Huszonöt pontba foglalt „közpolitikai megállapodást írt alá egymással kedden Mesterházy Attila és Bajnai Gordon, akik az egyéni képviselőjelöltek indításának alapelveiben is megállapodtak. A dokumentum számos általánosságon túl (a felek nagyon megígérik, hogy továbbra is nagyon európai-elkötelezettek lesznek) néhány később számon kérhető pontot is tartalmaz, ezeknek a megvalósíthatóságát próbáltuk felmérni az általunk meghatározott „Realitásindex-szel”. (Az 1-es a „semmi esélye”, a 10-es a „biztosan megvalósul” kategóriát jelenti.)

Új alkotmány „politikai táborokon átívelő konszenzus alapján, a társadalom széles körű bevonásával” – a hvg.hu szerint ez a pont nyilvánvalóan irreális. A Fidesz számára a ciklus egyik legjelentősebb lépése volt az alkotmányozás, még ha ez teljesen egyoldalúan, az ellenzék közreműködése nélkül valósult is meg, sőt az előzetesen felállított alkotmány-előkészítő bizottságot is átejtették, és az utolsó pillanatban Szájer József „iPad-alaptörvénye” vált normaszöveggé. Orbán Viktortól Lázár Jánoson át egy sor fideszes vezető elmondta már, hogy a „rendszerváltás kudarcát” többek között az előző „sztálinista” alkotmány is okozta, így nyilvánvalóan elutasítják majd a kezdeményezést, így semmi esély egy új alkotmányozáshoz vezető kétharmados többség összehozására még egy ellenzéki győzelem esetén sem. Ráadásul egy „a társadalom széles körű bevonásával” zajló alkotmányozás akár bele sem férne egy parlamenti ciklusba – az MSZP legalábbis megpróbálkozott vele 1994-98 között, de csak az előkészítésig jutottak.

Realitásindex: 1.

 
„Visszaadjuk a helyi közösségeknek az önkormányzás jogát” – kellően általános megfogalmazású ígéret ahhoz, hogy bármit bele lehessen érteni. Ugyanakkor az MSZP és az Együtt–PM között sincs egyetértés a korábbi nyilatkozatok alapján a Fidesz által megvalósított önkormányzati reformról, aminek lényege, hogy számos hatáskör átkerült a településektől a járásokhoz, miközben az önkormányzatok gazdálkodási jogkörét kemény korlátok közé szorították. Az MSZP alapjaiban bírálta a járási rendszer kialakítását, és azt ígérte, a korábbi kormányok alatt kialakított kistérségi rendszert hozzák vissza, miközben Bajnai Gordon azt nyilatkozta, „helyes és Magyarország méreteinek megfelelő intézkedés a 200 járás kialakítása, az állam helyi feladatainak ésszerűbb szervezése, sőt „hasonló reform már Bajnai Gordon önkormányzati minisztersége idején is megfogalmazódott, csak a Fidesz ellenzékből nem tartotta lényeges kérdésnek az önkormányzati rendszer átalakítását”. A lehetséges lépések között az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása, valamint a fejlesztési célok meghatározásának re-delegálása a helyhatóságoknak a legvalószínűbb. Ezek feles törvénnyel is megoldhatók.

Realitásindex: 6.

A részvételi demokrácia erősítése: ha ez valamiféle „állampolgári tanács” felállítását, vagy egy internetes felület létrehozását jelenti, ahol a kormányzat terveit lehet véleményezni, akkor ez pénzbe gyakorlatilag nem kerülő, könnyen kipipálható ígéret lehet, közjogi relevancia nélkül. Szkepszis inkább csak azért van bennünk, mert az „akadékoskodó civileket” egy-egy fontosabb uniós beruházásnál az MSZP-kormányok sem tartották partnernek, a szocialisták alatt is több olyan jogszabály született, ami kifejezetten a helyi közösségek beleszólását korlátozta, például az autópálya-építésekkel kapcsolatban. Ha azonban a népszavazás reformját takarja – korábban már voltak elképzelések, hogy referendumokkal lehetne felülírni a kétharmados törvényeket –, akkor ez gyakorlatilag lehetetlen célkitűzés, ugyanis az alaptörvényt kell módosítani hozzá.

Realitásindex: civil beleszólás esetén 8, a népszavazás reformja esetén 1.

