szerző:
Kovács Áron - Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Bár a kormányzati kommunikáció bombaüzletként tálalja az orosz hitelből épülő új atomerőművet, nem számolnak azokkal a kapcsolódó beruházásokkal, amelyek a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükségesek. Az új atomerőműhöz például biztos szükség lesz a villamosenergia-rendszer átfogó fejlesztésére, és megépülhet egy régóta tervezett szivattyús energiatározó is. A Duna felmelegítése ellen 200 méter magas hűtőtornyokat építhetnek, sőt még egy régi tabu is ledőlhet, és belevághat a kormány a folyó duzzasztásába is.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése az elmúlt 40 év legjobb üzlete, Orbán Viktor miniszterelnök szerint pedig e nélkül nincs rezsicsökkentés. Lehet ugyanakkor, hogy sokkal többe fog kerülni a magyar áramfogyasztóknak és adófizetőknek, mint bárki gondolná. A két új blokk orosz hitelből tervezett – 10-12 milliárd euróra becsült költségű – megépítésén túl ugyanis az új erőmű biztonságos működtetéséhez számos kapcsolódó, egyenként is meglehetősen drága beruházásra van szükség.

A frissvízhűtésű atomerőművek biztonságos üzemeltetésének egyik alapfeltétele, hogy mindig, minden körülmények közt rendelkezésre álljon kellő mennyiségű hűtővíz. A jelenlegi négy blokk vízigénye másodpercenként nagyjából száz köbméter. A tervezett két új blokk üzembe helyezésével jelentősen megnőhet az erőmű vízigénye. A pontos mennyiség függ a nukleáris és hűtési technológiától, az új blokkok teljesítményétől és üzembe állításuk idejétől. Ha az első új blokk már 2032, az első régi leállítása előtt termelni kezd, akkor a vízigény közelítően megduplázódhat.

A jelenlegi vízigényeket a Duna elvileg gond nélkül képes biztosítani, hiszen közepes vízhozama Paksnál több mint kétezer köbméter másodpercenként. Már 1983-ban előfordult ugyanakkor – mondta a hvg.hu-nak Somlyódy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára – olyan extrém alacsony vízállás, ami miatt speciális megoldásokat kellett alkalmazni. Az egyre alacsonyabb vízállások mellett a Duna medre is mélyül: évente nagyjából egy centiméterrel vájja magát mélyebbre. Ennek oka, hogy a felső szakaszon a duzzasztók miatt a folyó lerakja a hordalékát, az alsóbb szakaszokon pedig feles energiája miatt magával sodorja a meder anyagát.

©

A medermélyülés miatt mindenképpen szükség lehet folyószabályozási lépésekre – mondta Somlyódy László –, de a különböző ágazatok igényei és a vízhasználatok részben ellentmondanak egymásnak. A hajózásnak például vízmélységre van szüksége, vagyis érdekelt lenne a mederkotrásban, az atomerőműnek viszont az a fontos, hogy a meder ne süllyedjen egy bizonyos szint alá, ami kizárja a kotrást. Az egyetemi tanár szerint Paks ügye összefügg a Duna hosszútávú folyószabályozásának  kérdésével is, és annak ellenére felveti a folyó duzzasztásának lehetőségét, hogy ez jelenleg még tabunak számít Magyarországon. A megoldásnak Somlyódy szerint több célt is kellene szolgálnia: a paksi vízkivételt, a hajózást, az árvízvédelmet, a megújuló energiatermelést, a vízbázisok védelmét és a folyó jó ökológiai állapotának biztosítását.

Ledőlhet egy régi tabu

Dunai duzzasztógátak építése a Bős–Nagymaros vízlépcső elleni tiltakozások óta kényes kérdés. Bár 2011 elején a vízlépcső ötlete – elsősorban a hajózás érdekeire hivatkozva – bekerült az új Széchenyi-tervbe, nem sokkal később a vízügyekért felelős államtitkár és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is elhatárolódott az ötlettől, amely állítólag „a kormány szándéka ellenére” maradt benne a szövegben. A helyzet pikantériáját az adta, hogy 1998-ban még a Fidesz egyik fontos választási ígérete volt, hogy – szemben a Horn-kormány nyilvánosságra került szándékaival – nem építi meg a vízlépcsőt.

