„A 2012. évi önkormányzat-rendőrség kérdőíves felmérés alapján a száz legrosszabb közbiztonsági értékelést kapott település között három szerepelt Vas megyéből. A főkapitány és az illetékes kapitányságvezetők jelenlétében tartott képviselő-testületi üléseken kiderült, a rossz értékelés az értelmezési problémákból és kizárólag egyedi, elszigetelt események hatására kinyilvánított vélemény miatt íródott. A későbbiekben az érintettek a rendőrség munkájának megbecsüléséről és elismeréséről biztosították a fórumokon megjelent vezetőket. A 2013. évi felmérés során ilyen település Vas megyében már nem volt.”

A megyei parancsnok – a hvg.hu által egyébként már korábban idézett – mondatai alapján a közbiztonság, úgy tűnik, nagyrészt értelmezési probléma, és ez alapján dől el, hogy mely településekre kell a rendőröknek nagyobb figyelmet fordítaniuk, és melyekre nem. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerkesztőségünknek küldött válaszai alapján ugyanakkor objektív felmérés eredményeként alakult ki a százas feketelista. Ezt az önkormányzatok, oktatási intézmények és szülői szervezetek megkérdezése alapján 2012. október 15. és december 20. készítették el először, majd 2013. október 25. és december 10. között megismételtették.

Hol az igazság?

„2012-ben az online kérdőíves felmérés során 2454 önkormányzattól, 1345 iskolától, 610 oktatási intézményben működő szülői szervezettől érkezett válasz. A településen végzett rendőri tevékenységgel a válaszadó önkormányzatok 73,8 százaléka nagyon, 24,8 százaléka közepesen elégedett, vagy elfogadhatónak tartja azt; elégedetlenségét 1,4 százalék (33) jelezte” – részletezték válaszukban a rendőrség részéről. Az iskolák egy százaléka elégedetlen a rendőrök munkájával, 15 százaléka pedig közepesnek tartotta az erőkifejtésüket. Egy év múlva önkormányzatok hasonló számban válaszoltak. Elégedettségük 81,7 százalékra ugrott; elégedetlenségét pedig csak 0,2 százalék jelezte. Az oktatási intézmények esetében 2013-ban szintén jobb értékítéletek születtek az előző évihez képest: a válaszadók csupán 0,5 százaléka nem tartotta jónak az egyenruhások teljesítményét.

Nem enged betekintést a lapjaiba a rendőrség

MTI / Donka Ferenc

Az eredmények alátámasztására az ORFK a TÁRKI 2009–2013. évekre vonatkozó elemzését is közölte, eszerint, az intézményi bizalom tekintetében a rendőrség jelentős javulást ért el”, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémia és az Állami Számvevőszék után a harmadik helyen állt. Beidézték a Századvég Alapítvány 2012. októberi, valamint a 2013. májusi, majd novemberi felmérését is. Eszerint azonban Magyarország közbiztonságát a megkérdezettek mindössze 2,7 százaléka tartotta kiválónak 2012 októberében, míg egy évvel később már csak 2 százalékuk.

A közepesen elégedettek tábora minimálisan változott: 40,5 százalékról 41,8 százalékra nőtt. Elégtelenre a válaszadók 11,5 százaléka osztályozta a közbiztonságot 2012 őszén, míg egy évvel később ez az arány 9,4 százalék lett. A rendőrség munkájával nagyobb mértékben voltak elégedettek a megkérdezettek: ötöst 2012-ben 5,6 százalékuk, 2013-ban 6,1 százalékuk adott volna. A legrosszabb osztályzatra, elégtelenre értékelte két évvel ezelőtt a rend őreinek a teljesítményét a válaszadók 6,3 százaléka. Tavaly viszont ez az arány már csak 3,7 százalék volt. Az ORFK kiemelte még azt, hogy az egyes szakmák iránti bizalomra vonatkozóan a GfK Hungária szintén jó eredményt szállított: „a rendőrök bizalmi indexe 74 pontos, 2008 óta a legmagasabb értéken jelölt”.

