Még a párton belüli konfliktusokat is felvállalta az Együtt vezetése, csakhogy visszatartsa Kónya Pétert a kilépéstől – mondta a hvg.hu a szombaton tisztújításon átesett ellenzéki szervezet több politikusa. A frontvonalból visszavonult Bajnai Gordon és az új vezető, Szigetvári Viktor engedett a Szolidaritás-vezető nyomásának, és átengedték az egyik társelnöki posztot Kónya bizalmasának, amit viszont kiváltotta a harmadik alapító szervezet, a Milla tiltakozását.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja Budapesten megtartott taggyűlésén Juhász Péter, Székely Sándor és Szigetvári Viktor személyében három társelnököt választott, a szervezet vezetője, az Együtt ügyvezető társelnöke a korábbi kampányfőnök, Szigetvári Viktor lett. Bajnai Gordon hátrébb lépett, ő lett a párt választmányának a vezetője.

A szolidaritásos Székely helyett eredetileg inkább a sok jelölést kapott, akcióival a választási kampányban nagy feltűnést keltett Szalóczi Gézát szerették volna az Együtt vezetőségében látni, de a Kónyával kötött kompromisszum eredménye Szalóczi visszalépése és a Kónya támogatta Székely előreengedése volt. Ám ez a kompromisszum sem fogta vissza Kónyát. Hétfőn az ATV-ben arról beszélt, hogy önálló párttá szeretné szervezni a Szolidaritás Mozgalmat, amit hosszú távon leválasztana az Együttről. Kónya nem cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, hogy többször tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, és nem zárta ki, hogy szorosabbra fűzné a kapcsolatát a Demokratikus Koalícióval. Nyilatkozata után az Együtt elnöksége közleményt adott ki arról, hogy felfüggesztette az együttműködését a Szolidaritással, amíg Kónya nem teszi világossá, hogy mit is akar.

Kell-e „két dudás egy csárdában”?

A mozgalom vezetője két nap alatt még a saját szervezetében is elszigetelődött. „Kónya Péter (…) nyilatkozata sem az egyesület elnökségének, sem pedig más testületének véleményét nem tükrözte, valójában szerencsétlen megfogalmazás volt, emiatt pedig szándékolatlan konfliktushoz vezetett az Együtt és a Szolidaritás között” – közölte a Szolidaritás szerdán.

Kónya és Bajnai 2013-ban - megingott a barátság

Stiller Ákos

„A fő kérdés az, hogy mit tud nyújtani Gyurcsánynak” – mondta a hvg.hu-nak Kónya esetleges kilépését értékelve az Együtt egyik neve elhallgatását kérő politikusa. A pártban ugyanis továbbra sem zárják ki, hogy a Szolidaritás alapítója távozik, ám úgy vélik, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha van továbblépési lehetősége, azaz valamilyen pozíciót kap a DK-ban.

Több Együtt-PM-es forrásból úgy értesültünk, Kónya egy ideje már készült erre az akciójára. Az egyik a Kónyával szemben kritikus forrás szerint a mozgalom vezetője még az országgyűlési választások előtt is inkább a szervezet építésével, újabb alapszervezetek létrehozásával volt elfoglalva, mint a kampánnyal, amivel szerinte csak egyetlen célja lehetett: minél nagyobb súlyt adni a Szolidaritásnak az Együtten belül. Ez részben a tisztújításon jöhetett jól Kónyának, másrészt – ahogy ezt a tisztújítás előtt a hvg.hu megírta – zsarolási potenciált biztosított neki: azt mondhatta, hogy képes egy nagyobb falatot kiharapni és átvinni a DK-ba. Tette ezt annak ellenére forrásaink szerint, hogy az Együtt alapszabálya eddig hivatalosan blokkolta a tagfelvételt, hogy szűrni tudják a pártba belépőket.

"A Feri is szervezetépítésben van, szüksége van az új belépőkre. Ám a DK most inkább az MSZP-t harapdálja, pár szolidaritásos átlépésével nem nyerne túl sokat” – állította az Együtt egyik politikusa, aki úgy vélte, Kónya példáját csak kevesen követnék a Szolidaritásban. (Az Origó szerint június elején a DK pártigazgatója, Varju László egy elnökségi ülésen arról számolt be, hogy egy hét alatt 860-an jelentkeztek párttagnak a DK-ba – nagy részük az MSZP-ből akart átlépni. A szocialisták korábbi elnöke, Kovács László el is ismerte a Hír TV-ben, hogy sokat lépnek át.) A Szolidaritás szerdai közleménye arra utal, hogy még az általa alapított szervezet is elítéli Kónya mondatait: hangsúlyozták, nem akarnak önálló pártot alakítani vagy elhagyni az Együttet.