A PM lebontaná a nagybirtokot, az MSZP megtartaná – vannak még ellentmondások az ígéretekben

MTI - H. Szabó Sándor

A fideszes haveroknak juttatott állami földek visszaszerzése: mivel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Felügyelő Bizottsága szerint sincs minden teljesen rendben a földpályázatok körül (kiemelkedően magas, 40 százalékos volt a szubjektív szempontok alapján adható pontok aránya, volt olyan, hogy a fideszes pályázó pályázata megegyezett egy vesztesével, mégis kétszer annyi pontot kapott rá; Fejér megyében egyértelműnek tűnt a kartell a pályázók között, a nyertesek nem pályáztak egymás földjeire, sőt egyetlen vesztes pályázatuk sem volt), létezhet jogalap ezek felülvizsgálatára és megszüntetésére. A PM részéről Szabó Rebeka már többször megígérte, hogy ha nyernek, gyorsított bírósági eljárásokban nyújtanak jogorvoslatot minden hozzájuk forduló vesztesnek, és 150 hektáros birtoknagyság fölött minden földbérletet újrapályáztatnak. Ugyanakkor éppen földügyben az egyik legnyilvánvalóbb az ellentét az MSZP és az Együtt–PM között, ugyancsak Szabó Rebeka volt az, aki azzal vádolta a szocialistákat, a háttérben összejátszanak a Fidesszel az oligarcháiknak juttatandó nagybirtokok ügyében, és közismert, hogy az MSZP-hez kötődő oligarchák közül többen – például a Fidesszel azóta láthatóan kiegyezésre jutott Leisztinger Tamás – jelentős mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkeznek. Az ellentétes elképzelésekről Gőgös Zoltán annyit mondott a hvg.hu-nak: „Szabó Rebeka öt év múlva az összes jelenlegi földbérleti szerződést felbontaná, és átrendezné a tulajdonviszonyokat a mezőgazdaságban, szerintem ez jogállamban nem megy, és nem is lenne életképes az a modell, nem lehet ötvenhektáros szürkemarha-tenyészetekre alapítani a magyar mezőgazdaságot.

Realitásindex: 7 (a pályázatok felülvizsgálatának, egy LMP–PM-szerű földprogram megvalósításának: 2).

Az álláskeresési járadék 9 hónapra emelése: a második Orbán-kormány 2011 szeptemberétől az addigi 9 hónap helyett 3 hónapra csökkentette az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély folyósítási idejét. További szigorítás, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg azóta a minimálbér összegét, illetve az álláskeresési járadékon felül, ha valaki továbbra is munkanélküli marad, csak nagyon szigorú feltételekkel, szociális alapon adható önkormányzati szinten juttatás. Ezekkel az intézkedésekkel a munkaerő-piaci szakértők szerint összességében a kormány nem javította a foglalkoztatási feltételeket. Az említett juttatások lefaragásával összesen 75 milliárd forintos költségvetési megtakarítást ért el a kormány, így ha egy másik kormánypárt visszaállítaná a 9 hónapos folyósítási időt, legalább ennyi pénzt kellene elvennie valahonnan máshonnan (ha nem számolunk azzal, hogy a gazdasági növekedéssel növekvő költségvetési bevételekből lenne erre mozgástér). Arról nincsenek konkrétumok, hogy honnan lenne erre forrás, Bajnai Gordon februárban azt mondta, a közmunkarendszerre fordított kiadások csökkentésével finanszírozhatnák a járadékemelést. Az MSZP és az Együtt 2014–PM közös téziseiben ugyanakkor már nem szerepel a rendkívül költséges és munkaerő-piaci szempontból nem hatékony közmunkaprogram finanszírozásának csökkentése.

Realitásindex: 3.