A rejtélyes százas lista

A remek adatok ellenére tartózkodott a rendőrség annak közlésétől, hogy az önkormányzatoktól kapott értékelések alapján hogyan alakul a száz legrosszabb közbiztonsági helyzetű település listája. Elutasításukat azzal magyarázták, hogy ez a besorolás döntés-előkészítő adat, amelynek „nyilvánosságra hozatala befolyásolná az érintett közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörének ellátását és sértené a meghozott vezetői döntések szenzitivitását.” Amennyiben pedig az emberek megismernék ezt a listát, az „szakmai változtatások végrehajtását vonná maga után.” Ez alatt azt értették – fejtették ki – hogy módosítaniuk kellene kijelölt irányterveiken vagy változtatásra szorulnának a fokozott ellenőrzésekkel érintett területek és időszakok.

Ez utóbbi azért érthetetlen, hiszen például a fokozott ellenőrzések az előre meghatározott időszakoktól függetlenül is bármikor elrendelhetőek – erről már többször is írtunk. Ezzel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet már leszögezte, hogy mivel ilyenkor a rendőrnek még csak mérlegelnie sem kell az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, nagyobb eséllyel sérthetik meg az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat.

Stiller Ákos

A "száz bűnös település" listájának kiadásával az érintettek megtudhatnák, lakóhelyük veszélyeztetettebb, így felkészülhetnének otthonuk és értékeik nagyobb védelmére. A rendőrség maga többször hivatkozott arra, hogy az állampolgároknak ebből a szempontból előrelátóbbnak kell lenniük, hiszen sokszor az óvatlanságuk, gondatlanságuk az oka például annak, hogy könnyen betörők prédájává válnak. Hogy mégse maradjunk tudatlanok, az ORFK részéről felhívták a figyelmet azokra a nyilvános fórumokra, „ahol az egyes bűncselekményi kategóriák statisztika számsorairól, illetve a rendőrség hivatalos internetes portálján rögzített kimutatásokról tájékozódhat”. Ott statisztikai adatok nem, de az országos baleseti és bűnügyi térkép megtalálható.

A lakosság megkérdezése más adatokat nyújtana?

Az önkormányzatokra és iskolákra hagyatkozó – a rendőrség szerint a polgárok értékítéletét mutató – felmérések esetében megjegyzendő, hogy azok szakemberek véleménye alapján teljesen objektívnek nem tekinthetőek, főleg nem a képviselő-testületeké, hiszen ezektől sokszor a kapitányság vagy rendőrőrs függő helyzetben lehet. A polgármester egyébként sem szívesen különbözik össze településének rendőreivel, hiszen, ha nem tudják a rendet biztosítani, az ő széke is bizonytalan.

A rendőrkapitányok pedig abban érdekeltek, hogy minél jobb képet fessenek magukról, hiszen az önkormányzatok többsége súlyos milliókkal segíti a rendőrség tevékenységét. Így például, mint azt megírtuk, a VIII. kerületi kapitányságot a józsefvárosi képviselő-testület 2011-ben 70 millió forinttal támogatta, illetve a rendőrök lakáshoz jutására és a térfigyelőkamera-rendszer működtetésére további 210 millió forintot adott. Egy évvel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy többek között bútorokkal, festékekkel, számítógépekkel, autókkal, irodaszerekkel, esetleg ingyen nyaralással segítik az önkormányzatok településük rendőreit. Előfordul a tárgyi juttatások mellett,  hogy milliókat adnak a működési költségekre, vagy hogy gyakran a jutalmazásokra is csak az önkormányzatok forintjaiból futja.

Finszter Géza kriminológus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az ORFK által követett helyett a lakosság megkérdezését tartaná a legjobb módszernek. Nyugat-Európában ezt minden évben elvégzik, az eredmény jól összevethető a bűnügyi statisztikával, megmutatja, hol van egyezés, vagy hogy mely területeken nagyok az eltérések.