szerző:
Zubor Zalán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„Csoport-rágalom”, sértő viccek tiltása, az „antifeminizmus” elleni fellépés, a népirtások tagadásának tilalma – ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek egy brüsszeli szervezet Magyarországon is bemutatott európai kerettörvény-javaslatában, melyet az MSZP-frakció is támogat. A javaslat több eleme nehezen értelmezhető gumiszabálynak tűnik, de megalkotói szerint ez nem véletlen: nem írnák körül, mi számít gyűlöletkeltésnek, hanem minden esetben a jogalkalmazók „józan belátására” bíznák, mit tekintenek annak.

„Nem tudjuk definiálni, mi az a gyűlöletbeszéd, de ha látjuk, felismerjük” – így jellemezte a héten bemutatott kerettörvény-javaslat egyik alapelvét az indítványcsomag egyik megalkotója. Az „Európai kerettörvény nemzeti alapokmánya a tolerancia ösztönzésére” nevű dokumentum az Európai Unió tagországaiban tapasztalható szélsőségek ellen lépne fel különböző eszközökkel, amelyek egyike a szólásszabadság sajátos értelmezése: az uszítás mellett többek között törvényen kívül helyezné az úgynevezett „csoport-rágalmat” („group libel”). Ez alatt a nemzeti, etnikai, vallási stb. csoportok sértő megbélyegzését értik, de hogy pontosan, jogi értelemben mi számít annak, azt a jogalkalmazókra bíznák. A kerettörvény budapesti bemutatásakor is komoly kritikákat kapott, Molnár Péter, a CEU oktatója szerint veszélyes az állam kezébe ekkora, a szólásszabadság szűkítésére alkalmas fegyvert adni.

A  Brüsszelben székelő nemzetközi civil szervezet, a Tolerancia és Kibékülés Európai Tanácsa (ECTR) által készíttetett javaslatcsomagot ősszel mutatták be, a dokumentum híre pedig szeptemberben be is járta a világsajtót – mégpedig szigorúsága és ellentmondásos kitételei miatt. Bár a kerettörvényt eredetileg az Európai Parlament (EP) egyik bizottságának ülésén ismertették, a felvetéseket végül nem tárták az EP elé (több elemző is biztosra vette, hogy az EP nem szavazná meg azokat), ehelyett a többek között Václav Klaust és José María Aznar volt spanyol kormányfőt is tagjai között tudó ECTR most a tagországok törvényhozóinál házal az elfogadtatásukért.

Az MSZP támogatja

Magyarország az elsők között volt, ahol bemutatták a kerettörvényt: a dokumentumot két rendezvényen, a brit nagykövetségen tartott „A szabadság ellenségei – bűnbakképző ideológiák, antiszemita összeesküvés-elméletek és ellennarratívák” című konferencián, majd a Táncsics Alapítvány (az MSZP pártalapítványa) által a Képviselői Irodaházban tartott sajtóbeszélgetésen ismertették az összeállításában részt vevő jogászok. Az utóbbi rendezvényen Bárándy Gergely MSZP-s képviselő kijelentette: a szocialista párt frakciója teljes mértékben támogatja egy új gyűlöletbeszéd-törvény megírását a kerettörvény alapján.

Becsület-napi megemlékezés 2008-ban
©

„Az emberi méltóság iránti tisztelet alapja az elismerése az emberi sokféleségnek, és az embernek alapvető joga, hogy szabad legyen” – indokolja a javasolt lépéseket a kerettörvény, amely az indoklás után egyből rátér a csoport definiálására, majd a csoport-rágalom leírására (Az utóbbit egyébként a megfogalmazók szerint börtönnel kellene sújtani.) A csoport „közös faji vagy kulturális gyökerekkel, etnikai, vallási hovatartozással, nyelvi kapcsolatokkal, nemi identitással vagy szexuális irányultsággal (…) rendelkező emberek csoportja”, a csoport-rágalom pedig a fenti csoportok – vagy tagjaik – ellen irányuló „rágalmazó megjegyzések, amelyek erőszakra buzdító céllal hangzanak el, rágalmazzák a csoportot, kigúnyolják őket vagy hamis állításokat tesznek.” Ennél konkrétabb definíciót nem ad a kerettörvény a csoport-rágalomra, csupán két példát sorol fel: csoport-rágalom például azt mondani, hogy „a cigányok tolvajok vagy, hogy „a muzulmánok terroristák”.

„Amerikában és Magyarországban csak a konkrét erőszakra uszítást büntetik, pedig ennél látszólag enyhébb megbélyegző kijelentések is lavinát indíthatnak el. Nemcsak az erőszakra uszítás, hanem a megbélyegző, rágalmazó kijelentések is vezethetnek erőszakhoz, ezért azokat is szankcionálni kell” – mondta a hvg.hu-nak Ireneusz Bil, a kerettörvényt megrendelő ECTR főtitkára. Szerinte egyébként a törvények önmagukban nem elegendőek, hanem szükség van egy politikai konszenzusra arról, „milyen beszéd elfogadható, és mi nem”. Ha ez megvan, szerinte a jogalkalmazók – bírók és ügyészek – képesek lesznek józan döntést hozni, mit tekintenek csoport-rágalomnak.

Zsidóviccért börtön?

„A pornográfiáról szóló vita során, amikor megkérdezték az egyik amerikai legfelső bírót, miként lehet jogilag definiálni a pornográfiát, azt mondta: nem tudom definiálni, de ha látom, felismerem” – mondta a hvg.hu-nak Yoram Dinstein, a Jeruzsálemi Egyetem professzora, a kerettörvényt összeállató jogászcsapat vezetője, aki szerint a csoport-rágalom kérdésében ugyanígy kell eljárni. Kérdésünkre, hogy szerinte hol érdemes meghúzni a határt (hogy például, ha a „muzulmánok terroristák” kijelentés csoport-rágalom, az „oroszok részegesek”, vagy „a franciák gyávák” és hasonló sztereotípiák hangoztatása is annak számít-e) nem válaszolt, de azt világossá tette: nemcsak azt tiltaná, hogy egy csoportot valamilyen bűncselekménnyel vádolják, hanem bármilyen „méltóságot sértő” megbélyegzést is.

Szintén nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy lehet jogilag körülírni egy csoport „kigúnyolását”, amely a törvény szerint a csoport-rágalom egyik formája. Dinstein szerint itt is elegendő a bírók józan belátására bízni, „mi az elfogadható vicc, és mi a beteg vicc”. Pozitív példaként említette viszont az amerikai tévécsatornákat, amelyeken „bármilyen etnikai humor tilos”. „A gúnyolódás szankcionálására azért van szükség, mert például Franciaországban is egy humorista, Dieudonné a gyűlöletbeszéd egyik legnagyobb terjesztője, aki humornak álcázva támad kisebbségi csoportokat” – mondta Ireneusz Bil. Hozzátette: a gúnyolódás kérdésében, ahogy mindenhol máshol is, nagyon fontos a kontextus. Egy politikus beszédét például sokkal szigorúbban kell mérlegelni, mint egy show-műsorban elhangzottakat.

Csak az a népirtás, ahol elítélték a tettest

„Visszaélésekre adhatna okot, ha például egy csoport tagja dönthetné el, neki mi számít sértőnek, ezért az optimális megoldás az, ha egy semleges szemlélő dönt arról, mit tart rágalomnak, például egy bíró” – fogalmazott Dinstein. Szerinte a mércék kijelölésében szerepe lehet egy a kormányoktól független megfigyelő bizottságnak is, amely rendszeres jelentéseket közölne az országokban tapasztalható „toleranciaszintről”, és alkalmanként a jogalkalmazásba is beleszólhatna – arra, hogy ki nevezné ki ennek a bizottságnak a tagjait, egyelőre nem tettek javaslatot.

Rózsaszín és barna
©

A gyűlöletbeszéd mellett a kerettörvény szigorúbban lépne fel a népirtások tagadása ellen is: a holokauszt tagadása mellett minden egyéb népirtás tagadását büntetnék. Míg a csoport-rágalom esetén vállaltan gumiszabályokat alkottak meg, ellentmondásos módon a népirtások tagadásánál a szerzők nagyon szigorúan ragaszkodtak ahhoz, hogy jogilag pontosan körül lehessen írni, mi számít népirtásnak: csak azok az események, amelyek elkövetőit egy nemzetközi bíróságon népirtásért elítélték. Így nem került fel a listára például az örmény népirtás, ami jóval azelőtt történt, hogy a népirtást az ENSZ elfogadta volna büntetőjogi kategóriaként, ráadásul az elkövetők elkerülték a felelősségre vonást.

Tiltólistán a feminizmus kritikája

A kerettörvény további szakaszaiban a „tolerancia kultúrájának” terjesztéséről esik szó, elsősorban oktatás segítségével: a javaslat kötelezővé tenné a toleranciaoktatást az iskolások, valamint a felnőtt jogalkalmazók, rendőrök, hivatalnokok számára. (A toleranciát egyébként viszonylag konzervatívan határozza meg a javaslat, amely szerint ez kétirányú folyamat: a kisebbségnek is el kell fogadnia a többség értékrendjét és kultúráját, „nem különülhet el a többségtől”, de joga van a kultúrája ápolására, ameddig az nem ütközik az együttélés Európában elfogadott szabályaiba, továbbá egészségügyi vagy biztonsági megfontolásokba. Emiatt nem tolerálandó például a kényszerházasság vagy a női körülmetélés.) A toleranciaoktatás akár büntetésként is kiszabható lenne, ha a gyűlölet-bűncselekmény (ezek közé tartozik a csoport-rágalom is) elkövetője fiatalkorú.

