Orbán és az MSZP "csendes nagykoalícióra" lépett Ukrajna ügyében
Összehozta a reálpolitika a kormányt és a legnagyobb ellenzéki pártot: a térségi diplomáciára rálátással bíró fideszes és szocialista forrásaink is úgy látják, a magyar érdekeknek nem tenne jót, ha megbukna a tüntetések hatására Viktor Janukovics. A nem éppen kiköpött demokrata, de megbízható, a kárpátaljai magyaroknak komoly gesztusokat tevő ukrán elnök helyett jöhetne rosszabb is. Kérdés, mi történik, ha ismét beköszönt a nagyhatalmi politizálás kora Európa keleti felén.
Orbán Viktor tette helyre információink szerint a november eleji Magyar Állandó Értekezleten Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőjét, amikor Kovács arról beszélt a testület zárt ülésén, Ukrajna „két fogaskerék (az EU és Oroszország) közé került”, így a magyar kormánynak úgymond „ki kellene használni” Viktor Janukovics elnök szorult helyzetét, és most komoly engedményeket kérni a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében.
Ukrajnában az elmúlt időszak megosztó anyaországi politikája eredményeképpen sikerült duplikálni a magyar politikai képviseletet: az Orbán-kormány által partnernek tekintett KMKSZ mellett létezik egy itthon „el nem ismert” másik szervezet is, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, melynek Gajdos István elnök személyében – egyedüliként – magyar képviselője is van az ukrán törvényhozásban, a Verhovnaja Radában. Kovács felszólalására információink szerint Orbán Viktor úgy reagált, hogy ha valamikor, hát most nincs itt a radikális követelések ideje. Janukovics elnökkel lehet tárgyalni, és konkrét eredményeket elérni, de ehhez józan, mérsékelt politizálásra van szükség Budapest és Kijev között.
Hogy mik is ezek az eredmények? Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tavaly nyáron elfogadta a Rada az új kisebbségi nyelvtörvényt, ami a magyar nyelv tanításának, használatának helyzetén is jelentősen javított. November elején pedig első olvasatban elfogadta a választási törvény módosítását, aminek eredményeképpen önálló magyar választókerület jöhet létre. Nyilván nem ideális körülmények között, de nagyjából zavartalanul működik a Beregszászi Magyar Főiskola (amely 2003 óta II. Rákóczi Ferenc nevét viseli), és – bár az ukrán alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot – az ukrán hatóságok (ahogy egy az ügyre rálátó diplomáciai forrásunk fogalmazott) „egyelőre félrenéznek” ebben az ügyben, nem indultak például olyan nagy felháborodást keltő eljárások az anyaországi állampolgárság megfosztására, mint Szlovákiában.
"Védendő értékek"
A fenti lépéseket a magyar-ukrán kapcsolatokra rálátó, egykor vagy jelenleg is diplomáciai döntéshozó pozícióban lévő kormányzati és szocialista forrásaink is fontosnak és megvédendőnek nevezték. Ugyanígy egyetértettek abban is a megkérdezettek, hogy ezeket az eredményeket jelenleg Viktor Janukovics hatalomban maradása garantálhatja leginkább. „Már Julija Tyimosenko mögött is volt néhány nacionalista csoport, de az, hogy a Svoboda önálló frakcióval rendelkezik a parlamentben, és a mostani utcai tüntetések egyik meghatározó szereplőjévé vált, azt vetíti előre, hogy egy gyors hatalomváltás esetén valamilyen formában akár a kormányzat közelébe is kerülhetnek, ez pedig nagyon rossz lenne nem csak a magyar-ukrán kapcsolatok, de kifejezetten a kárpátaljai magyar kisebbség számára is, a svobodások őrültek, vállalhatatlanok” – mondta például egy kormányzati forrásunk.