Az egyik Együtt-PM-es forrásunk ugyanakkor hangsúlyozta: Gyurcsánynak továbbra is érdekében áll azt a képet vetíteni, hogy csak az ő pártja szilárd a baloldalon, így nem jár rosszul, ha az Együttben vita van. „Ennek ellenére Feri sem érdekelt abban, hogy egy ilyen öntörvényű ember, mint Kónya átmenjen hozzá. Két dudás egy csárdában?” – mondta a forrás, aki szerint Gyurcsány rákényszerülne, hogy az átlépést valamilyen vezetői poszttal jutalmazza, ami szerinte a DK-ban is zavart keltene.

Sok szolidaritásos már rég gyurcsányista

A DK-ban ellentmondásos Kónya mozgásának megítélése. A párt egyik elnökségi tagja azt mondta a hvg.hu-nak, „tömeges átlépésre” azért sincs „igény”, mert az egyesületként működő Magyar Szolidaritás Mozgalomnak több vidéki támogatója már rég a DK tagja, eleve a Gyurcsány fémjelezte pártba léptek be. Mivel az Együtt és a DK alapszabálya is kizárja a kettős tagságot, már nem is kérdéses, hogy ők melyik pártban tevékenykednek. Forrásunk szerint inkább ellenkező folyamatról lehetne szó: az Együtt tisztújítása után tudatosulhatott bennük, hogy választaniuk kell a két szervezet között. Bódi Beáta, a Szolidaritás elnökségi tagja a hvg.hu-nak ugyanakkor azt mondta, az egyesület tagjai a szabályzatuk szerint csakis olyan pártnak lehetnek a tagjai, akikkel az egyesület szövetségi viszonyban áll, ez pedig kizárólag az Együtt lehet. Bódi szerint legfeljebb olyanok lehetnek a DK tagjai, akik szimpatizálnak a Szolidaritással, de hivatalosan nem tagjai az egyesületnek.

Így fejezték le Orbánt

Túry Gergely

„Ilyen áron nem akarunk frakciót az Országgyűlésben” – mondta Kónya esetleges átvételéről a DK-elnökség egyik tagja (a frakcióalapítás egyik feltétele, hogy a pártnak öt képviselője legyen, a DK-nak jelenleg négy helye van – a szerk.). Úgy tudjuk, a DK elnökségében már beszéltek erről a lehetőségről, de úgy látják, kikezdené a párt hitelességét a baloldali szavazók szemében, ha az Együtt vezetése ellen „lázadó” Kónyát átvennék.

„Ha ezt teszi Gordonnal, előbb-utóbb velünk is így viselkedne” – mondta az elnökségi forrás. Elismerte, a frakcióalapítás szempontjából az „átvétel” kérdése már az április 6-i választás után felmerült, Gyurcsány nemcsak Kónyával, hanem az MSZP akkori elnökkével, Mesterházy Attilával is tárgyalt erről, de látva az elzárkózást, és azt hogy az „átcsábítás” túl nagy konfliktusokat gerjesztene, lemondtak róla. Bár nem lett belőle konfliktus, ebben az időszakban Kónya szembe is került a DK-val. Ugyanis a Szolidaritás alapítója – mint volt honvéd alezredes – a rendészeti bizottságba akart bekerülni, ám erre a posztra Vadai Ágnes, a DK szakpolitikusa is aspirált. Végül a házelnök döntése alapján Vadai kapta a helyet, Kónya a mezőgazdasági bizottságba került. Sőt, tavaly szeptemberben az MSZP és az Együtt megállapodása után Kónya egyenesen azt állította, Gyurcsány "másodszor lehet személyesen is felelős azért, hogy Orbán Viktor újra hatalmat kap Magyarországon", ugyanis túl sokat kritizálja a két párt együttműködését.  