További érdekesség, hogy a dokumentumban a felszámolandó ideológiák – rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet, totalitárius ideológiák (beleértve a kommunizmust is) – között találjuk az „antifeminizmust” is. A hvg.hu kérdésére Ireneusz Bil világossá tette, ez alatt nem a nőgyűlöletet kell érteni, hanem a feminista törekvésekkel szembeni ellenállást. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen nézetek tekinthetők antifeminizmusnak, és hogy a rendkívül sokféle, gyakran egymással ellentétes követeléseket megfogalmazó irányzatokból álló feminizmus mely ágainak támadását kell elítélni, nem kaptunk választ.

Bár az antifeminizmus büntetőjogi kontextusban nem szerepel, Bil szerint szükséges lehet ezt az ideológiát is törvényekkel védeni. „A feminizmussal szembeni kulturált kritika helyénvaló, de a feminista mozgalmak, a genderszemlélet létjogosultságának megkérdőjelezése, az az állítás, hogy ezek a mozgalmak nem valódi problémákat vetnek fel, gyűlöletbeszédnek tekinthető, amely ellen fel kell lépni” – mondta.

Orbán mire használná?

A kerettörvény mind a világsajtóban, mind a budapesti bemutatásakor súlyos kritikákat kapott. „Amikor egy olyan kormány van hatalmon, mint a magyar, amely nem az önök által elfogadott liberális értékeket vallja, önök szerint jó ötlet a szólásszabadságot ennyire korlátozó törvényeket adni a kezükbe, úgy, hogy a hatalom szubjektív ítéletére bízzák, mi tekinthető elfogadhatónak?” – kérdezte a Táncsics Alapítvány rendezvényén az Open Society Archívum egyik munkatársa. Más okokból, de szintén a korlátozás ellen foglalt állást még októberben Tim Worstall, a Forbes publicistája. „Márpedig az intoleranciával szemben is toleránsnak kell lennünk. Pont az a szabadság lényege, hogy nyugodtan tehetjük azt, amit jónak látunk, és ezzel a joggal együtt jár, hogy felelősséget vállalunk a következményekért. A szólásszabadság tekintetében ez azt jelenti, hogy a rágalmazást és a konkrét erőszakra való felhívást kivéve azt tehetjük, vagy mondhatjuk, amit csak akarunk.”

„Az Európai Emberjogi Chartában is szerepel, hogy a szólás szabadsága alapjog, de nem terjed ki bármire” – fogalmazott Bil, aki szerint a kerettörvény nem ütközne semmilyen európai jogi normába. A szerzőknek persze nem ez volt a fő szempontjuk, szerintük a törvényre egyszerűen szükség van ahhoz, hogy elkerüljenek valamiféle katasztrófát. A két budapesti rendezvényen többször elhangzott a nácizmus példája: a szerzők szerint, ha időben felléptek volna az ellen, hogy a nácik terjesszék a nézeteiket, elkerülhető lett volna egy világégés – ezért kell ma is törvényeket hozni a potenciálisan veszélyes eszmék terjesztése ellen. Az összeállítók ezen kívül tabudöntögetőnek is szánják a törvénycsomagot, mondván, „a politikusok gyakran nem mernek a bevándorlás, az integráció problémáiról beszélni, nehogy valami politikailag inkorrektet mondjanak, de a probléma szőnyeg alá söprése csak a társadalom széteséséhez vezetne. Ezért elő kell írni, hogy mi megengedhető, és mi nem az európai civilizációban."

Ha a törvényt Magyarországon is bevezetnék, jó eséllyel ugyanaz lenne az eredménye, mint a közösség tagja elleni erőszakról szóló törvényeknek: a bírók eddig vagy nem ismerték fel, vagy romák ellen alkalmazták a törvényt, néha egészen szakmaiatlan módon” – kritizálta a törvényt Molnár Péter, a CEU oktatója, a szólásszabadság kérdésével többször foglalkozó jogász. Szerinte a javasolthoz hasonló gumiszabályokat könnyen rá lehetne húzni olyanokra is, akiket nem lehet gyűlölködőnek tekinteni, csupán tesznek egy meggondolatlan kijelentést. „Mi van, ha egy cigány mondja azt, miután többször egymás után sem vették fel egy munkahelyre, hogy elege van abból, hogy a rasszista magyarok diszkriminálják őket?”

