Úgy néz ki, el kell halasztaniuk a képviselőknek az útjukat, legalábbis ha jövő hétre foglalták le a repülőjegyet, apartmant. Rogán Antal ugyanis kedd este jelentette be, a Fidesz a választókerületek átrajzolása miatt jövő hétre is össze akarja hívni a parlamentet.

Akárhogy is lesz, a héten még nagy munka vár rájuk, illetve a szavazógépeikre. Szerdán napirend előtt várhatóan még szó esik majd a botrányosra sikerült pénteki ülésről, majd a szokásoktól eltérően nem az interpellációk és a kérdések következnek (ezekre csak kora délután kerítenek sort), hanem a záróviták, majd dél körül – ha már minden képviselő beért az Országházba – a zárószavazások első köre, azokról a javaslatokról, amelyekről már korábban dönteni kellett volna, de valamiért halogatták ezeket. Most már látszik, hogy ezekhez a javaslatokhoz újabb zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtottak be, ezért kellett várni velük az utolsó ülésig.

Egyebek mellett szavazásra kerül az az oktatási salátatörvény, amely a kormánypártok sorain belül is vitákat okozott. Ehhez a javaslathoz a kormány már korábban benyújtott egy zárószavazás előtti módosító indítványt, de ezt visszavonta, és új változatot adott be helyette. Ebben a legfontosabb változás, hogy – a szakszervezetek kérésére – korlátozott mértékben, de visszakapják jogaikat az iskolaigazgatók: a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a jogviszony megszüntetése kivételével ők gyakorolhatják majd a munkáltatói jogokat.

Túry Gergely

Alakul az állami patikalánc

Új változat készült a legújabb egészségügyi salátatörvényhez még múlt csütörtökön benyújtott zárószavazás előtti módosítóból is. Ennek legfontosabb eleme, hogy az állam elővásárlási jogot kap a gyógyszertárakat működtető cégek üzletrészeire, ha a patikusok nem akarnák, vagy nem tudnák megvásárolni azokat. Egy korábbi rendelkezés szerint 2014-től a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. A patikusok egy jelentős részének azonban nincs lehetősége kivásárolni az üzlettársait, ezért lép be helyettük az állam.

A második módosítóra láthatóan azért volt szükség, hogy rendezzenek néhány olyan kérdést, amelyről korábban elfeledkeztek. Például az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet, ezért az új változatban szerepel, hogy a kormányrendeletben kijelölt állami cégre nem vonatkozik ez a kitétel. Az eredeti szabály szerint az állam által megvett üzletrészt három éven belül kell újra megpályáztatni, de a gyógyszerészkamara kérésére hozzátették, hogy azonnal ki kell írni a pályázatot, ha az adott patikus meggondolná magát, és mégis megvenné a részesedést.

Külön szabályt alkottak azokra a kétezer léleknél népesebb településekre, ahol csak egy gyógyszertár működik. Ezeken a helyeken az állam nem elővásárlási jogának gyakorlása útján szerzi meg a patikákat, vagyis ezeket nem is kell eladnia három éven belül. Az ilyen, nagyobb községekben található, monopolhelyzetű gyógyszertárakat valószínűleg megtartja az állam, legalábbis erre utal az a kitétel, hogy itt nem kell figyelembe venni a négy patikára vonatkozó korlátozást, illetve azt a szabályt, amely szerint gyógyszer-nagykereskedő közvetve sem lehet tulajdonosa a patikáknak (az államnak van nagykereskedő cége).

Bizonyítson az egyház

Némi halogatás után elfogadják az egyházügyi törvény módosítását is, amelyre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az eredeti szöveget. A kormány nem engedett, a negyedik alaptörvény-módosítással megalapozta a lehetőséget, hogy továbbra is parlament döntse el, mely közösség lehet úgynevezett elismert egyház. Szimbolikus könnyítés, hogy mindenki használhatja az egyház megnevezést, zárószavazás előtt pedig az is bekerül a szövegbe, hogy hivatalosan sem kell egyesületnek nevezniük magukat az elismerésből kimaradóknak.

Az utolsó, zárószavazás előtti módosító a törvény egyik sarokpontját, a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot érinti. Ez a meglehetősen szubjektív kitétel eredetileg is az elismerés feltétele volt, az utolsó pillanatban viszont még pontosítanak rajta: ezek szerint az állami elismerést kérő egyháznak kell bizonyítania, hogy szándékában áll együttműködés, és képes is hosszú távon fenntartani. Ezzel lényegében az egyházak oldalára tolják át a felelősséget: ha elutasítanak egy közösséget, az nem a parlament hibája, csak nem bizonyították, amit a törvény előír.

