Eddig csak sejtettük, de most már biztos, hogy még nem mehetnek ajándékot vásárolni a képviselők: bár a hétfőn kezdődő, háromnapos üléssel véget ér a parlament őszi ülésszaka, a napirendi javaslat végén már ott áll: „Az Országgyűlés 2013. évi téli rendkívüli ülésszaka első ülésének összehívása.” A rendkívüli ülésszakra már csak azért is szükség van, mert – sok egyéb mellett – a képviselők még nem végeztek a jövő évi költségvetés elfogadásával.

Várhatóan a 2014-es büdzsé elfogadásakor alkalmazzák utoljára a kétkörös tárgyalás módszerét, hiszen az új házszabály tervezete szerint a jövőben ilyen nem lesz. Most azonban még túl kell esni a második kör szavazásán: ezek olyan módosító indítványok, amelyek nem változtathatnak az úgynevezett sarokszámokon (bevétel, kiadás, hiány), csak a költségvetési fejezeteken belül csoportosíthatnak át összegeket. Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) keszthelyi képviselő például azt szeretné, ha a turisztikai támogatásokból 150 millió forintot kifejezetten szúnyogirtásra fordítanának.

A fideszes Babák Mihály Babák javaslata 520 milliót venne el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. beruházási keretéből, mit a már korábban megígért a Rubik-kocka központra fordítana. A büdzsé legfőbb nyertese azonban a másodikkörös módosítók alapján is a sport: a még csak most induló távszerencsejáték (például internetes fogadás) játékadóját például a költségvetési bizottság módosító indítványa értelmében a sport utánpótlás-nevelési feladatokra, a TOTÓ adóját pedig a labdarúgás kaphatná meg.

Stiller Ákos

A legérdekesebb a költségvetési bizottságnak az a javaslata, amellyel szétdobják a futballklubok közt a Nemzeti Stadionfejlesztési Program 12 milliárd forintját (ezt a pénzt a már folyó nagy beruházásokon túl szánják stadionépítésre): a legtöbbet, egyenként 600 milliót Siófok, Dunaújváros és a Gyirmót FC kap, de 560 milliót költhet Békéscsaba, Pápa, Paks, Kaposvár, Kecskemét, az MTK, a Győri ETO és az UTE is. A Mezőkövesd Zsóry FC idén kapott már 400 milliót, jövőre viszont még 220 millióra számíthat Tállai András államtitkár csapata. Szigetszentmiklósnak és Kisvárdának 120 millióval kell beérniük.

Minden belefér egy törvénybe

A jelenlegi kormánypártok sportbarátsága egyébként sem ismer határokat, ez meglátszik például az „egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló javaslat költségvetési bizottsági módosítóin is (ezeknek gyakran semmi közük az eredeti javaslathoz – ez ma még szabályos, de jövőre az új házszabály várhatóan megtiltja majd). Az egyik ilyen módosító – „a sportesemények látogatottságának növelése érdekében” – adómentessé tenné például a sportlétesítményekben, béren kívüli juttatásként nyújtott étkeztetést, vagy a sportolókra kötött biztosítást.

A nagy budapesti sportegyesületek kisegítésének jegyében az egyik módosító indítván az FTC, az MTK és a Vasas vagyonkezelésébe ad összesen tíz ingatlant. Erről elviekben már novemberben döntött a kormány, de akkor még nem nevezték meg a pontos ingatlanokat. A vagyonkezelésbe adás egyébként a mainál tisztább helyzetet teremt, hiszen minden klubnak magának kell gondoskodnia az ingatlanok fenntartásáról (más kérdés, hogy ehhez működési támogatást kapnak majd a jövőben).

MTI / Kovács Attila

Ugyanehhez a törvényjavaslathoz persze benyújtottak más jellegű módosítókat is: a helyi adókról szóló törvény módosításával bezárnak például egy kiskaput a telekadót elkerülni próbáló tulajdonosok előtt, illetve pontosítják, hogy a telken lévő út vagy parkoló is adóköteles. Belenyúlnak a devizaadósok megsegítéséről szóló törvénybe is, megteremtve a lehetőséget, hogy méltányossági alapon is bekerülhessenek a Nemzeti Eszközkezelő programjába. Az ócsai lakópark üresen maradt házai pedig „az állam tartalékát képezhetik”, ahová veszélyhelyzetben átmenetileg belehet költöztetni a rászorulókat.

Gyerekek és adócsalók

Eddig három alkalommal szerepelt az Országgyűlés napirendjén az Áder János köztársasági elnök által – a legfőbb ügyész által is hangoztatott alkotmányossági aggályok miatt – megfontolásra visszaküldött földvisszaszerző inkvizícióról (hivatalos nevén: „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról”) szóló törvény, de mindháromszor levették napirendről. Most hétfőn is szerepel a napirendi javaslaton, de már nem mernénk megtippelni sem, hogy elfogadják-e.

Valószínűbb, hogy tényleg zárószavazásra kerül a kormány népesedéspolitikai csodafegyvere, a gyes és a gyed szabályainak változásáról szóló törvény. Ennek értelmében a gyes és gyed folyósítása mellett is vállalható lesz munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén pedig a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. Bevezetik a diplomás gyedet is, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményt kaphatnak.

AFP / Youhikazu Tsuno

Az átlagosnál nagyobb érdeklődésre tarthat számon a tárgysorozatba vételről szóló szavazás – ezt akkor kérhetik a pártok, ha a bizottság úgy döntött, nem kívánja tárgyalni a javaslatukat. A képviselőknek ugyanis dönteniük kell az MSZP határozati javaslatáról, amelyet az úgynevezett NAV-botrány ügyében nyújtottak be, ahelyett, hogy támogatták volna a vizsgálóbizottság felállítását. A határozati javaslat arra kötelezné a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a botrány kirobbanása után, egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat jelentését, illetve világítsa át alaposan az adóhatóságot, és nyújtson be erről jelentést a parlamentnek.

Kötelező gyakorlat

A szavazások előtt persze túl kell esni a kötelező körökön, például az interpellációkon. Elsőként a szocialista Varga Zoltán és Gőgös Zoltán aggódnak a hazai lótenyésztésért: „Mi lesz veled Ménesbirtok?” – kérdezik a vidékfejlesztési minisztert. A képviselők valószínűleg arra utalnak, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft-t és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft-t a közelmúltban kivették a Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alól, de azt nem mondták meg, hogy ki lesz az új, szakmailag megfelelő felügyelő.

„Betartja-e a Kormány az ígéretét a társasházi közös gázvezetékek cseréjének költségmegosztására vonatkozóan?” – próbálja balról beelőzni a rezsicsökkentő kormánypártokat a szintén szocialista Ipkovich György és Nemény András. Az LMP-s Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia ismét visszatér a földbérleti pályázatok és a földtörvény ügyére, mikor azt kérdezi: „Mikorra válik valóra a kis- és közepes családi birtokok túlsúlya a földterületek használatában?”

„Hogyan lesz itt egymillió új munkahely?” – kéri számon sokadszor a kormány legfontosabb ígéretét a jobbikos Bertha Szilvia. Párttársa, Farkas Gergely a közigazgatási és igazságügyi minisztert interpellálja, „Miért diszkriminálja a Kormány a külföldre kényszerülő magyar embereket?” címmel. Csak tippelni tudunk, de valószínűleg arra céloz, hogy a határon túli magyarokkal szemben az ideiglenesen külföldön élők nem szavazhatnak levélben, nekik be kell menniük a legközelebbi – esetleg több száz kilométerre lévő – külképviseletre.