Vége a viharjelző szezonnak a Balatonon

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) április 1-től október 31-ig a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására viharelőrejelző szolgálatot üzemeltet.

A Balatonon jelenleg 31 viharjelző állomás és további 15 mobil veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon 3, a Tisza-tavon 5, míg a Fertő-tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás gondoskodik az állampolgárok biztonságáról. 21,7 millió éjszakai villanás és további nappali 12,6 millió villanás, azaz összesen 34,3 millió villanás jellemezte a fénycsöveket a 2013-as év viharjelzési szezonjában.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai 98 esetben 217 fürdőző, vagy hajózó személyt mentettek ki a vízből. 2013. január 1. és október 30. között 6 ember fulladt a Balatonba (a nyári főszezonban csak 2). Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna.

Erős vihart, azaz 90 km/ó sebességet is elérő, vagy meghaladó szelet 7 napon regisztrált a Balaton partján üzemelő 10 automata mérőműszer valamelyike. Ez a tavaly előfordult nagy viharok számának a fele. A Katasztrófavédelem fényjelző állomásai idén is három tavunknál üzemeltek, a Balaton és a Velencei-tó mellett a Tisza–tavon is egész szezonban volt meteorológiai biztosítás.

A Balatonnál a viharjelzések a tavalyihoz hasonlóan szükség esetén három medencére bontva kerültek kiadásra: a Keszthely-Badacsony közötti nyugati, a Badacsony-Tihany közötti középső és a Tihanytól keletre eső keleti medence. Mindhárom tavunknál az első és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz mérten csökkent. 

A csökkenés a Balatonnál és a Tisza-tónál a másodfokú viharjelzések rövidebb fenntartásának köszönhető. A Balaton nyugati medencéjében 2071, a középső medencében 1985, a keleti medencében 1950, a Velencei-tónál 1217, a Tisza-tónál 1176 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés.  A Balatonnál a fenntartási értékek a keleti medencében csökkentek a leginkább, több mint százötven órával. A Velencei-tónál a csökkenés több mint kettőszázötven óra volt, míg a Tisza-tónál közel 40 óra.

2013-ban csupán hét erős vihart (90 km/ó, vagy azt meghaladó szélsebesség) észleltek, ami jelentős csökkenés az előző évekhez képest, de egyben megfelel a sokéves átlagnak. Áprilisban és júliusban nem, júniusban és augusztusban pedig 2 napon fordult elő erős vihar a Balatonnál.

A szélsebességben a mért legmagasabb érték az idén szeptemberben fordult elő. Tizenhetedikén egy hidegfront átvonulása alkalmával a vihar Balatonőszödnél tetőzött elérve a 106,9 km/ó sebességet. 100 km/ó feletti szelet regisztráltunk még augusztus kilencedikén, ekkor szintén Balatonőszöd térsége volt a Balaton legszelesebb része a mérések szerint.

A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszaknak, a keleti medencében a 12,2, a középső medencében 12,3, a nyugati medencében a 12,1 a Velencei-tónál a 7,7 százalékára terjedt ki. Mindegyik területen az előző évihez képest csökkenés mutatkozik. Legnagyobb mértékben a nyugati medencében csökkent a fenntartás (3,6 %), ami 185 órának felel meg. A legkisebb mértékben a Velencei-tónál, mindössze 49 órával.

A legkevésbé szeles Tisza-tónál is csökkent a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a tavalyihoz képest. Az összesítések szerint 2013-ban itt volt szükség a legrövidebb ideig a másodfokú viharjelzések fenntartására, ez a teljes szezon mindössze 3,1 százalékára terjedt ki és a csökkenés 128 órát jelentett.