Margitsziget, bíróság és média

Szerdán ismét szavaz a parlament arról a törvényről, amely a XIII. kerület helyett a főváros közvetlen hatósága alá helyezi a Margitszigetet. A törvényt Áder János köztársasági elnök a múlt héten visszaküldte, de a kormány nem foglalkozott az aggodalmaival. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zárószavazás előtti módosító indítványa ugyanis csak a hatálybalépés idejét változtatja meg, a törvény érdemi részét nem. Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere az utolsó utáni pillanatban is megpróbálja egy módosítóval visszaszerezni a szigetet, de valószínűleg nem jár majd sikerrel.

Szerdán, a parlamenti évad végén kerül zárószavazásra az „Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról” szóló javaslat, amit még március végén nyújtottak be, de tárgyalása sokáig szünetelt. Miután a kormány az Európai Bizottság nyomására lemondott arról, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke pereket helyezhessen át a bíróságok közt, a javaslat zömében technikai jellegű lett.

A kivétel az utolsó, kedden benyújtott módosító indítvány, amely rendeletalkotási joggal ruházza fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) alelnökét. Utóbbira azért van szükség, mert Szalai Annamária NMHH-elnök áprilisban bekövetkezett halála óta nem sikerült megtalálni az utódját (így a Médiatanácsnak sincs elnöke – a jelöltkeresésről és a kormánypárti dilemmákról itt olvashat részletesen), a frekvenciagazdálkodás területén viszont szükség lenne bizonyos döntések meghozására.

Megszorítás és engedmény

Csütörtökön fogadja el a parlament a Varga-csomag néven ismertté vált megszorítást, illetve az ehhez kapcsolódó költségvetés-módosítást. A tervezetnél kisebb bevételek miatt a tranzakciós illeték készpénzforgalom esetén 0,6 százalékra emelkedik, pénzfelvételnél megszűnik a hatezer forintos felső határ. A számlák közötti utalás illetéke 0,3 százalékra emelkedik. A távközlési adó mértéke a vállalkozások esetében 2-ről 3 forintra nő, a felső korlát pedig 2500-ról 5 ezer forintra emelkedik. A bányajáradékot 12-ről, 16 százalékra emelik.

A magánszemélyek kamatjövedelmére bevezeti a kormány az egészségügyi hozzájárulást: a kamatadón kívül további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni 2013. augusztus 1-jétől. Az egyre alacsonyabb betéti kamatok és az új teher miatt a bankban elhelyezett pénz nettó hozama évente fél százalék közelében mozoghat, a banki költségekkel együtt pedig akár mínuszba is kerülhet a megtakarító, így szinte biztosan nem éri majd meg fél évnél rövidebb időre lekötni a pénzünket.

Módosítják a házszabályt is, ami lehetővé teszi, hogy ősszel újjáalakuljon a kiválások miatt megszűnt LMP-frakció. A döntés érdekessége, hogy azt egy olyan alkotmánybírósági határozatra alapozzák, amely elutasította a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció frakcióalakítási kérelmét. Az indoklásban ugyanis az áll, hogy nem lehet megtagadni a frakcióalakítás jogát olyan pártoktól, amelyek a választáson elérték az ötszázalékos küszöböt. Az LMP ez alapján hét fővel is frakciót alapíthat, míg a DK-nak tíz fővel sincs joga, hiszen nem indult önállóan a választáson.

Nem is értek a végére

Szeptemberre marad a temetési törvény módosítása – amely egyebek mellett a hozzátartozók személyes részvételével zajló szociális temetésről szól –, mert egyszerűen nem érnek a végére: a múlt héten el kellett halasztani a szavazást a módosító indítványokról, mert nem készült el az úgynevezett támogatott sor, vagyis az előterjesztő által befogadott módosítók listája. Csütörtökön így csak a módosító indítványokról tudnak dönteni a képviselők, a zárószavazás csak az őszi ülésszakon következhet.

Van még néhány olyan törvényjavaslat, ami valahol elakadt a tavaszi-nyári ülésszakon. A Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló javaslat vitája például már februárban lezajlott, de a zárószavazásig nem jutott el. Ennek érdekessége, hogy szinte mindenki meg van arról győződve, hogy az MMA már megkapta a nekik ígért Műcsarnokot és a Pesti Vígadót, pedig az erről szóló jogszabály még nem született meg, és szeptembernél hamarabb nem is fog.

Valahol eltűnt a rendszerben az a belügyminisztériumi előterjesztés is, ami az alaptörvény negyedik módosítása nyomán a szabálysértési törvényt módosítaná, lehetővé téve a nem kívánt helyen táborozó hajléktalanok büntetését. A javaslatot még áprilisban nyújtották be, de a kijelölt bizottságok közül sem tárgyalta meg mindegyik, így az általános vitája sem kezdődött meg. Talán majd szeptemberben.