tanúként kihallgató rendőrök, akik ezután a vállalkozó minden lépését követték. Szemmel tartották akkor is, amikor a gyanúsított múlt péntek délután másodmagával, betonfúró szerszámokkal felszerelkezve megjelent a garázsnál. Fél óra múlva csaptak le rá: a lyuk ekkor 30 centi mély volt. Később a rendőrök megtalálták a holttestet, amelyet - a zsebében lévő névjegy, illetve más ismertetőjegyek alapján – Szlávyként azonosítottak.

Első ízben tizenöt év fegyház

A bíró az első eljárásban első fokon meghozott ítélet indokolásakor egyebek között elmondta: 1996-ban meggyengült Szlávynak az alvilágban betöltött pozíciója, a balatoni forgalom megcsappant, a mellette levő emberek kicserélődtek. Amikor megkezdődtek az alvilági leszámolások, Szlávy már nem tartozott a "vezérek" közé, így nem lehetett arra következtetni, hogy merényletet terveztek volna ellene. Tekintélye ugyan formailag megvolt, de ő maga is gondolkodott a visszavonulásán. Kitért arra is, hogy Szlávy Bulcsú többször volt büntetve és halálakor is több büntetőeljárás volt ellene folyamatban. A bíróság megállapította: a másodrendű vádlott volt az, aki Szlávy újraszerveződött csapatában vezető szerepet töltött be.

A bűncselekményt megelőzően, 1997. július 11-re virradóra Szlávy ittasan megjelent a H. Erika által vezetett vendéglátóhelyen és a nővel szexuális kapcsolatot létesített. Másnap H. Erika telefonon felhívta Wappler Lászlót azzal, hogy Szlávy randalírozott a szórakozóhelyen. Miután Szlávy külföldre utazott a menyasszonyával, Wappler a testőrét, Németh Gábort kereste meg azzal, hogy a történtekért Szlávynak "bűnhődnie kell". A másodrendű vádlottal azt is közölte, hogy ez akár Szlávy életébe is kerülhet. A tervek között Szlávy ellehetetlenítése, több millió forintos elégtétel is szerepelt – ismertette a bíró. Ezt követően Wappler H. Erikával együtt megjelent a rendőrségen, ahol a nő feljelentést tett. Wappler később többször beszélt a Szlávyval, akitől több millió forintot kért.

Miután megbeszéltek egy személyes találkozót, Wappler elhatározta, hogy az önbecsülésén esett csorbát Szlávy megölésével küszöböli ki – állapította meg a bíróság. Ezért arra utasította a harmadrendű vádlottat, Bíró Lászlót, hogy szerezzen be egy fegyvert. Bíró egy Scorpiót szerzett, de Wappler egy pisztoly mellett döntött, amelyet a per koronatanújától W. Tamástól szerzett be. Elhatározta azt is, hogy a gyilkosság helyszíne budaörsi irodájának alagsorában lesz.

1997. július 31-én Szlávy elment az irodába, ahol a gyilkosság időpontjában csak Bíró László és Wappler László volt jelen. Bíró kihasználva azt, hogy Wappler lekötötte Szlávy figyelmét, hátulról közvetlen közelről fejbe lőtte. Wappler becsomagolta a holttestet, majd az időközben megérkező H. Erikával gépkocsiba emelték a tetemet és a főváros XII. kerületébe hajtottak. Ott Wappler a barátnőjének garázsában, a szerelőaknába helyezte a holttestet, mellé helyezte a fegyvert és sódert szórt rá. A lebetonozott holttest hét évvel később, 2004 januárjában került elő, amikor a padló feltörése közben a rendőrök rajtakapták Wapplert.

Wappler: csak zsarolni akartam

Wappler László az ügyészség megállapításaival szemben azt állította, nem akarta megöletni Szlávyt, csak meg akarta őt zsarolni. Elmondása szerint egy- és hétmillió forint közötti összegről tárgyaltak Szlávyval, de ő nem akart fizetni. Wappler szerint Szlávy nem üzengetett vissza, de nem fizetett, ezért tette meg a feljelentést barátnője. A férfi elmondta azt is: Boross Tamástól értesült a gyilkosságról a bűncselekmény napján, tőle tudta meg azt is, hogy a holttest a garázsban van.

A Wapplerrel és társaival szemben 2004-ben megindult büntetőeljárásban a Pest Megyei Bíróság (ma Budapest Környéki Törvényszék) 2007 januárjában hozott ítéletet. A vádlottak tagadták, hogy részt vettek volna Szlávy Bulcsú meggyilkolásában, a bíróság azonban bűnösnek találta őket. Wappler Lászlót felbujtóként és társtettesként, előre kitervelt emberölésért 15 év, Németh Gábort bűnsegédként, előre kitervelt emberölésért 6 év, Bíró Lászlót pedig társtettesként elkövetett, előre kitervelt emberölésért 12 év fegyházra ítélték.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el, ekkor már a Heves Megyei Bíróságon (Egri Törvényszék). A megismételt eljárásban a korábbival szemben felmentő ítélet született. Az ítélőtábla azonban újra megsemmisítette a döntést, így az ügy ismét visszakerült első fokra, ugyancsak a Heves Megyei Bíróságra. A 2011 októberében megkezdett eljárásban egyik vádlott sem tett vallomást, de fenntartották korábbi nyilatkozataikat.

Wappler az eljárás során azt állította: nem az ő irodájában ölték meg Szlávyt, ezt nem is bizonyították az eljárás során. Az ott rögzített nyomról a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és az nem volt Szlávyhoz köthető. Ugyanígy nem azonosították a vádlottak nyomait a holttest mellett megtalált fegyverről sem.