„Ez most nem a narancsos forradalom, itt egy megválasztott elnököt akarnak az utcáról megbuktatni, teljesen más a helyzet, mint 2004-ben volt. A mostani ellenzéki erőknél még a magukat középen állóknál, mint az Udar (Vitalij Klicsko mozgalma) is dominál a nemzeti gondolat, ez nem lenne előnyös a magyar kisebbségre nézve, nem is beszélve a Svobodáról, akik egyértelműen szélsőjobboldaliak” – mondta egy, az ügyben szakértő szocialista politikus is. Klicsko és az Udar egyébként maga is tüntetett a nyelvtörvény ellen a nyáron, aminek a hatására távozott az ukrán parlament elnöke, mondván, „megvezették”, és végül nem is azt a törvényt fogadtatták el, amiről megegyeztek.
De mi is ez a Svoboda? A 442 tagú Verhovnaja Radában 36 fős frakcióval rendelkező párt klasszikus szélsőjobboldali alakulat, melynek tagjai kapcsolatot tartanak fent például a neonáci német Nemzeti Demokrata Párttal, a náci megszállókkal kollaboráló ukránokat éltetnek, és utálnak nagyjából mindenkit magukon kívül, így „többek között” a lengyeleket, az oroszokat, a zsidókat – és a magyarokat is. A párt rendszeresen szervez provokatív felvonulásokat, a nyáron azzal vált nemzetközileg is ismertté, hogy egy tagja le „zsidrákozta”, vagy „zsidó némberezte” (a „zsidovka” magyarra nehezen lefordítható, elsősorban az egykori Szovjetunióban használt dehonesztáló kifejezés a zsidókra) Mila Kunis világhírű ukrán színésznőt, mert egy interjúban zsidó szüleiről beszélt.
A "zsidó némber" szupermodell
A Svoboda maszkos tagjai gyakran zavarják meg más – elsősorban emberi jogi orientációjú – politikai szervezetek demonstrációit, ilyenkor az erőszaktól sem tartózkodnak. Bizonyítottan a Svoboda tagjai állnak az ukrán nacionalisták által rendszeresen megrongált vereckei magyar emlékmű megrongálása mögött, 2011 augusztusában például ukrán állami címert helyeztek el rajta. (A rendőrség nem indított vizsgálatot.) A párt egyik kárpátaljai vezetője a nyáron a HVG-nek adott interjújában is beszélt magyarellenes érzéseikről, és arról, nem örülnek az emlékmű létezésének. Osztap Szathiv, a Szvoboda Lviv megyei tanácsának képviselője a nyáron egyenesen azt indítványozta, a megye nyújtson támogatást az emlékmű lerombolására.
A hvg.hu-nak nyilatkozók már csak ezek miatt is gondolták úgy, hogy addig jobb, amíg a Svoboda távol van a hatalomtól, és egyébként is: „a mi érdekünk elsősorban a stabilitás fennmaradása”, ezt pedig jelenleg Janukovics garantálja. „Janukoviccsal lehet tárgyalni, utána, ki tudja, ki jöhet, ráadásul Janukovics nem azt mondta, hogy mostantól vége az uniós közeledésnek. Valószínűleg komolyan gondolta, látszott ez abból is, hogy Putyin bosszúból többször nyilvánosan is megalázta az utóbbi években (előfordult például, hogy az orosz elnök órákon keresztül várakoztatta ukrán kollégáját egy kétoldalú találkozó előtt), neki értésére lehet adni: a társulási szerződés egyfajta előszoba, ami után viszont újabb szobákba kell belépni, újabb normákat teljesíteni” – mondta egy külügyi forrásunk, hozzátéve: „az ukránoknak 6-8 milliárd dollárra lenne szükségük szinte azonnal, hogy a telet kihúzzák, ezt most csak Putyin képes nekik ilyen gyorsan folyósítani, ezt mindenkinek meg kell értenie, de tavasszal változhat a helyzet”.