„Megszüntetjük az igazságtalan egykulcsos adót: az átlagbér alatt keresőknél növeljük a nettó jövedelmet, ezzel növeljük a nettó minimálbért is, míg a leggazdagabbaktól ésszerűen nagyobb hozzájárulást kérünk a közterhekhez, ennek keretében bevezetjük a tőkejövedelmek progresszív adóztatását”: az egykulcsos adó eltörlésének bevezetése óta az MSZP és az Együtt 2014–PM egyik fő tézise. A célkitűzés megvalósításának azonban van egy jogszabályi akadálya: a gazdasági stabilitásról szóló kétharmados törvényben ugyanis a jelenlegi parlament rögzítette: a személyi jövedelemadó egykulcsos. Ugyanakkor ez kijátszható, mint ezt az elmúlt időszakban a kormánypárt szemléltette. A személyi jövedelemadó ugyanis 2012-ben, amikor már hatályos volt az említett jogszabály, valójában kétkulcsos volt: a 16 százalékos szja-kulcs után ténylegesen csak a havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők adóztak, felette viszont az adóalap szuperbruttósítása miatt magasabb volt a tényleges adóteher. Az ilyen eltérés alkalmazása nincs kétharmados törvényhez kötve, így egy jövőbeli, nem kétharmados parlamenti többség is bármikor bevezethet egy ilyet, megvalósítva ezzel a progresszív adózást, vagyis a magasabb jövedelmek magasabb terhelését.

Az Együtt 2014 korábbi tervei szerint körülbelül 300 ezer ember személyijövedelemadó-terheit növelnék 400 ezer bruttó jövedelem felett – a leggazdagabb 8-10 százalékét –, ugyanakkor a kétkulcsos adórendszer és az adójóváírás visszaállítása révén 4 millió embernek kevesebb adót kellene fizetni. Az adójóváírás visszaállítása a minimálbér környékén keresők számára lehetővé tehetné a minimálbér nettó összegének emelkedését. Azt, hogy ez pontosan milyen mértékben érintené a költségvetés bevételi oldalát, a tervezett adókulcsok ismerete nélkül megjósolhatatlan. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban februárban úgy fogalmazott: az szja-átalakítást úgy hajtanák végre, hogy pozitív legyen a szaldója. Az akkori tervek szerint az adójóváírás havi 8-10 ezer forinttal növelné a nettó minimálbér értékét.

Realitásindex: 6.

Önrész nélküli ingatlanfelújítási program: épületkorszerűsítés, lakóházak energiahatékonyságának növelése. Szépen csengő fogalmak, melyekről 2010-ben még úgy tűnt, hogy Olajos Péter és Bencsik János irányítása alatt a ciklus végére tartalommal is megtölthető. 2012-ben már egyik szakember sem volt a helyén, és a kormányzati elképzelések az atomenergia-lobbista Kovács Pál, illetve a végrehajtó, problémamegoldó bürokratának hívott Németh Lászlóné kezében tűntek el. Bencsik évi 120 milliárd forintos keretösszegű állami támogatást vizionált, ami alapvetően a szén-dioxid-kvóta kereskedelméből, illetve uniós források bevonásából finanszírozná a tempós fejlesztést. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet által közgazdaságilag is igazolt modellben ennél jóval kevesebb, 30 milliárd forintos egyszeri rendszerindítási összeg szerepel, amit folyamatosan visszaforgatva a felújításokba, az építőipar számára évtizedekre biztos munkát, a lakossági fogyasztók számára ütemezhető energiafogyasztás-csökkenést tenne lehetővé. A program készen van, arra vár, hogy valaki érdemben felhasználja.     

Realitásindex: 9.

Megújulóenergia-fejlesztési program: elöregedett erőműpark és margóra tett zöldenergiás projektek – ez jellemzi a második Orbán-kormány energiaprogramját. Született egy Energiastratégia, aminek a feladatcsomagokra lebontásáig sem jutott el az Orbán-kabinet. Mindeközben az áram- és gázpiac a feje tetejére állt, és az uniós tagállamok zöme a rosszabb piaci környezet ellenére elindult az EU felé 2020-ra vállalt zöldenergia-fejlesztési szintek megvalósítása felé. Magyarország az egyetlen, mely a korábbi vállalását lefelé kozmetikázta, és lényegében évek óta semmit nem tett a saját maga által vállaltak elérése érdekében. Hazánkban 2006-ban, egyetlen alkalommal osztottak csak ki szélenergia-kapacitást, az abból megépült, összesen 329 MW teljesítményt a nálunk évekkel később ébredő Románia is lelépte, két év alatt akár 4000 MW szélenergia-kapacitás megépítését is elképzelhetőnek tartják. A korábbi szocialista éra alatt a faaprítékot és szemetet is tüzelő szénerőművek (Mátrai, Vértes stb.) biomassza-erőművekkénti támogatása megszűnt, és Orbánék a távhőszektorban működő kapcsolt termelőket is kivágták a rendszerből, de a tépett sebek kezelése sem történt meg (a távhőszolgáltatók 2011 márciusa óta várnak a METÁR-ra, vagyis az új szabályozásra, de ez már ebben a kormányzati ciklusban nem készül el). A sikeres és rendszerszinten érzékelhető nagyságú megújulóenergia-fejlesztési programok elképzelhetetlenek az energiaszolgáltatók és termelők bevonása nélkül – ha lesz kormányváltás, indulásként az energiaszektort ért sérelmeket (különadók, rezsivágás stb.) kell rendezni, és érdekeltté kell tenni őket abban, hogy megújuló energiás termelő beruházásokat végezzenek. 

