Két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban is kimutatta a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak.

A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre – közölte a Nébih.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

A betegség hazai megjelenése miatt a Nébih új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állategészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják a kérődzőállat-állományt. Az e zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása.

A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is.
 
A korlátozás alatt lévő térségekről részletes információ (településlista és térképek) található a Nébih honlapján, ahol a korlátozást elrendelő határozat is hozzáférhető.
 
A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz.