szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Felmentését kérte egy évvel ezelőtt az egyházi szolgálat alól Balogh József, mert nem tudott megbirkózni a kettős élettel, amelybe érzelmei miatt kényszerült, és amelyeket legyűrni több évtized alatt sem volt képes. Szerinte nem kellene feltétlenül lemondani az emberek, az egyház szolgálatáról, ha a közösség is úgy akarná. Nemrégiben 26 olasz asszony írt levelet Ferenc pápának, amelyben arra kérik, hogy töröljék el a cölibátust, mely annyi sorsot megkeserít.

„Még ma is ünnepelünk” – kínál hellyel Zombori Ildikó, a „kiugrott” plébános felesége. „Sok szenvedés előzte meg a boldogságot. Úgy találtunk egymásra, mint a regényekben.” Tavaly ilyenkor még a kínok-kínját élték át, mígnem Balogh József úgy döntött szakít a kettős élettel, felmentését kéri a püspöktől.

Három dolog érleltette meg a plébánosban a döntést: kisfiának nehéz születése, egy súlyos betegség, és XVI. Benedek „üzenete”. Balogh József 2013. július 1-én írta meg felmentését kérő levelét.

„Szűz Mária köpenye takart bennünket”

A „furcsa pár” története még 1992-ben kezdődött, amikor a plébános azon a településen teljesített szolgálatot, ahol Ildikó lakott. Mindketten úgy emlékeznek vissza azokra az időkre, hogy már akkor megpendült bennük valami, de pontosan tudták, hogy ebből nem alakulhat ki semmi. Balogh József ragaszkodott az egyházhoz, a hívők szolgálatához, Ildikó pedig járta a maga útját, kereste a világi párját. Egy rövid ideig házasságban is élt, melyből a legidősebb gyermeke született, de hamarosan válással végződött ez a próbálkozás.

Képünk illusztráció
©

Balogh Rómában tanult, ledoktorált, tanított a Hittudományi Főiskolán. Ildikó szülésznő volt, közel volt munkahelye a férfihoz. A nő lelkigyakorlatra járt Baloghoz, s mindeközben nem tudták pontosan, mi az, ami köztük szövődik: barátság, testvéri szeretet? Sem egymásnak, de még maguknak sem vallották be, mit éreznek egymás iránt valójában.

Voltak közösen zarándokúton is, és egyre inkább azt érezték, hogy ez több plátói szerelemnél. De csak attól kezdve lett pokol az életük, hogy közös gyerekek született. Mindketten gyötrődtek. A plébános ugyan nem tudta legyűrni érzelmeit, de az egyháztól sem tudott elszakadni, nem tudott mit kezdeni érzéseivel. Tépelődését senkivel sem tudta megosztani, hiszen a közösség tagjai közismerten mélyen elítélik a kettős életet élőket. Egy alkalommal szakemberhez is fordult az egyház körein belül, de ott is azt vágták a fejéhez, hogy „te is olyanná akarsz válni?” Ekkor teljesen bezárkózott. Lelki gyakorlatra járt, meditált, de mind mélyebbé vált a gyötrelme.

A második gyermek

Elmondása szerint próbálta többször elgondolni, hogy elszakad Ildikótól és a gyermektől, de úgy érezte, mintha a fél oldalát tépnék le. Ildikó is gyötrődött. Attól szenvedett, hogy titokban kellett, mindig rövid időkre, lopva találkozniuk. Ez felfoghatatlan volt számára. Csak szüleinek merte bevallani a kapcsolatot, ők is nehezen emésztették, de Ildikó szerint azt látták, hogy az eltelt 15 év is bizonyította, nem tud mással élni.

Másfél évvel ezelőtt megszületett kisebbik fiuk, akivel születése után gondok voltak. Balogh Józsefet egyre jobban gyötörte a család iránti felelősség, feltehetőleg az örökös gyötrődés eredményeként került stroke gyanúval kórházba.

Kikerülve olvasta Peter Seewald XVI. Benedekkel készült interjúkötetét, melyben a szerző sok minden mellett arról faggatta a rigorózus, dogmatikus hírében álló pápát, hogyan vélekedik a kettős életet élő egyházi emberekről. XVI. Benedek azt válaszolta, hogy minden kapcsolatot meg kell egyedileg vizsgálni, amennyiben az a házasság felé mutat, úgy az érintettnek szakítania kell az egyházzal. „Mindent a gyermek jóléte szerint kell cselekedni.” Balogh Józsefnek ez adta a végső lökést döntéséhez.

Felmentés helyett felfüggesztés

Tavaly július 1-én Balogh József levélben fordult a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökéhez, Kiss-Rigó Lászlóhoz, ebben felmentését kérte a szolgálat alól. Azzal indokolta a kérését, hogy nem képes feladatait ellátni, s szeretne szabadságra távozni. „Mintha megéreztem volna, július 14-én vasárnap elbúcsúztam a híveimtől, egyenként kezet fogtam velük a kapuban.”

Benedek pápa: Mindent a gyermek jóléte szerint kell cselekedni
©

Másnap jött a válasz a püspöktől: felmentés helyett felfüggesztés. Egyik napról a másikra az utcára kerültem. Betegszabadságra akartam menni, de értesített a Katolikus Püspöki Konferencia, hogy az egyházi szolgálat nem munkaviszony. Így lényegében nem mehettem táppénzre, s nem vehettem igénybe munkanélküli ellátást sem. Az anyagi szűkösségnél jóval nagyobb volt a boldogságunk.”

