A főpolgármester álláspontja szerint Budapesten "gőzerővel folyik a dezinformálás", a beindult kampány két slágertéma köré szerveződik: a hajléktalanprobléma és a Római-parti védmű kérdése köré.

Tarlós István állásfoglalását szerdán tette közzé a Budapest Portál. A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy a Római-parti "gát" megépítésének indokoltságát "direktben" senki nem meri kétségbe vonni.

Mint írta, a baloldali ellenzék ebben az ügyben "nem nagyon ágál", az ellenpropagandában inkább egy "önmagát liberálisnak nevező társaság" mutatkozik aktívnak, ami szerinte "nem nagy csoda". Úgy vélte, az újaknak "ütős marhaságot" kell mondaniuk, hogy egyáltalán észrevegyék őket, a régebbiek "hajmeresztő kísérleteket" tesznek a "Demszky-mundér" védelmére. Elhallgatják, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester is a parti védműre pályázott egyszer, csak nem nyert – tette hozzá. 

Átrajzolják a római-parti terveket

A főpolgármester érdekesnek nevezte a védművel kapcsolatos "liberális" közvélemény-kutatásokat és online szavaztatásokat is. "Persze, ha azt kérdezik, hogy 'akarja-e, hogy megszüntessék Budapest egyetlen természetes dunai partszakaszát', akkor minden épeszű ember azt válaszolja, hogy nem" – jegyezte meg, hozzátéve, különösen igaz ez azokra, akik nem ismerik a tényleges helyzetet.

Ha a lehetséges változatokat, költségeket és a végeredményt mérlegelnék, akkor a kérdésnek helyesen úgy kellene hangoznia: "Akarja-e, hogy megvédjék Budapest árvízvédelmi szempontból kritikus dunai partszakaszát?" – írta, jelezve, hogy ebben az esetben "már aligha születne a gáncsoskodóknak tetsző válasz".

MTI / Kallos Bea

Állásfoglalása szerint a munkát folytatják, dolgoznak az új tapasztalatok alapján az áttervezésen, amelyben a Műegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia alapvetően támogató korrekciós javaslatait figyelembe veszik. Kikérik az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakvéleményét is. A főpolgármester azt írta, a "huzakodások következtében" az engedélyezések még egy évig is húzódhatnak, de feltett szándékuk, hogy a Római-partot megvédjék – és nem a "lakóparkokat". Azokat nem is kell, mert feltöltésre épültek – tette hozzá.

Terrort idéz Tarlósnak a civil javaslat

Tarlós István a nyilatkozatban foglalkozott a hajléktalankérdéssel is. Úgy vélte, ebben az ellenzék megpróbál "ravaszkodva az emberek lelkiismeretére hatni" azzal, hogy "drámai hangon" mondogatják a hajléktalanüldözést. Mint írta, a jól kiszámított kérdésekre, mint például, hogy kitoloncolják-e a hajléktalanokat, akinek lelke van, nem válaszol igennel, maga a kérdésfeltevés viszont "átkozottul számítónak tűnik". A főpolgármester úgy fogalmazott, kíváncsi, milyen eredménygrafikonokkal büszkélkednének, ha a kérdés úgy hangzana, "akarja-e, hogy a hajléktalanok a forgalmas aluljárókban és a játszótereken lakjanak, és ott végezzék a dolgukat?". Szerinte ugyanis ez a kérdés tükrözné a valós helyzetet. Ezen szeretnének változtatni, nem pedig a fedél nélkülieket üldözni – állapította meg.

Mint írta, az "úgynevezett Város Mindenkié egyesülettel" nem kíván különösebben foglalkozni, nem tudja, mi a kompetenciájuk, felelősségük, igazi motivációjuk. Azt azonban tudja – folytatta –, hogy az a javaslatuk, amelyik úgy szól, hogy még magáncégek és magánszemélyek üres lakását is "hatóságilag einstandolni kellene állítólagos hajléktalanok javára", az a "legvadabb kommunista terror éveire" emlékezteti.

"De drága Horváth úr"

A főpolgármester értékelése szerint Horváth Csaba, fővárosi szocialista politikus "mintha személye valami új alternatíva lenne, szívhez szóló szavakkal ostorozza a városvezetést, megvalósíthatatlan javaslatokat tesz". Felvetése szerint egyetlen baloldali-liberális médium sem akad, amelyik ilyenkor megkérdezné tőle, hogy "de drága Horváth úr! Ön éveken át Demszky Gábor szakirányú főpolgármester-helyettese volt. Miért nem valósított meg akkor semmit ezekből a magasztos gondolataiból?". Megjegyezte, a Demszky–Horváth-érában mintegy ezerrel kevesebb férőhely volt a hajléktalanszállókon, mint ma, s az új városvezetés kórházat alakított ki számukra, gondoskodik a biztonságukról, munkalehetőséget kínál nekik, míg mindez korábban nem volt.

Tarlós István azt is közölte, hogy a hajléktalanokat is érintő közterületi önkormányzati rendelet sem lesz túlságosan szigorú, a tiltásokkal elsősorban a játszóterekre, az oktatási és gyermek intézmények környékére, valamint a 29 kiemelt aluljáróra koncentrálnak.

"Nem üldözzük és nem toloncoljuk tehát a hajléktalanokat, hanem csak azt várjuk el, hogy az ellátás feltételeinek folyamatos javítása mellett, emberhez méltatlan életvitellel ne lehetetlenítsék el sok százezer ember alapvető jogait és érdekeit" – fogalmazott az állásfoglalásban.