Egyre rosszabb a korrupciós helyzet világszerte – számolt be a Transparency International kutatásáról a BBC kedden. A 107 országbanvégzett felmérés szerint ugyanis tavaly minden negyedik ember fizetett csúszópénzt közintézményben. Sierra Leone a listavezető, ott az emberek 84 százaléka fizetett kenőpénzt, utána következik Libéria és Jemen 75, illetve 74 százalékkal, a negyedik pedig Kenya, ahol az emberek 70 százaléka korrumpált közalkalmazottat.
Magyarországon az arány 12 százalék – ez a régiót tekintve is igen kedvező adat. Horvátországban ugyan csak a válaszadók 4, Szlovéniában 6, Bulgáriában pedig 8 százaléka válaszolta, hogy fizetett kenőpénzt, máshol azonban a magyarországinál kedvezőtlenebb eredménye lett a felmérésnek. Csehországban 15, Romániában 17, Szlovákiában 21, Szerbiában 26, Ukrajnában pedig 37 százalék vallotta be a kérdezőbiztosoknak, hogy korrumpált valakit az elmúlt évben. E tekintetben a legjobban Ausztrália, Dánia és Japán áll, ahol mindössze a válaszadók 1 százaléka számolt be arról, hogy lefizetett valakit.
A magyarok viszont korruptnak látják országukat
A Transparency International kutatásából ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyarok az átlagosnál korruptabbnak látják a politikai pártokat, a médiát és az üzleti szektort. A felmérésben részt vevőknek értékelniük kellett a különböző területeken tevékenykedőket. Az ötfokú skálán az egyes az "egyáltalán nem korrupt" kategóriát jelöli, míg az ötös azt, hogy "rendkívül korrupt". Az egyes ágazatok korrupció megítélésének indexei közül globális szinten a legrosszabb rendre a politikai pártok megítélése volt (3,8 pont), majd következett a rendőrség (3,7 pont), a törvényhozás, igazságszolgáltatás, a közszolgák (egyaránt 3,6 pont). A legkedvezőbb az egyházak (2,6 pont), a civil szervezetek (2,7 pont) és a hadsereg (2,8 pont) megítélése. Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont) a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb, míg a lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak.
A felmérés szerint kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban, míg világszerte ugyanez a ráta 87 százalék. A felmérés szerint ilyen akció lehet a korrupcióellenes szervezethez való csatlakozás, hajlandóság arra, hogy egy korrupciómentes vállalat termékéért többet fizessen, békés demonstrációban való részvétel, a korrupcióellenesség terjesztése a közösségi médiában, vagy petíció aláírása.
| A Transparency megállapításai Magyarországon |
- 100-ból 61 magyar gondolja azt, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. - A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak – ugyanez a helyzet más európai országokban, és világszinten is. - A magyarok közül tízből nyolcan gondolják, hogy az állami működés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel. - A magyarok 70 százaléka nem jelentené a mutyit, ez Európában kirívóan magas szám. |
