szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy egy órás időzónaváltás élettani hatása nem olyan jelentős, míg az óraátállítás évi két alkalommal okozhat problémákat (napokig tartó alvászavart, fáradékonyságot), ami miatt például megemelkedik a közlekedési balesetek száma is – mondta a hvg.hu-nak a Meteo Klinika igazgatója. Pintér Ferencet azután kerestük meg, hogy a Facebookon kezdeményezés indult Magyarország kelet-európai időzónához csatolására.

Még a parlament is foglalkozott Spanyolországban azzal a javaslattal, hogy a közép-európai (a greenwichi időhöz képest egy órával későbbi) időzónát elhagyva csatlakozzanak a greenwichi középidőhöz, így a spanyol polgárok órája a britekével és az írekével járjon ugyanúgy. A terv támogatói életviteli okokra hivatkoznak. Hasonlóért kampányol itthon a GMT+2-t Magyarországnak elnevezésű Facebook-csoport is, amelynek tagjai úgy vélik, azzal, ha a kelet-európai zónához tartoznánk, és "egy órával később járnánk", a spanyolokéhoz hasonlóan a mi szervezetünk is jól járna, mert akkor az "estéink egy világos órával hosszabbak lennének".

„A GMT+2-t Magyarország kezdeményezése annyiban elgondolkodtató, hogy mi valóban az időzóna szélén vagyunk, amely ráadásul szélesebb az átlagosnál, így csillagászatilag tartozhatunk mindkettőhöz” – mondta Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója. Amennyiben váltanánk, az élettanilag nem okozna problémákat, az új helyzethez könnyen lehetne alkalmazkodni. Az időzóna-módosításnak élettanilag nem feltétlenül lenne nagy jelentősége – mondta.

ORFK / H. Szabó Sándor

„Persze előnyösebb, ha többet vagyunk nappali fényben, de például a mezőgazdaságban, vagy a kötött munkaidejű dolgozók életét nem befolyásolná lényegesen a másik időzónába kerülés. A rugalmas munkaidővel rendelkező emberek életritmusa változhatna, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ők eleve a délutánra tolják teendőik nagy részét, nem pedig igyekeznek minél előbb mindent elvégezni, hogy a nap további részében szabadidős elfoglaltságaiknak hódolhassanak.” Kötött munkaidő esetében a műszakok kezdési idejének változtatásával lehetne hatást elérni.

Pintér Ferenc hangsúlyozta azt is, hogy jelenlegi időzónánk elhagyása egyben azt is jelentené, hogy mind Európával, mind a környező országokkal összehangolt és megszokott renddel szakítunk, ezért ebből a szempontból is érdemes megnézni azt, hogy van-e haszna a GMT+1-ből a GMT+2-be átkerülni. „Geopolitikailag szerencsésebb, ha egy zónába tartozunk. Érdekes egy ilyen kezdeményezés, de komoly, a társadalmi rendszereket érintő vizsgálatot kell hozzá elvégezni.”

Az óraátállítás nagy törés az emberek életében

A humánmeteorológus elmondta, pesszimista abban, hogy az időzónaváltás elérné-e a célját. Másrészt szerinte az óraátállítás nagyobb törést jelent évi két alkalommal az emberek életritmusában. „Nem mindenkit érint, de főleg sok idősnél és gyereknél napokig elhúzódnak a hatások: az alvászavarok miatt fáradékonyabbá válnak, ami befolyásolhatja a mindennapi életüket, azon belül a munkájukat. De az átállások idején két százalékkal megnő a balesetek száma is” – sorolta a Meteo Klinika igazgatója a negatív hatásokat.

Sokan azzal érvelnek, hogy egy negyvenezres lakosú város energiáját lehet megspórolni az óraátállítással, de ez adminisztrációs többlettel és pluszköltségekkel is jár, így már összességében annyira nem tűnik kedvezőnek. Pintér Ferenc szerint a téli és nyári óraátállítás szükségességét sem országon belüli kérdésként kellene kezelni, hanem európai szintű vizsgálatot érdemelne.

„Ha változtatni szeretnénk az időzónánkon, vagy elhagynánk az óraátállítást, akkor mindkét verzió pozitív hatásai mellett a negatívakat is elemezni kellene, mert például a zónaváltásnál hosszabb nappalok esetében, a hőhullámok idején tovább tartana a délutáni meleg.” A szakember szerint azonban a legfontosabb az, hogy nem biztos, hogy okos dolog Magyarországot kiemelni bármilyen módon a jelenlegi geopolitikai környezetéből.

Mi lenne a gazdasággal?

Suppan Gergely, a Takarékbank elemezője szerint nem lenne célszerű az, ha Magyarország időzónát váltana, ugyanis a legtöbb kereskedelmi partnerünk – Németország, Ausztria, Hollandia – a nyugat-európai időzónához tartozik. Abban az esetben, ha az országtól keletre lévő időzónához térnénk át, akkor egy órával később nyitna és zárna a magyar tőzsde, így nem tudnánk teljes mértékben igazodni a nyugati országokhoz. "Romániához ugyan illeszkednénk, azonban keleti szomszédunk csak az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerünk" – mondta Suppan Gergely.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője sem látja közgazdasági esélyét, ha eltérnénk a nyugati időzónától. Ugyanakkor valószínűleg nem lenne nagy jelentősége a váltásnak, mivel már nem számít, hogy két országoknak mennyire egyezik meg az időzónája – még a New York-i tőzsdén is jelen vannak a magyar állampapírok, és nem okoz problémát a hatórás időeltérés a kereskedelemben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Óraátállítás: ezeket nézze meg otthon, hogy ne legyen baj

Egy hétfői “ezt benéztem” helyett sokkal jobb egy vasárnapi “ó, tényleg”, ezért összegyűjtöttük azt a listát, amin érdemes végigfutni az éjjel történt óraátállítás miatt. Íme a vasárnapi, de főleg hétfői elalvás, elkésés, rosszul időzített mosás és későn felmelegített lakás elkerülésének záloga.

MTI Gazdaság

Egy napi áramot spórolunk az óraátállítással

Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a nyári időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előre, 3 órára állítani. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1-4 százalékot csökken az áramfogyasztás.

MTI Itthon

Óraátállítás: a magyarok többsége nem kér belőle

A magyarok 85 százaléka eltörölné az óraátállítást egy friss online kutatás szerint, amelyben a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy volt már konkrét problémája a félévente esedékes váltásból. A többség a nyári időszámítást preferálja – közölte Sakkom Interaktív online marketing+pr ügynökség az MTI-vel csütörtökön.