Cseresnyés Péter - aki egyben a város polgármestere is - úgy fogalmazott: miután a rezsidíjak csökkentésének komoly ellenzői voltak, a kormánypárt és frakciója további lépésekre is kész. A rezsidíjak csökkentésének védelmét oly módon is törvénybe lehet foglalni, hogy közműszolgáltatásokat kizárólag nonprofit cégek végezhetnek, "és ezt akár egy alkotmányos biztosítással is hajlandók vagyunk megtámogatni" - közölte a politikus.

Cseresnyés Péter felidézte, hogy a gáz, a távhő és az áram árának januári, majd a víz- és csatornadíj, a szippantott szennyvíz, a PB-gáz és a szemétdíj júliusi 10 százalékos díjcsökkentése után november 1-jétől további 11,1 százalékkal mérséklődött a gáz, a távhő és az áram díja. Ez egy átlagcsalád esetében évente mintegy 100 ezer forint megtakarítást jelent, ami a 200 ezer forintos havi átlagbérhez képest mintegy négyszázalékos reálbér-növekedésnek felel meg.

Kitért arra is: akik azt kifogásolják, hogy a versenypiacot és a diszkriminációmentességet sértve a vállalatoknak nem csökkent a rezsidíjuk, a közszolgáltatást nyújtó cégek extraprofitját védik. Kár nem érheti a rezsicsökkentés miatt a magyarországi vállalatokat, legfeljebb azokat "a nyugati tulajdonban lévő cégeket", amelyek eddig a hasznukat nem itt használták fel, nem itt fektették be, hanem extraprofitként kivitték az országból.

Arra az újságírói kérdésre, hogy egyes vélemények szerint a megtakarítás nem marad a családoknál, mert a tranzakciós és egyéb adókkal a kormányzat többszörösen visszaveszi az állampolgároktól, Cseresnyés Péter azt válaszolta: a rezsicsökkentést és a banki költségeket nem szabad összekeverni. Utalt rá: a parlament nemrég fogadta el, hogy havonta két alkalommal 150 ezer forintig mindenki ingyen vehet fel pénzt a számlájáról. 

A bankok működésében is "megpróbálunk megfelelő irányt mutatni, hogy hogyan kell ezt tisztességesen csinálni" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy piaci verseny indul majd az ügyfelekért, és eddig sem minden bank terhelte rájuk a többletköltségeket.