Realitásindex: 5.

Az alacsonyabb képzettségűeket foglalkoztató szektorok fejlesztése: az ellenzéki összefogás erről a programpontról semmit nem árul el, pedig ez valóban a munkaerő-piaci problémák egyik legnagyobbika: hogyan lehet az alacsony képzettségű, gyenge tanulási kompetenciákkal rendelkező, sok esetben krízistérségből származó, ezért a munkalehetőségekhez nehezen hozzáférő munkaképes lakosságot integrálni a munkaerőpiacra. Nem tudjuk, az ellenzéki kezdeményezés milyen szektorokra és milyen összehangolt foglalkoztatás-, ipar- és adópolitikai eszközökre, infrastrukturális fejlesztésekre gondol. Így ez nem több proklamációnál – a felismerésig az összes politikai erő eljutott, csak épp kevés dolog történt a helyzet megváltoztatására. 

Realitásindex: értékelhetetlen. 

A közösségi gazdaság kiemelt támogatása:  a közösségi gazdaság ökomodellje olyan kísérleteket próbál meghonosítani a gyakorlatban, melyek a termelők és a fogyasztók hosszú távú, helyi együttműködésén alapulnak, a helyi igények kielégítésére koncentrálnak, a lehető legkisebb költséggel és külső erőforrással járnak. A modell a civil szféra, illetve az érintettek aktivitására épül, így a politika számára eddig inkább érthetetlen, megközelíthetetlen volt. Viszont nagy krízistérségekben (pl. Latin-Amerika) már nagyon sok hasonló kezdeményezés létezik: a szociális vállalkozások kiemelt támogatása mindenképp újfajta érték megjelenése lenne a magyar politikai kultúrában. Felérne egy kultúraváltással – kérdőjeles, hogy a kezdeményezés néhány mintaprogram erejéig, vagy számos variációban, tömegével megvalósulhat, és hogy ezeknek mekkora a lehet a valós hatása. 

Realitásindex: 5. 

Harminc év alatti fiatalok számára képzés mindaddig, amíg el nem tudnak helyezkedni: az Együtt 2014–MSZP-tandemnek egy olyan vállalása, amely a Fidesznél gyorsabban reagál az Európai Bizottság legfrissebb és legfontosabb kezdeményezésére, amely az iszonyatos méreteket öltött fiatalkori munkanélküliség ellen kíván lépéseket tenni. Az Európai Unió májusban hatmilliárd eurós prompt támogatást szavazott meg az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére, amit aztán nyolcmilliárdra emelt. Ezenkívül szó volt egy 21 milliárd eurós garanciaalap létrehozásáról is, mely iskolai rendszerű továbbképzést, illetve szociális védelmet garantál a 25 év alatti fiatalok számára a munkakarrierjük kezdetéig. Ezen kívül Európai Fejlesztési Bank-forrásból cégek gyakornoki és tanonci programjait is támogatnák, valamint az Erasmus-programot is kiszélesítenék a nem egyetemi tanulmányokat folytatató diákok külföldi továbbképzésére. Ha kiépül ennek a garanciaalapnak a magyar támogatási lába, akkor ez is jól működő eszköz lehet – kérdés az, hogy a megszerzett tudáshoz társítható-e megfelelő kereslet. 

Realitásindex: 7.

