A magyar-azeri közeledés első jele elég botrányosra sikeredett: 2012-ben kiadtuk Ramil Safarovot, a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak, ahol elnöki kegyelemben részesült. Ezzel Örményországot kilőttük a keleti nyitásban érdekelt országok köréből (amely eléggé kétélű fegyver, hisz pl. amikor megnyílt itthon a világ által el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság nem hivatalos diplomáciai intézménye, rossz pontokat szereztünk Görögországnál és Ciprusnál).

Az első lépést továbbiak követték: 2013 elején kiadtunk Azerbajdzsánnal közös bélyeget (először úgy tűnt, Heidar Alijev, a mai azeri elnök apjának születésének 90.évfordulójára jön a közös bélyeg, de végül nem arcképes, hanem ornamentikával díszített bélyegek kibocsátása történt meg – Szijjártó Péter azt viszont nem kerül(het)te el, hogy megkoszorúzza az egykor a KGB soraiban is tevékenykedő Alijev sírját. Aki egy időben még Gorbacsov lehetséges riválisaként is számba jött a Szovjetunió vezetésé kapcsán, majd 1991-től diktatórikus hatalmat épített ki Azerbajdzsánban.

Kereskedünk

A keleti nyitás, és Szijjártó külügyminiszteri posztja is elsődlegesen a gazdaságról, a kereskedelemről szól, ennek okán Bakuban  magyar kereskedőház nyílt, amelynek a magyar és azeri cégek között kéne közvetítenie. A keleti nyitást többen is kritizálják, hol emberi jogi-politikai okokból, hisz a közép-ázsiai, egykori szovjet tagállamok Tadzsikisztántól Türkmenisztánig elnyomó, nem demokratikus rendszerek személyi kultusszal (az azóta elhunyt türkmén vezető, a türkménbasi az ország himnuszának szövegét még az űrbe is felküldte megannyi, köztük magyar nyelvre is lefordítva).

Ünnepélyes fogadás

MTI / Koszticsák Szilárd

De nemrég nem más, mint Varga Mihály vonta meg a mérleget keleti nyitás ügyben, és eléggé kritikus hangot ütött meg: 2013 júliusában, egy évvel a nyitás elindítása után az exportunk csökkent, az állami és banki közreműködéssel megnyílt kereskedőházak nem hoztak áttörést, pedig ezeknek kulcsszerepet szánt a kormányzat. A bakui megnyitás után fél évvel Varga már a keleti nyitás átgondolásáról beszélt, miután kisült, leginkább a dél-amerikai export nőtt, aminek sok köze nincs kelethez. A magyar export 76 százaléka  amúgy az EU-ba irányul, és csak 10,8 százaléka megy Európán kívülre. Ugyanakkor a magyar kkv-szektor tőkeszegény, ezért nem lehet az EU-n kívüli magyar export motorja, illetve ezek a hangsúlyeltolódások nem egyik napról a másikra, hanem 15-20 év alatt zajlanak le – ezt már Pados László külkereskedelmi szakértő mondta ugyanekkor.

Gáz az oroszok miatt

A keleti nyitás ugyanakkor új erőre kapott az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatása miatt a kormányzati kommunikációban. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Azerbajdzsánban adható el az oroszok válaszlépései miatt a nyakunkon maradó élelmiszer – ez azért több mint kérdéses, hisz az azeri piac kisebb, mint az orosz. Magyarországnak Azerbajdzsánnál leginkább a földgáz tekintetében lenne mit keresnie, amelyből bőven van nekik – hogy ez mennyire valós szándék Magyarország részéről, mennyire üzenet Oroszországnak, jó kérdés. De ahhoz, hogy kitől veszünk gázt, nyilván az oroszoknak is van és lesz egy-két szava. Arról nem is beszélve, hogy a gázt ide is kell hozni.