Ne gyűlölj! Szeress!
©

Változtatásra szorul a magyar szabályozás

Jelenleg Magyarországon a közösség elleni izgatást bünteti a jogrend. Ez a igencsak zavarosan megfogalmazott törvényszöveg szerint azt jelenti, hogy „aki valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el”. Egy korábbi alkotmánybírósági állásfoglalás értelmében ezt úgy kell érteni, hogy az a bűnös, aki erőszakra szólít fel egy közösség ellen, de csak akkor valósul meg az izgatás bűnténye, ha megállapítható a közvetlen veszélye annak, hogy a közönsége tényleg el fog követni valamilyen erőszakos tettet. Ennek eredményeképp 1989 óta csupán két embert ítéltek el közösség elleni izgatásért, miközben több keresetet furcsa indokokkal utasítottak el – egy bírósági döntés szerint például nem bűntett neonácikból álló közönséget kisebbségek elleni erőszakra buzdítani, mivel azok már amúgy is így gondolkodnak, így már nem oszt, nem szoroz, ha erre hívja fel őket a szónok. A kerettörvényt bemutató eseményeken a magyar szakértők nagy része egyetértett abban, hogy a magyar joggyakorlat ebben a kérdésben elégtelen, de sokan vitatták, hogy a javasolt gumiszabályok jelentenék a megoldást.

A kerettörvényben javasoltakhoz hasonló, a szólásszabadságot tartalmukban korlátozó törvényeket több európai országban is alkalmaznak. Franciaország ebből a szempontból az egyik legszigorúbb állam, az ottani törvények nemcsak a nyilvánosan, de négyszemközt is tiltják a közösségek „rágalmazását vagy megsértését”. Más országokban, például az Egyesült Királyságban szintén a sértegetés, a rágalmazás, fenyegetés és uszítás számít tiltottnak. A magyar szakértők egy része modellnek tekinti a német szabályozást: eszerint a bíróság nemcsak személyek, hanem szervezetek ellen is nyomozhat, amelyeket (amennyiben azok „rosszindulatúan” és „az emberi méltóság megsértésére alkalmas módon” nyilatkoznak valamilyen közösségről) joga van „gyűlöletcsoporttá” nyilvánítani. Ha ez megtörténik, a csoportba való tartozás is bűncselekménynek minősül.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Ombudsman: a gyűlöletkeltést nem elég tiltani

Szabó Máté szerint a befogadó társadalom, az esélyegyenlőség csak a toleranciára nevelés következetesen alkalmazott eszközeivel érhető el, ennek érdekében az ombudsman az állami intézmények erőteljesebb és egységesebb fellépését javasolta - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

hvg.hu Itthon

Helsinki Bizottság: ha ez nem uszítás, akkor semmi sem az

A Magyar Helsinki Bizottság panasszal fordul a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság határozata ellen, amely szerint nem történt bűncselekmény a tavaly cigányellenes demonstráción Devecseren, így megszüntették az ügyben indított nyomozást. A jogvédők úgy látják: történt bűncselekmény, és nemcsak nagy nyilvánosság előtti uszítás, hanem tényleges erőszak is.

MTI Itthon

Rágalmazás miatt elítélték az MSZP pécsi elnökét

Jogerősen bűnösnek mondta ki és egy év próbára bocsátotta Nyőgéri Lajost, az MSZP pécsi szervezetének elnökét a Szekszárdi Járásbíróság, amiért valótlan tartalmú szórólapokat terjesztett Páva Zsoltról, Pécs fideszes polgármesteréről - adta hírül a PécsMa.hu hírportál szerdán.

MTI Itthon

Gulyás: nincs helye a gyűlöletbeszédnek a közéletben

Nincs helye a gyűlöletbeszédnek a közéletben, s ebben egységesnek kell lennie a politikai elitnek - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője A szabadság ellenségei - bűnbakképző ideológiák, antiszemita összeesküvés-elméletek és ellennarratívák című kétnapos konferencia első napján hétfőn, Budapesten.

Megduplázta Áder fizetését a Fidesz

Megduplázta Áder fizetését a Fidesz

Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

250 millió forinttal drágul a Liget-projekt

250 millió forinttal drágul a Liget-projekt

Nem akárhogy fog fotózni a Nokia új telefonja, ráadásul 5G-s is lesz

Nem akárhogy fog fotózni a Nokia új telefonja, ráadásul 5G-s is lesz

Nem vették meg Diana hercegnő bársonyruháját, amelyben John Travoltával táncolt

Nem vették meg Diana hercegnő bársonyruháját, amelyben John Travoltával táncolt

A németek már a karácsonyi fényekről is lemondanak

A németek már a karácsonyi fényekről is lemondanak