A vádhatóság halált okozó testi sértés miatt emelt vádat azokkal az izsáki rendőrökkel szemben, akik  április 8-án olyan súlyosan bántalmaztak kihallgatás közben egy orgoványi lakost,  hogy az a helyszínen meghalt. A Kecskeméti Törvényszék értékelése szerint az eset különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés is lehet, amiért  akár életfogytiglani büntetés is kiszabható.

A bíróságon kedden kezdődött el a büntetőügy tárgyalása. B. Viktoron és B. Csongoron kívül még két rendőr ül a vádlottak padján. Egyikük azért, mert részt vett egy bántalmazásban, a másik rendőr pedig azért, mert egy verés láttán semmit sem tett. Bara József megverésének is volt egy szemtanúja, aki az ügyészség munkáját segítette és akit a történtek után betegszabadságra küldtek. Több rendőr is úgy vélekedett a hvg.hu-nak, hogy ha látta, mit tesznek munkatársai, és nem jelentette azt, akkor ő sem élvezhetne mentességet.

A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlottak Bara Józsefet hátrabilincselt kézzel vitték az őrsre, ahol két órán át verték, hogy beismerjen egy lopást. A bántalmazás során többször ököllel és gumibottal megütötték Bara József mellkasát, aki az ütések miatt a széken ülve hanyatt esett. A két rendőr még ekkor sem hagyta abba a verést, a sértettet ütötték, ahol érték. Amikor a férfi elájult, kihívták a mentőtszolgálatot, de nem tudták már újra éleszteni. Bara József a verés következtében tüdőzúzódást, szegycsonttörést és sorozatos bordatöréseket szenvedett. Halálát zsírszövet-roncsolódás következtében kialakult zsírembólia, és az emiatt beállt fulladás okozta. A történtek miatt mennie kellett az izsáki rendőrőrs és a kiskőrösi kapitányság parancsnokának, az Országos Rendőr-főkapitányság pedig teljeskörű vizsgálatot rendelt el, a hozzátartozók pedig kártérítést kaptak.

Bara József temetése

MTI / Balázs Attila

A befolyásolás kedveltebb a rendőrök részéről

Ilyen brutális kényszervallatás azért nagyon ritka – mondta a hvg.hu-nak Danyi Csaba ügyvéd a történtekkel kapcsolatban. Szerinte sokkal inkább előfordul, hogy a rendőrök a gyanúsított befolyásolására törekednek, például megtévesztik az illetőt azzal, hogy olyan dolgot ígérnek neki, amire valójában nincs lehetőségük, amit nem tudnak tartani. „A kevés kényszervallatási ügy egy része felmentéssel végződik, hiszen ezeket az eseteket bizonyítani is nehéz” – tette hozzá az ügyvéd.

Így például 2009-ben bizonyítottság hiányában felmentették a kényszervallatás vádja alól azt a két tiszavasvári nyomozót, akik ellen azért indult eljárás, mert állítólag két fiatalt a kihallgatások során többször bántalmaztak: tenyérrel és ököllel ütötték, hogy rablásokat ismerjenek be A bíróság szerint azért nem tudták megállapítani a rendőrök felelősségét, mert a sértettek és a tanúk vallomásai ellentmondásosak voltak, illetve a történtekről szól beszámolók és a körülmények arra utaltak, hogy nem történtek bántalmazások. A bíróság kitért arra is: az egyik fiú sérüléseiről – egy pofon nyomáról – készített látlelet, illetve az orvos szakértői vélemény csak a sérülés tényét tudta megállapítani, keletkezésének körülményeit azonban nem. Azt, hogy a kényszervallatás kevésbé durva módszerei benne vannak a hétköznapokban, ezek után nem nagy meglepetés. "Kényszervallatás mindig is volt, és mindig is lesz" – mondta a hvg.hu-nak egy volt rendőr az izsáki ügy miatti korábbi érdeklődésünkre. Az esetek ugyanis nehezen bizonyíthatók.

Kriminológusok: mindig is lesz bántalmazás, de arról szemérmesen hallgatunk

Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak tavasszal a nyilvánosságra került kényszervallatások alacsony számára utalva azt mondta, hogy úgy is lehet venni, milyen jól dolgoznak a rendőrök. De ha így lenne, akkor az izsákihoz hasonló eset nem történhetne meg.” A szakember hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában a kényszervallatást is a korrupció esetei között kezelik, mert mindkettő a rendőri szervezet leépüléséhez, az eredeti célok – a rend, a közbiztonság és a törvényesség védelme – megtagadásához járul hozzá. „Nálunk a helyzet viszont az, hogy miközben tűzzel-vassal irtjuk a vesztegetést, szemérmesen hallgatunk a kényszervallatásokról és a rendőrök által elkövetett bántalmazásokról.”

