A január vége óta a Kúriához érkezett másfél száz ügyből negyvennégyet kellett formai okokból elutasítaniuk - mondta a szóvivő. Tipikus probléma, hogy nem jár el jogi képviselő az ügyben, vagy hiányoznak a törvényben előírt adatok. Az ügyek mintegy kétharmadában jóváhagyta az NVB támadott határozatát a Kúria. Az országos választási szerv döntései elleni jogorvoslatok eredményessége hasonló arányú, mint a korábbi választási időszakokban.

Az új szabályozás szerint a választási ügyekkel kapcsolatos jogviták a helyi választási bizottságoknál indulnak, döntésüket az NVB előtt lehet megtámadni, az NVB határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet pedig a Kúria bírálja el. Alkotmányos alapjog sérelme esetén lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni alkotmányjogi panasszal.

Abban a hat ügyben, amelyben a Kúria megváltoztatta az NVB határozatát, a választási alapelvek közül az esélyegyenlőség kérdése került a középpontba, de ez természetesnek tekinthető, hiszen a kampányidőszakra jellemző éles politikai versenyben tipikusan ennek a választási alapelvnek az érvényesülése a legvitatottabb - tette hozzá a szóvivő.

A hat, NVB-döntést megváltoztató kúriai határozatból kettő ahhoz a problémához kapcsolódik, hogy lehet-e villanypóznára választási plakátot helyezni. Március 5-én a Kúria a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény és egy kormányrendelet alapján úgy döntött, hogy tilos a kihelyezés, majd március 17-én a választási eljárásról szóló törvény alapján már arra az álláspontra jutott, hogy nem tilos.

A választási eljárásról szóló törvény kampányra vonatkozó fejezetének rendelkezései szerint kampányidőszakban a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot, és néhány kivétellel korlátozás nélkül helyezhetik el. Ilyen korlátozás, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Továbbá a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A Kúria március 17-i döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási szervek a választási eljárásról szóló törvény már említett rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, de nem alkalmazhatják például a közúti közlekedési szabályokat vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat. Így pedig a plakátok villanyoszlopra helyezése nem sérti az ilyen ügyben alkalmazandó választási eljárási törvényt.

A Kúria március 17-i döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a napokban utasította el az Ab.

Madarász Gabriella, aki korábban maga is kúriai tanácselnök volt, azt mondta, a legfelsőbb bírói fórum ezekben az eljárásokban szigorúan kötve van a benyújtott kérelemhez, annak keretein nem terjeszkedhet túl. Továbbá a kétféle döntés mögött meghúzódik az az alapvető elvi kérdés is, hogy egy választási ügy hátterében ott-e az egész jogrendszer, vagy pedig szigorúan a választási eljárás szabályai alapján kell az ügyeket megítélni. Ha például valaki közlekedési táblát takarna le választási plakáttal, nyilvánvaló, hogy a probléma megoldásához nem lenne elegendő csak a választási szabályok alkalmazása.

A szóvivő szerint a Kúria általános jogértelmezést nem adhat, kizárólag az NVB konkrét döntése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei között hozhatja meg a döntését.

Két másik NVB-döntést megváltoztató kúriai határozat a nyíregyházi önkormányzat plakátolási gyakorlatával, illetve újságjával kapcsolatos. A legfelsőbb bírói fórum a napokban kimondta, hogy sérti a jelöltek, jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő plakátoknak az országgyűlési képviselő-választáson induló jelölt kampányplakátjai mellé helyezése.

A Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozás "a korábban hatályos eljárási törvénnyel szemben a kampánytevékenység körébe von minden olyan tevékenységet, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, függetlenül a tevékenységet folytató személyétől. (...) Választási jogszabálysértés nem csak kampányeszközökkel és a jelöltek, jelölő szervezetek tevékenysége által valósítható meg. (...) Az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. (...) Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja."