szerző:
hvg.hu

Egy csaknem 18 ezer fős mintán végzett, 2013-as kutatás szerint a magyarok elégedettebbek az életükkel, mint más felmérések alapján gondolnánk. Személyes kapcsolatait a többség megfelelőnek tartja, és az emberek biztonságérzete is meglehetősen stabil. Egyedül a más emberekbe vetett bizalom hibádzik a magyaroknál. A KSH nagyszabású, szujbektív jóllétet vizsgáló kutatását az EU minden tagországában elvégezték, de elsőként a magyarok jöttek elő a meglepő eredménnyel.

17 720 fős mintán, személyes megkérdezéssel kutatta a magyar népesség szubjektív jóllétét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az általános elégedettséget mérő kutatás előzetes eredményeit kedden ismertette Kincses Áron, a KSH osztályvezetője.

Mint mondta, a kérdőíves kutatás során négy kérdéskörben vizsgálták az emberek szubjektív jóllétét.

Az első kérdéskör az élettel való szubjektív elégedettséget mérte 0–10-ig terjedő skálán – az átlagos pontszám 6,15-re jött ki. A pontszám változása a legszignifikánsabb összefüggést az életkorral mutatta: 16-tól 54 éves korig az emberek egyre kevésbé elégedettek, 55 fölött nagyjából stabilizálódik, illetve egy kicsit nő az elégedettségérzet. A 16–24 éves fiataloknál 7 fölötti pontszám jött ki, körükben a nagyon elégedettek aránya több mint 50 százalék. A legelégedetlenebb, 45–54-es korcsoportban 6 alatti átlagpontszám született, nekik kb. 25 százalékuk érzi magát nagyon elégedettnek. Általánosságban elmondható, hogy minden korcsoportban a nők az elégedettebbek, de 64 éves kor fölött megfordul a trend, onnantól a férfiak érzik jobban magukat.

©

A második vizsgált témakör a munkában, hobbiban elért sikerek szubjektív megítélése volt. A magyarok átlagosan 0-tól 10-ig terjedő skálán 7,08 pontot adtak arra a kérdésre, hogy mennyire érzik tartalmasnak, amivel foglalkoznak. A sikeresség érzete a képzettséggel együtt nő: míg az alapfokú képzettséggel rendelkezők 6,46 pontot értek el, addig az egyetemet, főiskolát végzettek 7,78-at. A közvélemény-kutatók vizsgálták a hasznosság érzetét is, ez 7,03 pont lett átlagosan a 10 pontig terjedő skálán. A leghasznosabbnak (7,89 pont) a tanulók érzik magukat, a skála végén pedig a nyugdíjasok (6,50 pont) és a munkanélküliek (5,37 pont) állnak. A háztartásbeliek hasznosabbnak érzik magukat, mint a részmunkaidőben dolgozók.

A személyes kapcsolatok feltérképezésénél a kutatók arra kérdeztek rá, hogy a válaszadó meg tudja-e beszélni a dolgokat valakivel. A magyaroknak mindössze 3 százaléka válaszolt erre a kérdésre nemmel. Sokkal nagyobb az elmagányosodottak aránya az egyszemélyes férfiháztartásokban (13,37 százalék), és ennél csak kicsit vannak jobb helyzetben az egyedül élő nők (7,74 százalék). Nem meglepő módon a családosok tudják a leginkább megbeszélni másokkal a dolgaikat. A 16–24 évesek körében még virágoznak a társas kapcsolatok, közülük kevesebb mint 1 százalék mondta, hogy nincs bizalmasa. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy ki, mennyire elégedett a kapcsolataival. 0–10-es skálán az átlagpontszám 7,63 lett. A nőtlenek és hajadonok kapcsolatainak szubjektív megítélése erősen változik a korral: míg a 16–34 évesek között ők a legelégedettebbek személyes viszonyaikkal, az idősebbek körében már azok nyilatkoztak pozitívabban a kapcsolataikról, akik nem egyedül éltek.

A szubjektív jóllét összetevői közé tartozik a bizalom és a biztonságérzet is. Az előbbi tekintetében született a leggyengébb pontszám, tízes skálán 5,3-ra jött ki az átlag. A fiatalok és az öregebbek inkább megbíznak az emberekben, míg a közbülső korosztályok tagjai kisebb pontszámokat adtak. Arra a kérdésre, hogy biztonságban érzik-e magukat a környékükön sötétedés után, egyedül, a községekben élők válaszoltak a legpozitívabban: háromnegyedük biztonságban érzi magát. Budapesten ez az arány már csak a kétharmadot közelítette. A vidéki városokban kicsit rosszabb volt az arány, és a legkevésbé kedvező eredmény a megyei jogú városokban született, ahol az embereknek alig több mint fele érzi magát biztonságban.

Nincs tendencia, nincs nemzetközi összehasonlítás

Bár a szubjektív jóllét mérése Magyarországon sem előzmény nélküli, nincs olyan korábbi kutatás, amelynek az eredményeivel a 2013-as adatokat összevethetnék – mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese. Nemzetközi összehasonlításokat sem lehet egyelőre tenni, mert bár minden EU-tagországban elvégezték a fenti kutatást, a KSH úgy tudja, Magyarországon értékelték ki először az eredményeket.

Az értékelés ugyanakkor még szintén nem százszázalékos, egyelőre hiányzik a kutatásban felvett objektív adatok (például jövedelmi viszonyok) értelmezése, illetve azok összefüggései a szubjektív jólléttel.

A KSH mindenesetre nem akarta magának megtartani az első eredményeket, mert értékelésük szerint az új kutatás a szokásostól eltérő jellemzést ad a magyarokról. "Közel sem annyira sötét a kép", a magyarok nem a legpesszimistább nép a világon – mondta Németh Zsolt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!