Csősz Katalin a levélben egyebek mellett kifogásolja, hogy miközben a szeptembertől esedékes béremelés az egészségügyi dolgozók többsége számára januárig visszamenőleges hatályú, a megemelt védőnői díjazás június 30-án lépett hatályba és nem visszamenőleges. A védőnői szolgálatokat működtető önkormányzatokat ráadásul semmi nem kötelezi a béremelésre: a MESZK és a Magyar Védőnők Egyesülete közös felmérése szerint a védőnők mintegy 97 százalékának nem vagy csak 1-2 ezer forinttal nőtt a fizetése tavaly, annak ellenére, hogy az egészségügyi béremelés részeként akkor bruttó 25 ezer forinttal növelték a védőnői szolgálatok finanszírozását.
Sérelmezik azt is, hogy az új egészségügyi közalkalmazotti bértábla nem is terjed ki az alapellátásban dolgozókra, emiatt az ott foglalkoztatott védőnők, ápolók és asszisztensek jövedelme lényegesen elmarad kórházakban dolgozó kollégáiktól – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