„Péterben eltört valami”

Kónya nyilatkozata azért is kiverte a biztosítékot az Együttben, mert a tisztújítás előtt jelentős engedményt adott a Haza és Haladás a Szolidaritásnak, csakhogy megtartsák őket. A kongresszus előtt eldőlt, hogy a három platform beszünteti a tevékenységét, és nem aszerint „osztják ki” a posztokat, hogy ki milyen platformnak a tagja. „Az volt a mondás, hogy döntsön a tagság, aki népszerű, az kerüljön be” – magyarázta a párt egyik politikusa, hogyan tervezték megválasztani az új elnökséget. Korábban a Haza és Haladás, a Milla és a Szolidaritás 10-10 tagja alapította az Együtt-Korszakváltók nevű pártot és szigorúan csak 100-100 tag léphetett be, mostanáig létszámfelvételi stop volt.

Az Együtt 2013-as évértékelője - még együtt az alapítók

Túry Gergely

Viszont a kongresszuson lehetővé tették, hogy Kónya bizalmasa, Székely kaphassa meg az egyik társelnöki posztot. Pedig előtte Bajnai például a Fidesz rezsibiztosát, Németh Szilárdot Csepelen legyőző Szabó Szabolcsot nevezte a „jövő emberének”, illetve úgy volt, hogy a Heves megyében indult, szintén szolidaritásos Szalóczi Géza lesz a jelölt a társelnöki posztra, de ő végül visszalépett. Ráadásul ezzel Bajnai és Szigetvári vitát is vállaltak az Együtten belül, ugyanis a Milla ellenezte a „háttéralkut”, az egyesület egyik jelöltje, Gulyás József vissza is lépett tiltakozásul.

Kónyának korábban is voltak konfliktusai a Millával, illetve a PM-mel. Házon belül gyakran bírálta azzal a két szervezetet azt állítva, hogy a budapesti „elefántcsonttoronyból” politizálnak, és nem tudják, "mi van vidéken". Karácsony Gergely PM-társelnök tavaly – bár ő maga is ott volt a Szolidaritás-rendezvényén – ízléstelennek nevezte Orbán Viktor hungarocell szobrának a szétverését és a letört fej hurcolását. „Péterben már ott eltört valami. Ő az utcai politizálás híve, így nem vette jó néven, hogy a sajátjai is elítélték az akcióját” – mondta róla a Milla egyik alapítója, aki szerint a tavaly szeptemberi szobordöntésre lehet visszavezetni az ellentéteket. 

Az Együtt két másik alapítójánál, a Millában és a Haza és Haladásban, illetve a szövetséges pártban, a PM-ben sem tartanak tömeges átlépéstől. Megkerestük mindhárom szervezet egy-egy politikusát, akik egybehangzóan azt mondták, azok a szolidaritásosok, akik április 6-án, majd május 25-én az Együtt mellett kampányoltak, már érzelmileg is kötődnek a Bajnai Gordon fémjelezte szervezethez. Ugyanakkor forrásaink szerint több Szolidaritás-tagot el akarnak indítani az önkormányzati választáson, ha most Kónyával tartanának, akkor elesnek a lehetőségtől, a DK pedig nem kockázatná az átlépők indítását, hiszen az Együtt biztosan nem sorakozna fel mögöttük ősszel. Együttes forrásaink szerint Kónya sok szolidaritásost magára haragított azzal, hogy szombaton el sem ment a tisztújító kongresszusra, miközben társai több posztért is elindultak. A rendvédelmi dolgozók jogait védő mozgalomból kinőtt Szolidaritás keménymagját főleg az Orbán-ellenesség tartja össze, amire az Együtt ügyvezetője utalt is a Kónyának küldött levelében. „Az elmúlt hetekben is közösen dolgoztunk az önkormányzati felkészülés részeként a közös sikerekért, ennek részeként Orbán Viktor leváltásáért. A te mostani viselkedésed azonban ezt a közös sikert veszélyezteti” – figyelmeztetett levelében Szigetvári.

Az ügyről szerettük volna megkérdezni Kónyát és Székelyt, de szerdán egyiküket sem értük el. Pontosabban Székely sms-ben azt javasolta, keressük meg a Szolidaritás egyik elnökségi tagját. Bódi Beáta a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a szerdai közleményről egyeztettek Kónyával is, aki belátta, hogy „szerencsétlen” volt az ATV-s nyilatkozata. A Szolidaritás jövőjéről a közgyűlésük fog dönteni, amit információink szerint augusztus 30-ra hívtak össze. Ezt az időpontot az önkormányzati választásra készülő Együtt politikusai túl későinek tartják, mire Bódi azt mondta, szeretnék előbbre hozni, de meg kell felelniük az alapszabályuknak is - ezért keresik a jóbb időpontot és a helyszínt.