"A vidéki tudásbázisok megerősítése":  valószínűleg a vidéki főiskolák és egyetemek megtartását jelenti. A jelenlegi kormány ugyanis kimondatlanul, de egyértelműen arra törekszik, hogy minél kevesebb intézmény maradjon talpon. Idén februárban, a Fidesz gyulai frakcióülésén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentő módban beszélt arról, hogy kisebb vidéki főiskolák fognak megszűnni. Ez a gyakorlatban nem adminisztratív úton történik, csak elvonják a támogatást és egyre kevesebb lesz a hallgató is, így ezek az intézmények elsorvadnak. A folyamat megfordításához mindenekelőtt pénz kell, évente akár több tízmilliárd. A megvalósítás esélyét csökkenti, hogy kormányon minden politikai erő inkább a központosítás felé szokott törekedni, ha pedig megtakarításra van szükség, mindig felmerül, hogy vonjanak össze intézményeket.

Realitásindex: 5.

Tényleges béremelést jelentő pedagógus-életpályamodell bevezetése: ha megvalósul a Fidesz eredeti életpályamodellje, az tényleges béremelést jelentett volna, nagyjából nettó 80 ezer forintot szeptembertől minden pedagógusnak, később – a minőségi besorolástól függően – még többet. Ennek megfelelően elég komoly költségvetési hatás is jelentkezett volna: 2014-ben 91 milliárd, 2015-ben már 229 milliárd forintot kellett volna erre elkülöníteni. Abban igaza van az ellenzéknek, hogy a 26-ról 32-re emelt óraszámmal a most megvalósult emelés gyakorlatilag éppen csak a többletmunka-terhelést fedezi, de az eredeti életpályamodellre mindkét pedagógus szakszervezet rábólintott, így ezt nyugodtan tekinthetjük olyannak, mint amelyik „tényleges béremelést” jelent(ene). Vagyis évente nagyjából minimum 229 milliárd forinttal számolhatunk ennél az ígéretnél, ehhez ráadásul még hozzáadódik, hogy a megemelt munkaterhelést viszont szívesen újratárgyalnák az érdekképviseletek, így a végösszeg még nagyobb lehet. Erre a jelenlegi költségvetési helyzetben aligha lesz lehetőség.

Realitásindex: 2 (valószínűleg az Orbán-kormányhoz hasonlóan, több évre elnyújtva kerülne sor a bevezetésre egy kormányváltás esetén).

Az elemi létfenntartáshoz szükséges anyagi és természetbeni feltételek megteremtése: meglehetősen absztrakt tézis, amihez a Haza és Haladás Alapítvány mélyszegénységgel kapcsolatos 2012-es javaslatai között találhatunk néhány konkrétabb célkitűzést. 2012-ben az alapítvány egy nagy mélyszegénység-kutatást végzett, majd ennek alapján fordulatot javasolt a szociálpolitikában. E szerint le kellene építeni a közmunkát, és a munkanélküliek mellett a dolgozó szegényeket is támogatni kellene. Ennek lényege az lenne, hogy a háztartások egy főre jutó jövedelmét kiegészítené a nyugdíjminimum másfélszeresére, így összesen körülbelül 45 ezer forintot biztosítanának minden embernek. Az öltet megvalósíthatósága azonban a szűkös költségvetési mozgástér miatt kétséges, különösen úgy, hogy az újabb célkitűzések már nem tartalmazzák a közmunka finanszírozásának visszafogását.

Realitásindex: 1

A startup vállalkozások kiemelt állami támogatása: az ellenzéki összefogás kiemelten támogatná a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív induló vállalkozásokat. Ez a dolog nem új: már a Gyurcsány-kormány idején az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is benne volt, és 2009 végén el is indult 45 miliárdos kerettel uniós pénzből az első Jeremie-program, amely mikro- és kisvállalkozások indulását segítette mikrohitellel, kezességvállalással és kockázati tőkével. 2013 elején elindult a Jeremie 2 is, melynek keretében induló és növekedési szakaszban lévő kis cégek is kaphatnak támogatást. A Jeremie-programok megindításában a térségi országok között Magyarország az élen áll. Az Orbán-kormány nemrég indult pályázatában inkubátorházak (ún. akcelerátorok) alapítását is támogatja 60 százalékos intenzitással, melyek aztán két éven keresztül startupokat nevelhetnek szintén állami támogatással (85 százalékos intenzitás). Ezek a gyors növekedésű gazellák nem foglalkoztatnak sok embert, ugyanakkor olyan tudásintenzív vállalkozások, melyek bekapcsolják a magyar szakértelmet a nemzetközi vérkeringésbe, és a nemzetközi  versenyben sikerrel helytállók (mint pl. a Prezi) zászlóshajói, reklámarcai lehetnek a magyar gazdaság teljesítőképességének. A startupok egy fontos, de szűk szegmense a magyar gazdaságnak: relatív kis pénzből, uniós támogatással, ügyes kihelyezésekkel viszont lehet látványos sikereket elérni.