A hivatalos álláspontok |
Érdemes megnézni, hogy a Külügyminisztérium és az MSZP hivatalos álláspontja is elég közel áll egymáshoz Ukrajnával kapcsolatban. (Igaz, a diplomáciában nem a hivatalos deklarációknak van a legfontosabb szerepük.) Külügyminisztérium: A szólás szabadsága egyetemes emberi értek, s annak tisztelete fontos alapja egy demokratikus társadalomnak. A Külügyminisztérium elvárja Ukrajna vezetésétől, hogy biztosítsa az ország állampolgárai számára a szólás és gyülekezés szabadságát. Felszólítjuk az ukrán hatóságokat, valamint minden érintett felet arra, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és így tegyék lehetővé, hogy a tüntetők békésen fejezhessék ki véleményüket. Ukrajna Magyarország fontos szomszédja és partnere. Hazánk egy stabil, jól fejlődő, demokratikus Ukrajnában érdekelt, amelynek európai közeledését őszintén kívánja és támogatja. Mesterházy Attila (MSZP): Elítéljük a rendőrség brutális beavatkozását. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, és békés úton rendezni a helyzetet. Az erőszak erőszakot szül, s a helyzet javulását attól nem várhatjuk. A szabad döntés joga minden országot megillet, ezzel együtt úgy gondolom, Ukrajna hosszú távon jól járhat az uniós kapcsolatok bővítésével, mert az gazdasági és társadalmi fejlődést hozhat a számára, de ezt a távlatos célt csak a mai gazdasági és geopolitikai realitások figyelembevételével érheti el. Ez nem az a pillanat, amikor Ukrajnát vagy-vagy választás elé lehet állítani, hogy azonnal döntsön az EU vagy Oroszország mellett. Ennek kierőszakolása politikai hiba lenne. |
Igaz, abban is egyetértettek kormányzati és szocialista és kormányzati forrásaink is, hogy ha túl is éli a mostani politikai válságot az ukrán vezetés – a keddi parlamenti bizalmatlansági indítványt sikerült átvészelnie a kormánynak –, a 2015 elejére kitűzött elnökválasztásokon jó eséllyel elbukik, így mindenképpen új helyzetre kell felkészülni. Ugyanerről beszélt a hvg.hu-nak a társaság szakértője, Deák András is. A Külügyi Intézet külsős munkatársa szerint Janukovics óriási hibát követett el – ebben egyébként kormányzati és szocialista forrásaink is egyetértettek – azzal, hogy az utolsó pillanatig próbált egyensúlyozni Brüsszel és Moszkva között, ezzel viszont teljesen magára húzta a válságot, ezt nem sokan fogják neki elfelejteni egy év alatt, főleg úgy, hogy minden jel szerint az ukránoknak fájdalmas gazdasági intézkedésekre kell felkészülniük. Kovács Miklós MÁÉRT-es kijelentésére visszatérve még, egy külügyi forrásunk azt mondta: ha most esetleg lehetne is eredményeket elérni, az úgysem lenne tartós: "tegyük fel, hogy úgymond 'kihasználjuk Janukovics szorult helyzetét', és mondjuk elérjük, hogy foglalják alkotmányba a magyar területi autonómiát. Ezzel mit érnénk el? Vörös posztó lenne az ellenzék szemében, és egy hatalomváltás után első dolguk lenne megváltoztatni: diplomáciai alaptétel, hogy egy szorult helyzetben meghozott intézkedést a lehető leggyorsabban megváltoztatnak".
Megoszlanak a vélemények ugyanakkor abban, hogy mi várható szélesebb geopolitikai kontextusban. Anne Applebaum a Washington Postban azt írta, Putyin ismét nyílt nyomást gyakorol nála gyengébb partnereire, amit Amerika vagy az európai hatalmak egyelőre tehetetlenül figyelnek, senki nem gondolta volna ugyanis az elmúlt években, hogy a „szoft diplomácia” mellett egy ország ennyire nyilvánvalóan imperialista attitűdöt mutat majd. Egy szocialista forrásunk szerint „félő, hogy ismét a nagyhatalmi politizálás kora ütheti fel a fejét, és akkor ezeknek a kis államoknak, mint mi, óhatatlanul is ’igazodniuk kell’ valamelyik irányba. És én nem vagyok benne teljesen biztos, hogy Orbán Viktor a Nyugatot választaná. Az ukrán helyzet már így is leértékel minket, miközben a lengyelek egyre fontosabbak lesznek Németország számára.” Forrásunk szerint kulcskérdés, hogy Angela Merkel milyen stratégiát választ az ügyben: ezzel kapcsolatban egyelőre csak az a biztos, hogy a német kancellár a vilniusi csúcstalálkozó után „nagyon komoly tárgyalásokat” sürgetett Vlagyimir Putyinnal.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