A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló energiák hasznosítása című, 2010 év végén megjelent tanulmánya szerint azonban eljött az idő az elutasító álláspont felülvizsgálatára. „A jelenlegi kormány nem felelős a régebbi döntésekért, viszont kétharmados felhatalmazással rendelkezik, ez ebben a vonatkozásban is kivételes lehetőséget nyújt: segítheti a kérdés hazai és nemzetközi kezelését és végleges megoldását [...] A Dunán, a bős–nagymarosi vízlépcsőt figyelmen kívül hagyva, a Budapest alatti szakaszon két vízlépcső kiépítése jöhet szóba, Adonynál és Fajsznál” – olvasható a tanulmányban. Paks szempontjából a fajszi duzzasztás lehet jelentős.

Az új atomerőmű más szempontból is érinti a Dunát: a nagyobb mennyiségű hűtővíz kiemelése azt is jelenti, hogy megemelkedhet a folyó hőmérséklete. Mivel az éghajlatváltozás miatt a folyó úgynevezett háttérhőmérséklete is emelkedik, Somlyódy szerint valószínűleg nem lesz tartható az a szabály, hogy a folyó hőmérséklete a meleg víz befolyásától 500 méternyire nem haladhatja meg a 30 fokot. A Duna túlzott mértékű felmelegedését hűtőtornyok építésével lehetne megelőzni – mondta Somlyódy László –, ezek azonban hatalmas, kétszáz méteres építmények, amelyek megvalósítása nem csak műszaki, hanem társadalmi kérdés is.

Kapun kívül is százmilliárdok

Mint azt a Putyin–Orbán-megállapodás háttereként már megírtuk: a paksi építkezésnek nem csak a kerítésen belül, hanem azon kívül is jelentős költségei lesznek, melyeket eddig legfeljebb csak papíron, saccolva kalkuláltak az évek során a különböző szakemberek.  A kedd óta megismert beruházási összegeken (vagyis a legfeljebb 10 milliárd eurós orosz hitelen és a 20 százaléknyi, néhol 600, máshol 750 milliárd forintként megjelenő magyar „önrészen”) túl további szükséges építkezéseknek kell elkezdődniük ahhoz, hogy az új reaktorokat valóban be lehessen kapcsolni az „áram-vérkeringésbe”.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által legutóbb végzett kalkulációban az átviteli infrastruktúra fejlesztését és egyéb tételeket 5-600 milliárd forintra becsültek, az Energiaklubnál a beruházás várható csúszásával és a felmerülő, ma még nem kalkulált, kapun belüli többletköltségekkel együtt ezt az összeget 640-1280 milliárd forintos többletigényként kalkulálták. Az is igaz azonban, hogy az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségével kapcsolatosan csak egyetlen konkrét tételről készült alapos költségszámítás: a hazai szivattyús energiatárolós erőműről (szet).

A szet-erőművek legvonzóbb tulajdonsága az, hogy képesek nagy mennyiségben eltárolni, és a tárolásból reaktiválni az energiát. Leegyszerűsítve a működési elvüket: két, egymással csöveken keresztül összekötött tóból állnak, ezek különböző szintmagasságban helyezkednek el, és úgy vesznek fel a hálózatból, vagy adnak le a hálózatnak energiát, hogy a két tó között utaztatják a vizet. Ha nagyobb a hálózatban a termelés, mint a fogyasztás, a felesleget lekötik a víz felszivattyúzására a felső víztározóba, ha nagyobb a fogyasztási igény, akkor pedig fordítva: az alsó tóba leérkező víz meghajt egy turbinát – és máris van áram.

A beruházási költségeken túl a szet működése során jelentős amortizációs költségekkel is számolni kell. Ez is közrejátszott abban, hogy ma már nem építenek gigaméretű szetet; a világon a top 10-es listán lévő erőművek zöme az ’50-es és ’60-as években épült. A hét legnagyobb közülük több mint 100 000 millió köbméter tárolókapacitással működik, ehhez képest a magyarországi, 30-35 millió köbméteresre tervezett méret kifejezetten a mezőny hátsó régiójába tartozik. Az újabb szetek jellemzően inkább ilyen, néhány száz, vagy legfeljebb 1000 MW teljesítményre épülnek.

Jellemzően ott építenek szetet, ahol a víznek megfelelő esésmagasságot lehet biztosítani a hatékony áramtermeléshez. Magyarországon az 1970-es évek végétől, leginkább a Paksi Atomerőmű rugalmatlansága miatt – hiszen nem lehet csak úgy ki-be kapcsolgatni, folyamatosan termelnie kell – bukkan fel időről időre a szet kérdése. Energetikai szempontból a legideálisabb helyszínt a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység egyik magas pontja, a Prédikálószék jelentené, mivel a Dunai vízszintnél 500 méterrel magasabbra épülhetne a betonteknő, amivel elvileg 1200 megawatt kapacitás is elképzelhető volna. A bős–nagymarosi vízlépcső lefújása ezt az elképzelést is elvetette.

