„A Kormányzati Információs Központ eddig is, és továbbra is feladatának tartja a lakosság érdemi tájékoztatását, kormányzati információval történő ellátását” – reagált a múlt kedden a kormány a Kúria döntésére, amely eltiltotta a Tv2-t a „Magyarország jobban teljesít” szlogenű, kormányzati hirdetés sugárzásától. A nyilatkozatnak megfelelően a hétvégén vissza is tértek viszonylag hosszú, a rezsicsökkentést népszerűsítő reklámok a kereskedelmi tévé műsorába, igaz, a kifogásolt szlogen nélkül.

A Tv2-t Szigetvári Viktor, az Együtt, illetve Braun Róbert, az MSZP politikusa panaszolta be, mivel a csatorna március 9-én kilencszer adta le közérdekű közleményként az 50 másodperces spotot. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem adott helyt a kifogásnak, mert a testület megítélése szerint a spot inkább közérdekű közlemény volt, mint politikai hirdetés. A Kúria viszont úgy találta: a konkrét spot politikai hirdetésnek minősül, hiszen „nem a megrendelő személye, hanem a műsorszám tartalma dönti el a minősítést”.

A TV2 a hvg.hu érdeklődésére azt közölte: végrahajtották a Kúria ítéletét, és azonnal abbahagyták az érintett, korábbi spot sugárzását. A most műsorba ment, módosított spotban nem szerepel a korábban kifogásolt szlogen, így a Tv2 - tudomásuk szerint más, érintett csatornákhoz hasonlóan  - úgy döntött, hogy a reklámot befogadja, "mivel az a Kúria határozatának is megfelel".

Megtiltották, hogy kijátsszák

A Tv2 (ahogy más kereskedelmi tévé- vagy rádiócsatorna) azért nem tehet közzé politikai reklámot, mert a tavaly elfogadott új választási eljárási törvény szerint csak ingyenesen, minden pártnak azonos feltételek mellett adhatna műsoridőt, ezt azonban sem a tévécsatornát működtető MTM-SBS Televízió Zrt., sem más kereskedelmi csatorna nem vállalta. A közérdekű közleményekre azonban ez a szabályozás nem vonatkozik, még akkor sem, ha azok egyértelműen a kormánypártok kampányát erősítik.

Fülöp Máté

A legfőbb bírói fórum szerint a törvényi szabályozás nem egyértelmű: kampányidőszakon kívül a médiatörvényt kell alkalmazni, ami szerint a kormány hirdetései is politikai reklámnak minősülnek, kampányidőszakban viszont a választási eljárási törvény érvényes, ami alapján nem azok. A Kúria úgy találta: nem a megrendelő személyének, hanem a hirdetés tartalmának van jelentősége, márpedig a konkrét reklám egyértelműen a kormánypártok célját, a rezsicsökkentést, illetve jelszavát népszerűsíti, és még a színhasználata is azonos a fideszes reklámokkal.

A kormány viszont egészen szűken értelmezte a döntést, és egyetlen apró változással, a Fidesz–KDNP által is használt „Magyarország jobban teljesít” szlogen elhagyásával újra adásba küldte a reklámokat. Erre a kampányra egyébként tavaly óta, két részletben összesen közel másfél milliárd forintot költött, illetve költ jelenleg is a kormányzat. Mindkét kampányra az az Inter Media Group Kft. (IMG) kapott megbízást, ami ebben a ciklusban egy kis reklámcégből az állami hirdetések legfontosabb közvetítője lett (a cég felemelkedéséről itt, a kormányzati reklámpénzek útjáról itt olvashat bővebben). Az sem véletlen, hogy a baloldali politikusok a Tv2-t támadták, hiszen az IMG kifejezetten a csatorna felé igyekszik irányítani a reklámköltéseket.

Üléspont, álláspont

A Fidesz-kampány nyílt támogatásával a kormány nem csak a választási törvényt játssza ki, hanem szembemegy azzal is, amit néhány éve, ellenzéki pártként még harcosan képviselt. 2006 és 2010 közt fideszes politikusok (Nyitrai Zsolt és Répássy Róbert) kétszer is benyújtották saját kampányfinanszírozási javaslataikat a parlamentnek. Ebben kifejezetten megtiltották volna, hogy a kormány, annak szervei, az állami tulajdonú gazdasági társaságok vagy az önkormányzatok a választási év január 1-től kezdve saját tevékenységüket vagy terveiket ismertető hirdetéseket tegyenek közzé.

Az akkori ellenzék azért szorgalmazta ezt, mert a 2006-os választás előtt a Gyurcsány-kormány egyértelműen összekapcsolta az uniós pénzek elosztásáról szóló Új Magyarország-terv hirdetéseit z MSZP kampányával. A Kúria múlt keddi döntése után is az volt a kormányzati közlemény egyik fő érve, hogy hogy "a szocialisták 2006-ban a választást megelőző egy hónapban sokkal többet költöttek kormányzati direkt kampányra", mint ők. A tavaly elfogadott választási törvényben viszont ilyen tilalom már nem szerepelt, és a hvg.hu gyűjtéséből látható is, hogy a kormány mellett a Magyar Nemzeti Bank, illetve bizonyos állami cégek is nagy erőkkel kampányolnak a választások előtt.

A kormányzati reklámtilalom elmaradásáról Gulyás Gergely, a Fidesz jogász szakpolitikusa tavaly májusban a hvg.hu-nak azt mondta: „a 2006-os választások előtt tapasztalt példátlan kormányzati gátlástalanság volt” a korábbi javaslat oka, de ilyenre „nem kell számítani”. Vagyis akkoriban hazudott a kormány, ezért javasolták a kampánytilalmat, de mostantól ilyen nem lesz, ezért nincs szükség ilyen szabályozásra.