szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha az jogszerű, hogy az építési vállalkozó eltüntette a jelzálog tárgyát, akkor az is jogszerű, ha a lakók téglánként eltüntetik a kifizetett lakásukat, ha bírósági ítélettel kilakoltatják őket belőle? A Népszabadság története egy lakásvásárlási kálváriáról.

A fenti kérdést vetette fel többek között a Szegedi Ítélőtáblához címzett fellebbezéskiegészítésben kilenc (ma még) lakástulajdonos és az őket képviselő hat ügyvéd - írta meg a lap. Mint arról korábban beszámoltunk, Szegeden és Makón olyan lakástulajdonosok feje fölül készül elárvereztetni a lakást a Raiffeisen Bank, akik kifizették az ingatlan vételárát, de az építési vállalkozó a pénz nagy részét nem továbbította a hitelező banknak.
 
Tavaly szeptemberben már született egy jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán: a szerint a Szeged, Korondi utca 7. szám alatt épült társasház lakói közül többnek elárverezik a lakását. Április 30-áig, a kilakoltatási moratórium lejártáig lakhatnak csak benne – utána azonban mehetnek a híd alá. Ugyanaz a bírói tanács tárgyalja január 16-án az ügyét a többi tulajdonosnak is, akiknek egy része Szegeden, a Bakay Nándor u. 17. szám alatt, más részük Makón, a Bajza u. 33. alatt épült társasházban vásárolt magának lakást. Egyikük már a Korondi utcaiak ítélőtáblai tárgyalásán is föltette a bevezetőben említett kérdést a bírói tanács elnökének, aki akkor azt válaszolta: a konkrét (makói) ügyet még nem ismeri, de ha megismerte, választ fog adni a kérdésre.
 
A kilakoltatástól fenyegetett lakók korábban feljelentést tettek a rendőrségen, illetve a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészségen. Azzal érveltek, hogy őket megtévesztették. Igaz ugyan, hogy aláírták a vállalkozó jogi képviselői által szövegezett adásvételi szerződést, amelyben az szerepel, hogy az ingatlan „a Raiffeisen Bank Zrt. projektfinanszírozási hitelét kivéve” teher- és igénymentes. Egy másik pontban az áll, hogy a Raiffeisen Bank hitele rangsor tekintetében megelőzi az ő adásvételi szerződéssel keletkezett tulajdonjogukat.

A vételárat nem a banknak, hanem a vállalkozónak kellett befizetni. A vevők úgy érzik, ha nem félrevezetni akarták volna őket, akkor az aláírás előtt egyértelműen elmagyarázzák: ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó valamiért nem továbbítja a vételárat a projektcégnek hitelt nyújtó banknak, akkor a lakásuk a banké lesz, ők pedig hajléktalanná válnak. Ha ez tudatosul bennük, sohasem írták volna alá a szerződést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!