Németh Zsolt kriminológus szerint megfelelési kényszer, az, hogy igazságot szolgáltasson, motiválhatja a rendőrt abban, hogy kényszervallatást, netán bántalmazást kövessen el. Ehhez egy volt középvezető azt jegyezte meg, hogy olyan nagy létszámú testületben, mint a rendőrség, mindig is lesznek kihágások. A kriminológus szerint az igazán jó szakember nem kényszerül arra, hogy erővel vagy pszichikai ráhatással győzzön meg valakit. A jól kiképzett rendőr megtanulta, miként kell a bűnözőt megszólaltatni; sokszor elég megijeszteni, azt mondani a gyanúsítottnak, hogy nem engedik el. „Ugyanakkor azt, hogy a rendőr hatalmi helyzetben van, mondani sem kell, azt gyakran érzékeltetni is elég, hogy eredményre vezesse” – tette hozzá Németh Zsolt.

Magas a látencia?

Nagyon sok ügy látenciában marad a rendőri bántalmazások közül, de ha kiderül, akkor sem biztos, hogy meggyanúsítanak valakit, vagy hogy eljut az eljárás a vádemelésig – mondta a hvg.hu-nak Fazekas Tamás ügyvéd, aki a Magyar Helsinki Bizottság számára több bántalmazott személy képviseletét látja el. „Idén februárban Pécs közelében megvertek egy fiatalt a rendőrök, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki tőle. A fiú vérző szájjal jött ki a sellyei rendőrőrsről, ezért a rokonok orvoshoz vitték, hogy látleletet vetessenek. A feljelentést ennek ellenére elutasították, mondván, kétséget kizáróan nem történhetett úgy a bántalmazás, ahogy előadta, és panaszainkat is ugyanezzel a válasszal dobták vissza. Az ügyvéd szerint a sellyei rendőrökkel szemben az ő esetük mellett mások is feljelentéssel éltek.

Hangsúlyozta, hogy mivel nehéz ezeknek a rendőri bántalmazásoknak a bizonyítása, eleve csak olyan ügyet vállal el, amelyeknél készült látlelet a sérülésekről, de még így sem nagyon érnek el eredményt. „Van olyan eset, amelyben pótmagánvádlóként kellett fellépni” – sorolta Fazekas Tamás a nehézségeket, hozzátéve, hogy két ügyben a strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy rendőri bántalmazásokban nem nyomoztak a hatóságok.”

A rendőrök is elismerik

Jó néhány éve már annak, hogy gumibottal „tanította rendre” egy volt rendőr azt a férfit, aki ittasan áthajtott a síneken a vasúti jelzőlámpa piros jelzését figyelmen kívül hagyva, majd a felelősségre vonáskor az egyenruhás arcába akarta nyomni a cigarettát. „Hivatalos eljárásban történt bántalmazásért hat hónapot kaptam két évre felfüggesztve” – idézte fel a hvg.hu-nak neve elhallgatását kérve az egykori rendőr.

Hozzá hasonlóan egy már leszerelt Pest megyei járőr is azt hangsúlyozta, hogy a kényszervallatás különböző eszközeivel sűrűn éltek a rendőrök, de ez alatt nem csak azt értette, ha elcsattant egy pofon, hanem azt is, amikor rákiabáltak a gyanúsítottakra vagy a tanúkra, esetleg megfenyegették őket. Más kérdés, hogy olykor a fogdán lévők saját maguknak okoztak sérüléseket, és aztán ráfogták a rendőrre, hogy megverte őket. Beszámoltak a hvg.hu-nak olyan esetről is, amikor egy rabló beismerő vallomást tett, aztán később azt közölte, hogy kényszervallatták. Kiderült ugyan, hogy hazudott, de elindult az eljárás, és a nyomozónak magyarázkodnia kellett. Az ilyen esetek elkerülésére az előállítás pillanatában rögzítik, hogy az illetőnek milyen sérülései vannak, majd ezt az ügyeletes tiszt is rögzíti, az őrizetbe vételkor pedig orvos vizsgálja meg a gyanúsítottat.

A rendőrök is tisztában vannak vele – egy volt osztályvezető korábbi elmondása szerint –, hogy a fizikai erőszak alkalmazása nem célszerű, mert nyoma marad, ezért ezt elkerülendő előfordult, hogy telefonkönyvvel ütötték a kihallgatott fejét, illetve a gyomrába öklöztek. Mint a rendőr elmondta, ezeket a módszereket jellemzően aluliskolázott emberekkel szemben vetik be úgymond a „meggyőzésre”, de egy „nemi erőszak elkövetőjét megtorlásként simán elverhetik”. A testület tagjai szerint a kilencvenes években, amikor a jogvédő szervezetek még kevésbé vették górcső alá a rendőrséget, több volt a bántalmazás, de olyan, amely halállal végződött, akkor is ritka volt.