„Még mindig szorongok, ez állandósult bennem – mondja Ildikó. Hiába tudom, hogy többet nem megy el. A legélesebben az maradt meg bennem, amikor az első együtt töltött estéken a gyerekek minden nap megkérdezték: most nem kell elmenned? ”Miután kiléptek a nyilvánosság elé, kaptak hideget, meleget is – mesélik. Támadásokról, botrányokról nincsen szó.

Az egyházi közösségből, azóta sem kereste Balogh Józsefet senki. Most arra várnak, hogy Ferenc pápától megkapják a laikus státuszba helyezésről szóló nyilatkozatot, ezt követően ismét áldozhat, s a szentségekhez is járulhat József. Ez utóbbiak ugyanis számára tiltott dolgok a felfüggesztés miatt, tehát most se nem egyházi, se nem civil. Ha Ferenc pápától megkapják az elbocsátást, azonnal oltár elé állnak. Azért csak a polgári esküvőn vannak túl, mert egyházi esküvőt csak a pápai felmentés után köthetnek.

Teljesen civil soha nem leszek

„Szeretem az egyházat – mondja Balogh József. Sok mindent másképp csinálnék, például a jegyesoktatást is, vagy a házas hittant. Most változás van. XVI.Benedek lemondott a pápaságról, az nagy dolog volt. Az egyházi méltóságokat jellemzően holtig töltik be, pedig lehetne időszakosan is. Ferenc pápa is tett hasonló kijelentéseket, hogy ő sem marad örökké pápa.

Az egyházban – az nem jó szó, ha azt mondom, hogy demokratizálódási folyamat, mert ezt nem szereti az egyház – de mindenképpen a közösség előre törése figyelhető meg, állítja József. Az I. Vatikáni Zsinat a pápa tévedhetetlenségét mondta ki, a II. , Az Egyházról pedig azt, hogy a hívek összessége a Szentlélek kenetét kapta, így nem tévedhet meg hitében.

A Balogh család
©

„Tehát a közösséghez tartozunk, s részt kapunk abból, hogy azt a közösséget merre kell vezetni. Úgy tűnik számomra, hogy erre megy az egyház. Egy közösség akár dönthetne is a cölibátus eltörléséről, ahogy arról, hogy bizonyos tisztségeket időszakosan lehessen betölteni, s erre az időszakra legyen értendő a cölibátus” – mondta József.

Nyitottan

A házat, amelyben ma él a család, még a bujkálás időszakában építették közös erőből, hogy egyáltalán legyen hol együtt lenniük a világ szeme elől. Ildikó korábban ápolónőként dolgozott a szülészeten, az építkezéshez hitelt is kellett felvenniük. Akkoriban jószerivel csak vendégként járt haza Balogh József, ma a teljes napját otthon tölti gyermekeivel, hiszen munkát nem talál. Még tavaly bementek a munkaügyi központba, de a férfinek nem tudtak a végzettségének megfelelő munkahelyet kínálni.

Balogh bízik még abban, hogy  még taníthat felsőoktatási intézményben, vagy legalább az iskolákban kötelezően választható etikát, esetleg hittant. A tervek szerint Ildikó visszamegy dolgozni, de nem a szülészetre hanem a belgyógyászati klinika intenzív osztályára, s az explébános marad otthon hivatalosan a kisfiúval. Tavaly szeptemberben már ő ment az óvodába befizetni a menzát, még akkor szorongott is, mi lesz, ha ismerőssel találkozik. Ezt nem is tudta kikerülni, mert a díjat éppen a gyülekezete egyik tagjánál kellett befizetnie, aki – meglepetésére – szeretettel fogadta. Azóta persze a beszélgetésekből kiderült, hogy többen sejtették titkos viszonyukat, amit egy éve már nem kell szégyellniük.

Kis cölibátustörténet
A cölibátus a Krisztushoz, a szent szolgálathoz való ragaszkodás akadályait háríthatja el. Már az I. században megbecsülték az önmegtartóztatást, de a XVI. századi Tridenti zsinat fogalmazott meg dogmát, miszerint a vallásgyakorlás szempontjából ideálisabb a nőtlen, szűzi állapot. A nyugati latin rítusú katolikus egyházban áldozópappá csak nőtleneket szentelnek, a keleti egyházakban a nőtlenség a szerzetesekre és a püspökökre vonatkozó a követelmény. Magyarországon 1849-ben merül fel a cölibátus eltörlésének lehetősége: Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházi közgyűlést hívott össze, amelynek napirendjén a cölibátus kérdése is szerepelt. A forradalmi változások a katolikus egyházat sem hagyták érintetlenül, az alsópapság reformokat sürgetett: magyar nyelvű misézést, a fölösleges egyházi hivatalok eltörlését, a papság által választott püspököket akartak, de felvetették a kötelező papi nőtlenség eltörlését is. Az első közgyűlést jelképesen 1849. augusztus 20-ra, Szent István napjára hívta össze, és nem volt kétség, hogy a résztvevők többsége a kötelező nőtlenség eltörlése ellen szavaz majd. A gyűlés megtartására már nem került sor: jött a világosi fegyverletétel, és a miniszternek menekülnie kellett a megtorlás elől. Előbb a katolikus egyház közösítette ki, és tiltotta el papi hivatalától, majd a világi haditörvényszék ítélte kötél általi halálra. Kalandos körülmények között jutott el Svájcba, ahol történészként dolgozott. A kiközösített pap Genfben megismerkedett a polgármester lányával, akivel 1864-ben polgári házasságot kötött. A házaspárnak öt gyermeke született.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!