Realitásindex: 8.

Az állami kockázatközösség erősítése az egészségügyben: a mondat önmagában logikátlan, jelenleg is állami egészségügyi finanszírozás van, teljes állami kockázatközösséggel – ezt jobban erősíteni nem lehet. A Fidesz ráadásul kivette azt a korábban az alkotmányban szereplő passzust, hogy a magyar állam az egészségügyi ellátást a társadalombiztosításon keresztül valósítja meg – ha erre gondoltak a programkészítők, akkor viszont feltehetően a minősített többségük hiányzik. (A módosítás azért volt lényeges egyébként, mert innentől az állam mondhatja azt, hogy nem a tb-járulékból, hanem adóból finanszírozza az egészségügyet, míg előbbit köteles teljes egészében a beszedett célra fordítani, egy adó esetében nem lenne ilyen megkötés.) A szolidaritást persze korlátlanul lehet erősíteni, mindössze pénz kellene hozzá, költségvetési léptékekben is tetemes – tízmilliárdos – összegek azért, hogy érezhető hatást érjenek el. Ha abból indulunk ki, hogy az egészségügy minden kormány számára "prioritás"...

Realitásindex: 4.

A „minden gyerek minden nap napi háromszor ehessen” – nehezen teljesíthető cél, bármilyen fontos is. Berta Klára, a Gyermekétkeztetési Alapítvány munkatársa szerint jelenleg körülbelül 20 ezer gyermek asztalára nem jut elegendő étel nap mint nap, 80 ezer gyermek súlyosan veszélyeztetett, ők bármikor hasonló helyzetbe kerülhetnek – számuk a munkanélküliséggel napról napra nő. Bár vannak alapítványi programok, az ország egyes részein a nyomor foka olyan szintet ért el, hogy a felnevelni való csirkét, a vetőburgonyát is elfogyasztják. Ugyanakkor az állami programok is "félrehordanak": mintegy 440 ezer gyerek esett el a nyári hónapokban tavaly attól az állami programtól, ami az célozta meg, hogy legalább naponta egyszer minden gyermek meleg ételhez jusson. Berta szerint már nincsen a többinél „elmaradottabb” régió, ugyanis az ország minden részén van olyan település, ahol mélyszegénységben élnek sokan. „A gyermekétkeztetési programok csak a felszíni problémát orvosolják, mivel munkahelyteremtéssel lehetne hosszú távon segíteni a családokon – azon keresztül az éhező gyermekeken”.

Realitásindex: 3.

A "közösségi rendészeti modell meghonosítása", a TEK megszüntetése és rendészeti életpályamodell: mivel a rendőrségi törvény kétharmados, már sokat veszít a megvalósíthatóságából az elképzelés. Ráadásul – az egészségügyhöz hasonlóan – a nagy rendőrségi átalakítási terveket sohasem sikerült eddig keresztülvinni. Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak korábban az önkormányzati irányítású rendőrség mellett érvelt, ugyanakkor úgy látta, hogy maga az önkormányzati rendszer nem alkalmas ennek a létrehozására. A nem túl magas presztízsű TEK megszüntetése népszerű ígéret lehet, de nem tudni, mi lesz helyette. A TEK-kel szembeni legfőbb szakmai kritika, hogy a kommandós munkákat nem feltétlenül ennek a szervezetnek kellene ellátnia. Új életpályamodellt és a szolgálati nyugdíj ésszerű formában történő visszaállítása szép általános ígéret, de hogy mitől lesz jó és működőképes, s mitől teszi a fegyveres szolgálatot élethivatássá és az emberek által megbecsültté, az nem derül ki a programból.

Realitásindex: 5.

Összesített realitásindex: 4,05 (Ha mindenhol a legkedvezőbb pontokat vesszük figyelembe, akkor 4,4.)

Azokról a területekről, amelyekben az MSZP és az Együtt 2014 nem változtatna a Fidesz politikáján, itt olvashat.