Az aranyos-völgyi kudarc

2007-ben a Magyar Energia Hivatalt irányító Horváth J. Ferenc úgy vélte: egy ilyen létesítmény ugyan kétség kívül számos gondot, köztük a magyar rendszerszabályozási anomáliákat is megoldaná, de a „különféle zöld szervezetek miatt” nem realitás a megépítésük. Pedig abban az évben jutottak el szet-ügyben a helyszín kijelöléséig. A Magyar Narancsban megjelent riportból kiderült, a Zemplénben két egymással is versengő cég szeretett volna egy 70 méteres völgyzáró betongátat is magába foglaló szivattyús erőművet építeni egy apró település, Aranyos fölé.

 

A reménybeli beruházók akkor azt gondolták, ha az engedélyezési procedúrákon túljutnak, akár már 2011-re megépíthetik a maximum 600 megawattos szivattyús erőművet. Ha egy agilis civil ki nem szúrja, hogy mi készül, az se biztos, hogy kiderül, hogy a falu ellehetetlenítésén túl a tervek Natura 2000-es, vagyis uniós védelem alatt álló területekre születtek. Az Aranyosi völgybe tervezett szet végül éppen ezen a ponton vérzett el: a környezetvédelmi engedélyt nem adták ki a területekre, és végül 2010-ben bíróság mondta ki: a zempléni helyszín a szet számára tabu. Éppen úgy, ahogyan korábban a prédikálószéki helyszínt is levették az energetikai térképről.

Három alapkérdés

Évekkel ezelőtt Zarándy Pál, a Magyar Energetikai Társaság (MET) egyik vezetője úgy foglalta össze a témát, hogy egy magyar szet létesítését megelőzően három szakmai kérdést kell tisztázni: Milyen és mekkora szet kezeli a rendszerirányítási problémákat? A problémák kezelése érdekében milyen (kereskedelmi, jogi, műszaki) eszközök közül lehet választani? Hogyan lehetséges a rendszerirányítás szet nélkül? Ezekre az alapvetésekre azóta sem adott senki kimerítő választ. Ennek ellenére a 2010-es kormányváltást követően az atompárti kormányzat megpróbálta kilobbizni Brüsszelben, hogy a szetet a szén-dioxid-kvóták eladásából befolyt pénzen, lényegében ingyen lehessen valóra váltani.

©

A kormány 2011 végétől egy éven át kilincselt az illetékes EU-szerveknél, hogy a 2013-tól a magyar állam rendelkezésére álló szén-dioxid-kvótákból több mint százmilliárd forintot szeretne „magyarországi helyszínen” 4x150 megawattos szet erőműre fordítani. Bár a kvótabevételeket energiahatékonysági vagy szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházásokra kell felhasználni, a magyar kormány indoklása szerint egy ilyen erőművel a jelenleginél nagyobb megújuló energiatermelési kapacitást lehetne kiegyensúlyozottan beilleszteni a magyarországi villamosenergia-rendszerbe.

A szet a méretnél 3-4-szer nagyobb teljesítményű, rugalmatlan termelési-fogyasztási görbét képes összefésülni. Ezért valószínű, hogy egy 600 megawattos terv nem a jelenleg 330 megawattos, a tervek szerint pedig 750 megawattra bővítendő szélerőmű-kapacitásra volt szabva, hanem a meglévő 2000, illetve a majdan épülő 2400 megawattos paksi zsinórtermelést segíthetné. A kormány a brüsszeli lobbizás során a beruházót is megnevezte: a Magyar Villamos Művek (MVM) a 125 milliárd forintra saccolt karbon-kvóta eladásból származó összeget lényegében teljes egészében erre költötte volna. A tervet azonban lesöpörték az asztalról, illetve hivatalosan a magyar kormány visszavonta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egyre valószínűbb, hogy a félig magyar Anthony Blinken lesz az USA új külügyminisztere

Egyre valószínűbb, hogy a félig magyar Anthony Blinken lesz az USA új külügyminisztere

Covid-fertőzésben hunyt el egy budapesti háziorvos

Covid-fertőzésben hunyt el egy budapesti háziorvos

Több városban egészségtelen a levegő, Budapesten romlani fog a helyzet

Több városban egészségtelen a levegő, Budapesten romlani fog a helyzet