Kocsis Andrea
Kocsis Andrea
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miért fulladnak ki a társadalmi mozgalmak Magyarországon? Önállótlanság, strukturálatlanság, széthúzás, a párbeszéd hiánya? Vagy egyszerűen a magyarokra jellemző érdektelenség? Erről vitáztak szerdán "akciózó" civilek a Kossuth Klubban az idén 25 éves Eszmélet folyóirat és a Rosa Luxemburg Alapítvány rendezésében.

Kocsis Andrea

„Mi érdekel titeket? A Haha, ami kvázi már nincs?” – nyitotta megszólalását Vázsonyi Dániel a Helyzet Műhely tagja, ex-hahás. „Gyakorlatilag nincs, mert nincsenek akciói” – folytatta. Bár szerinte a Hallgatói Hálózat eddig is csak egy platform volt arra, hogy emberek akciókat indíthassanak.

Szerinte a romániai verespataki tüntetéseken jól lemérhető, hogy akár egy szomszédos országhoz képest is mennyire nincs ereje Magyarországon az ilyen mozgalmaknak. „Magyarország olyannak tűnik Romániához képest, mint az állatkert, ahol az emberek durva nyugtatókon vannak állandóan” – summázta a különbségeket. „Hiányzik ebből az országból miden fajta spontaneitás meg játékosság. A proteszt-kultúrával elképesztő bajok vannak: csak annyi van, hogy nincs jövő és kész. Zsákutcában vagyunk” – foglalta össze véleményét.

A politika felzabálja

Gagyi Ágnes (Helyzet Műhely) a társadalmi mozgalmak kutatója szerint a 2011-es mozgalmi hullámot is szélesebb kontextusában kell látnunk. Így szerinte, ha a legszűkebb szomszédainknál körbenézünk, akkor másutt is megszorítások elleni elégedetlenségi mozgalmakat találunk, vagy azoknak a középosztálybelieknek az akcióit, akik elvesztették biztonságérzetüket. Bulgáriában az emelkedő áramárak, Romániában az egészségügy állapota, itthon a devizahitel vitte utcára az embereket. A politikai blokkok ezeket a „mozgalmakat” saját eszközükké teszik, csak nagyon ritkán tudnak megerősödni. Jóslata szerint ilyen mozgalmak még inkább várhatóak a térségünkben épp úgy, mint a centrumban vagy akár az arab világban.

Résztvevők
Misetics Bálint (Alkotmány nem játék!), Gagyi Ágnes (Helyzet Műhely), Tömöri Balázs (Greenpeace), Ferencz Norbert (Szakszervezetek Ifjúsági Szövetsége), Vázsonyi Dániel (Helyzet Műhely, ex-Haha). Moderátor: Fülöp Ádám

Ferencz Norbert „Pumkli” szociális munkás a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség tagja a pesszimista nézetekre reagált. „Elég sok »nincs jövőt« értem már meg a szubkulturális aktivizmusban.” Három fordulópontot emelt ki az elmúlt évek magyar mozgalmainak a történetéból, amelyek megtörték és megosztották azokat. Elsőként a 2005-ös a Kazinczy utcai házfoglalást említette. Azt a pillanatot ragadta meg, amikor házfoglalók önként ledobták a rendőröknek a kulcsot. „Az akkor eléggé szétrobbantott egy olyan aktivista közeget, ami addig szép reményekkel tudott működni” – mondta. A második az LMP 2009-es megalakulása volt, amikor a párttá válást támogatókra és ellenzőkre szakadt szét a mozgalmi szféra, majd fontos töréspontnak nevezte a 2013-as évet is.

Vázsonyi ezt azzal egészítette ki, hogy a Hahában talán az volt a legnagyobb vízválasztó, hogy csak oktatáspolitikai ügyekkel vagy szélesebb szociálpolitikai kérdésekkel is foglalkozzanak-e. „A részérdekek érvényesülése vitte szét a Hahát, egy fél év után eljutott odáig, hogy szétesett, mert a vétójoggal mindenki széttrollkodhatott bármit, ami nem tetszett neki.”

Elengedett lehetőségek

Ferencz Norbert szakszervezeti aktivistaként megjegyezte: „Nagyon sok aktivistát ismerek, aki dolgozik, de nem vállal konfrontációt a munkahelyén, pedig kellene” – emelte ki. Emellett emlékeztetett arra is, hogy például amikor 2013 februárjában a Dunaferr a 3 százalékos béremelésért sztrájkba vitte a dolgozóit, a híreket a diáklázadások uralták. „A mozgalmak meg a lehetőségek itt vannak, csak hagyjuk őket elmenni, vagy éppen nem vesszük ezeket észre” – hívta fel a figyelmet. Ferenczi szerint azonban annyira a Hahát sem kellene temetni, mivel ő a legutóbbi akciót, a Horváth András melletti tüntetést nem érzi annyira hipszterkedésnek, hiszen az pont olyan ügy, amivel meg lehet szólítani a szélesebb tömegeket is.

