25 éve, hogy megnyitottuk az utat a szabad világ felé

25 éve, hogy megnyitottuk az utat a szabad világ felé

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Elfelejtett dátumnak minősítette 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója. Az osztrák-magyar határon 25 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása.

Pontosan negyedszázaddal ezelőtt Joachim Jauer – aki pénteken Budapesten a német nagykövetség meghívására magyar újságírókkal találkozott – egyetlen nyugatnémet televíziós tudósítóként számolt be a magyar hatóságok által Hegyeshalomban tartott rendkívüli sajtóértekezletről, majd azt követően arról, hogy magyar katonák a határon hozzákezdtek a drótkerítés eltávolításához. Az akkor történtekre visszaemlékezve Jauer történelmi döntésről beszélt, amelyről 1989. május 2-án este már a következő szavakkal tudósította a ZDF televíziót: „Ma ezen a helyen véget ér Európa negyven évig tartó keleti és nyugati megosztottsága. Ennek beláthatatlan következményei lesznek Európa, valamint a németek számára  a szövetségi  köztársaságban és különösen az NDK-ban.”

Kereken 25 évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta az utat a szabad világ felé – mondta a történteket értékelve Joachim Jauer. A ZDF televízió ma már nyugalmazott újságírója – aki évtizedekkel ezelőtt első nyugatnémet újságíróként tudósíthatott az egykori keletnémet kommunista országból - rendkívüli  tájékozottsággal és részletességgel számolt be az újságíróknak a 350 kilométer hosszú osztrák-magyar határzár lebontásáról. Jauer szerint az 1989. május 2-án történtek nélkül a hírhedt berlini fal leomlása, illetve az NDK összeomlása és a német újraegyesülés aligha így – vagy legalábbis jóval később - következett volna be. Visszaemlékezett arra, hogy Németh Miklós akkori miniszterelnök néhány nappal korábban tájékoztatta minderről Mihail Gorbacsovot, az egykori Szovjetunió akkori vezetőjét, arról azonban szó sem volt, hogy ehhez a lépéshez Gorbacsovtól vagy bárkitől engedélyt kért volna.

A híres Páneurópai Piknik
©

Az igazi kockázatot nem is Gorbacsov, hanem – mint fogalmazott - „az NDK-s és csehszlovák betonfejűek” jelentették. Felidézte azt is, hogy Erich Honecker akkori keletnémet kommunista vezetőt nyugtalanította, hogy “mi az ördögöt csinálnak a magyar elvtársak”. Honvédelmi minisztere, Heinz Kessler pedig a szóban forgó „elvtársakkal” konzultálva azzal nyugtatta őt, hogy „határkozmetikázó” intézkedésekről van szó, és  az osztrák határ továbbra is biztosított. A német közszolgálati televízió korábbi tudósítója – aki a térségtől a későbbi években, illetve évtizedekben  sem szakadt el – elmondta, hogy a vasfüggöny lebontásának megkezdése páratlan hatást váltott ki az NDK-ban.

Ugrásszerűen megnőtt a turistaként Magyaroszágra látogató és a határnyitásban reménykedő keletnémetek száma, ugyanakkor az otthonmaradók körében is megerősödött az a hit, hogy a megosztottság nem tart örökké. A pénteki tájékoztatón Joachim Jauer a nagyszámú magyar újságíró előtt két - mint fogalmazott - „tévhitet” igyekezett eloszlatni. Elsőként arra az 1989. június 27-i eseményre emlékeztetett, amikor az akkori magyar és osztrák külügyminiszter, Horn Gyula, illetve Alois Mock hivatalosan is átvágta a vasfüggönyt, az ezt megörökítő fotó pedig az egész világot bejárta. Mindez annak ellenére történt, hogy a ZDF tudósítója szerint a vasfüggöny ekkor már nem létezett, a drótkerítés egy kis darabját éppen a szimbolikusnak szánt és megkomponált esemény kedvéért állították helyre. 

Joachim Jauer szerint az augusztus 19-i páneurópai pikniknek is inkább szimbolikus jelentősége volt, a magyar hatóságok a rendezvénnyel elsősorban azt akarták „tesztelni”, hogy a határnyitás milyen következményekkel jár. A ZDF korábbi tudósítója úgy vélekedett, hogy a fal leomlásáig, illetve a német újraegyesülésig elvezető folyamatban 1989. május 2. - azaz a határzár, illetve a vasfüggöny lebontásának kezdete történelmi cselekedet volt, melynek során a magyarok rendkívüli kockázatot vállalva rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot. A szóban forgó folyamatban a páneurópai piknik szavai szerint egyfajta „próba” volt arra, hogy milyen irányban mehetnek a dolgok, a szeptember 10-i határnyitás pedig a több tízezer keletnémet történelmi kiutazásának kezdetét jelentette, ami elvezetett a keletnémet forradalomhoz. Értékelése szerint ugyanakkor 1989. május 2. valódi jelentőségét nem ismerték fel sem Magyarországon, sem Németországban, amit megmagyarázhatatlannak nevezett. 

A nyugatnémet tudósító többször említette Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre akkori államminiszter pozitív szerepét, rajtuk kívül pedig mindenekelőtt az egykori keletnémet menekülteken rendkívül sokat segítő Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének és a magyar származású néhai német bárónőnek, Csilla von Boeselagernek a szerepét emelte ki.