Misetics Bálint, aki most az Alkotmány nem játék!-csoport képviseletében jött (emellett még a Város mindenkié aktivistája, illetve a LÉT munkacsoport tagja), ezúttal az alaptörvény 4. módosítása körüli tiltakozásokról és a polgári ellenállás magyarországi alkalmazásáról beszélt. Elmondása szerint a polgári engedetlenség mint eszköz elkeseredett válasz arra a helyzetre, amikor az intézményi és kommunikációs korlátok nem védhetnek meg egy társadalmat az önkénytől. „A 2013. márciusi székházfoglalás is elkeseredett reakció volt, hogy mégis valamit tegyünk” – vallotta be. Az akció a figyelmet ugyan a kérdésre irányította, de sokkal nagyobb hatást nem tudott kifejteni, mert nincs egyetértés az alapvető elvekről. Kritikája szerint ezekkel a tüntetésekkel az a probléma, hogy csak látszatát keltették az ellenállásnak és a politikai cselekvésnek. „A millás tüntetéseket nagyon könnyű volt figyelmen kívül hagyni. Meghallgattuk a liberális szónokokat és Tamás Gáspár Miklóst, és azzal a jó érzéssel mehettünk haza, hogy mi is rendes demokraták vagyunk. Mit gondoltunk, valaki a szónokok közül meggyőzi a Kövér Lászlót?” – tette fel a kérdést.

Tömöri Balázs (Greenpeace), aki pár éve agrártémákkal foglalkozik, a kishantosi földfoglalásról beszélt. „A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügye az utolsó csepp a pohárban, ha ezt nem sikerül megvédeni, akkor hiteltelen minden tevékenységünk az agrárkampányban” – fejezte ki aggodalmát. Kishantoson korábban biogazdálkodást folytattak az állami bérelt területeken. Miután a nonprofit kft. vesztett a pályázatokon, civil őrség alakult, hogy megakadályozza a pályázat nyerteseit a birtokba vételben. Ezzel párhuzamosan hűtlen kezelés gyanúja miatt a Greenpeace vizsgálatokat kezdeményezett, a kérdés jogi úton folytatódik. Az igazi probléma szerinte az, hogy az érintett helyiek nem voltak mozgósíthatóak a civil kezdeményezéshez. „Olyan szinten nem láttuk, hogy mi megy végbe vidéken, hogy teljesen el voltunk tájolva. Azt hittük, az ellenállásnak lesz helyi alapja.”

Baj az intézményesülés?

A hvg.hu kérdésére, hogy mennyiben segíti vagy akadályozza az intézményesülés a civil mozgalmakat, ellentétes válaszok érkeztek. „Minden egyes bürokratikus elfajzás azonnal megöli az összes kezdeményező készséget” – jegyezte meg Vázsonyi Dániel a Haha munkacsoportjainak működésképtelenségére utalva. A Haha sejtes működésben lát perspektívát. Hozzátette, hogy a bürokrácia mellett a pénz kérdését szokták érvként felhozni, azonban szerinte a kreatív akciók nem költségesek.

Nem értett ezzel egyet Ferenczi: „Több mint tíz éve a magyar civil mozgalom azt próbálta, hogy milyen, ha nem intézményi keretek között működik, és látható, hol vagyunk.” Véleménye szerint pénz nélkül ugyan lehet tüntetni, de az is csak masírozásra volt elég. Tömöri kompromisszumosabb megoldást képviselt. Nem kell mindenkinek intézményesülni, de szükséges, hogy legyenek intézményesült szervezetek, amelyek fel tudnak vállalni támogató szerepet. A Civilek a Zengőért Mozgalmat említette példaként, amelyet a Krétakörtől a Rovarevő Növények Baráti Köréig 300 szervezet támogat.

Misetics válasza alapján a részvételi demokrácia és az intézményesedés nagyon szorosan összefüggenek. Ellenpéldának hozta fel az Occupy-mozgalmat, amely szerinte sikeres volt a mainstream médiában, de helyesebb PR-kampánynak vagy társadalmi célú hirdetésnek tekinteni, mint mozgalomnak. Szerinte a részvételi demokrácia működéséhez elkerülhetetlen az intézményesedés. Bürokratizálódásból túl sok van, módszerességből viszont túl kevés. A Város Mindenkié és a Haha szembeállításán magyarázta állítását. Példájában szerepelt, hogy legutóbb a Haha négy férfi tagja nyilatkozott a hvg.hu-nak, ez a kimenetel ellenben elképzelhetetlen lenne az AVM-nél a szigorú kvóta miatt.

És hogy hosszabb távon mi lehet a célja a társadalmi mozgalmaknak? Gagyi Ágnes bevallotta, hogy a magyarországi civilt csoportok nem fogják megoldani a kapitalizmus problémáit. Az egyenlőtlen erőforrás-elosztás eltörlése a főcél, azonban a termelési láncba beavatkozni nem lehet helyileg, hanem csak nemzetközileg. „Hosszú távon ez az egyetlen értelmes dolog” – sommázta véleményét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!