Még az MSZP-n belül is meglepetést okozott Horváth Csaba szombati bejelentése arról, hogy a fővárosi szocialisták teljes összefogást javasoltak egykori szövetségeseiknek, az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak Budapesten az önkormányzati választásokon. Úgy tudjuk, maga a szombati sajtótájékoztató témája is csak a BKK által bérbe venni tervezett 150 busz ügye lett volna (amiből csak 75 lett végül). Több forrásunk is arról beszélt, Horváth Csaba saját szakállára vetette fel, teljesen váratlanul az összefogás ügyét.

„Hétfőnként ülésezik a párt irányítását végző Országos Választási Bizottság, múlt hétfőn erről nem volt szó, azóta nem tanácskozott olyan testület, ami ebben döntést hozhatott volna” – mondta egy forrásunk, egy másik – egyébként OVB-tag – szocialista politikus pedig azt mondta, a bizottság ülésén az MSZP hivatalos főpolgármesterjelöltjét csak egy általános mandátummal ruházták fel, ami úgy szólt, hogy „az ellenzéki győzelmet szolgáló forgatókönyvek mentén” tárgyaljon az Együtt-PM-mel és a DK-val. Horváth Csaba viszont azt mondta a hvg.hu-nak, nem az országos, hanem a Budapesti Választási Bizottság felhatalmazását bírja, hogy a javaslatot megtegye. "Semmilyen magánakcióról nincs szó, megkaptam a javaslat nyilvános megfogalmazására a kellő felhatalmazást" – mondta lapunknak.

Az összefogás (vagy ahogy korábban használták: Összefogás) valóságos szitokszóvá vált az elllenzéki térfélen, Horváth Csaba bejelentése ezért sem tűnik túl szerencsésnek. Elég felidézni, hogy Jávor Benedek, az Együtt-PM azóta már EP-képviselővé választott tagja január 19-én – az Összefogás – hivatalos bejelentésekor azt mondta: csak unicumozással voltak képesek elviselni az egykori LMP-sek, hogy egy hajóba kell beszállniuk Gyurcsány Ferenccel, vagy olyan MSZP-s képviselőkkel, akik például „flaszterparasztozták” Szabó Rebekát földügyekben.

A bűnbak

Az április 6-i választási bukás után pedig mindhárom egykori szövetséges hamar megtalálta a bűnbakot: magát az összefogást. Az Összefogás kudarcának értelmezése természetesen már eltérő volt: az MSZP-ben azt mondták, Gyurcsányék és Fodor Gábor bevételével már nem lehetett a „megújult szocialista pártról” beszélni, az Együtt-PM-ben nem is nagyon titkolják, hogy Gyurcsány Ferencet nehezen vállalható politikai szereplőnek tartják, például azért, mert nem kért bocsánatot a 2006-os rendőri túlkapásokért, míg a DK-ban azt mondják, „az Orbán-rendszer legkérlelhetetlenebb ellenzéki erejeként” nekik kellett utólag rossznak bizonyult kompromisszumokat kötniük. Abban viszont legalább egyetértettek: „olyan nagy volt a választói nyomás”, hogy nem térhettek ki előle, ráadásul a választási rendszer is erre predesztinálta őket.

Most „választói nyomást” nyomokban sem látni, és bár a Fidesz gyökerestül változtatta meg a fővárosi közgyűlés összetételét, illetve megválasztásának szabályait, e kereteken belül is létezik olyan „matek”, ami lehetővé tenne más együttműködést is, mint a teljes összefogást. Erre jött Horváth Csaba. Úgy ráadásul, hogy az Együtt egyik vezetője a hvg.hu-nak elmondta, a szocialisták befolyásos politikusai részéről még a bejelentés napján is teljesen mást hallott. „Én azt gondolom, hogy ez a fővárosi szocialisták tisztújításával függhet össze. Horváth Csaba megérezhetett valamilyen elégedetlenséget, aminek most az élére állhat, és ez egy jó szlogen lehet hozzá” – mondta egy MSZP-s forrásunk. (Kerestük az ügyben Horváth Csabát és Tóbiás Józsefet is, mindketten későbbi visszahívást ígértek, a fővárosi MSZP két potenciális elnökjelöltje közül Tüttő Kata nem kívánt az ügyben nyilatkozni, Kunhalmi Ágnest cikkünk megírásának napján kórházba szállították rosszullét miatt.)

Az biztos, hogy az ellenzék mindmáig egyetlen hivatalos főpolgármesterjelöltje (bár azt maga Horváth Csaba is elmondta már, hogy visszalép, ha lesz olyan, aki nála nagyobb eséllyel veszi fel a versenyt Tarlós Istvánnal) némileg váratlan szövetségest kapott a Demokratikus Koalícióban. MInt ugyanis azt a Népszabadság szombati száma megírta, kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozataival szemben immár a DK is az összefogás híve. Az Együtt-PM azonban nem, Szigetvári Viktor kérdésünkre azt mondta, a felvetés semmiképpen sem segíti elő a fővárosi ellenzék hathatós együttműködését a győzelem érdekében, egyébként pedig ők  minden esélyes kerületben készek a tényleges együttműködésre, ugyanakkor semmilyen érvet nem lát amellett, hogy az eleve stabil Fidesz-támogatottságú helyeken miért ne indulnának külön.

Mit mond a matek?

Efelé mutat egyébként a  választási matek is, hiszen a rendkívül bonyolult, úgynevezett Saint-Lague-formula alapján számolt töredékszavazatokat akkor lehet maximálni az „eleve bukó” kerületekben, ha az MSZP, az Együtt-PM, és a DK is önállóan indul. „Én ezt nem is értem, számunkra teljesen egyértelmű, ki lehet számolni, de ha valakinek ehhez nincs kedve, józan paraszti ésszel is  bele tud gondolni, hogy ha hárman indulunk, sokkal több töredékszavazatot kapunk, mintha ezek valamennyien egy közös jelölt esetében számítanának, így több esély van, hogy esetleg egy MSZP-s, és DK-s, vagy együtt-PM-es és MSZP-s vesztes jelölt is mandátumhoz juthat a kompenzációs listán, mintha eleve csak egy jelöltünk van” – mondta egy együtt-PM-es forrásunk.

Horváth Csaba viszont kitart amellett, hogy a teljes összefogás a siker egyetlen záloga, méghozzá választói-lélektani szempontból. "Érdemes a számokat összehasonlítani: amikor április 6-án az Összefogás színeiben indultunk a fővárosban, 160 ezer szavazattal többet kaptunk összesen, mint május 25-én, vagyis nem igaz, hogy az önállló indulással több szavazót tudunk megmozgatni" – mondta korábban a hvg.hu-nak. (Igaz, az EP-választásokon a részvételi arány eleve sokkal alacsonyabb volt – a szerk.) A főpolgármester-jelölt szerint "nincs olyan, hogy valahol összefogunk, valahol pedig nem, hiszen az emberek, a budapestiek látni fogják ezt, látni fogják, hogy mondjuk Zuglóban együtt indulunk, a XII. kerületben egymás elllen. Ez nem fogja azt a lélektani többletet hordozni a szavazóink számára, amivel demonstrálhatnánk, hogy igenis képesek vagyunk legyőzni a Fideszt és Tarlós Istvánt a fővárosban. Itt kerületeken átnyúló családi, személyi kapcsolatok vannak, ha egy zuglói választónknak egy XII. kerületi rokona, ismerőse azt mondja majd, a Hegyvidéken egymást gyepáljuk, akkor ez az ő szavazói kedvét is elveheti" – fogalmazott.

Mint megtudtuk, az Együtt-PM pártszövetség elnökségi ülésein külön-külön, és az úgynevezett „szövetségi elnökség” tanácskozásán is megvitatták már „hipotetikus jelleggel” az esetleges teljes összefogás lehetőségét, de „nagyjából egy perc alatt értettünk egyet abban, hogy ennek semmi értelme” – mondta egy forrásunk, hozzátéve, hogy Horváth Csaba nyilvános bejelentése után az Együtt saját, illetve a közös szövetségi elnökségi ülésükön szerdán, illetve csütörtökön vélhetően ismét szóba kerül az ügy, „de alig hiszem, hogy bárki is másképp látná, mint korábban”.

„Nekünk a 2018-as választás szempontjából is identitásromboló lenne, ha most megint 'összefognánk'”. Mit mondanánk a választóinknak? Hogy szeretnénk egy új, modern, polgáribb baloldali mozgalmat, aztán amint lehet, ismét összeállunk Gyurcsányékkal? Ez teljesen elképzelhetetlen, elemi politikai érdekünk, hogy ez ne következzen be, emiatt ebben az ügyben elmegyünk a falig” – mondta egy PM-es politikus lapunknak, hozzátéve, hogy már csak azért sem érti Horváth Csaba bejelentését, mert egyébként világossá tették, hogy az MSZP regnáló kerületi polgármestereit támogatják, és azokban a kerületekben is, amik nyerhetőnek tűnnek (például Csepel és Zugló az említetteken kívül), természetesnek tartják, hogy közös polgármesterjelölt legyen.

Elmennek a falig?

„Olyan nincs, hogy együtt is megyünk, meg önállóan is” – mondta ugyanakkor a DK egyik vezetője ezzel kapcsolatban. Gyurcsány Ferencék logikája szerint „a koordinált indulás is olyan, hogy a választókat meg kell győznünk: olyanra is szavazzanak, aki ugyan más párt tagja, de mégiscsak a ’mi’, vagyis az ellenzék jelöltje, így viszont nincs nagy különbség eközött, és a hivatalosan is deklarált közös indulás, vagyis az összefogás között” – érvelt forrásunk. Az Együtt-PM-ben viszont úgy látják, nekik még mindig a koordinált, vagy teljesen önálló indulás a leghasznosabb politikailag. „Tegyük fel, hogy külön indulunk, és akkor nem lesz saját polgármesterünk, alig lesznek képviselőink a kerületekben, és egy darab sem a Fővárosi Közgyűlésben: ebben az esetben biztos, hogy az MSZP ugyanígy jár majd. Akkor ez azt jelenti, hogy mi nem realizáltunk olyan nyereséget, amit szerencsésebb körülmények között megtehettünk volna, az MSZP-nek viszont katasztrofális veszteséggel kell számolnia” – mondta már idézett PM-es forrásunk.

Ezt a logikát elismerte lapunknak egy amúgy potenciális közös polgármesterjelöltnek számító szocialista is, aki szerint az Együtt-PM szándékosan játszhat erre a forgatókönyvre. „Nyilvánvaló, hogy nekik és a DK-nak sem jönne rosszul, ha elindulnak külön, és ezzel az MSZP nyerhető körzeteit is veszteségbe fordítják át. Nekik a nullához képest már néhány kerületi egyéni képviselő is ’előrelépés’ lenne, ugyanakkor a sajtó azzal lenne tele, hogy ’szabadesésben az MSZP már a fővárosban is’, ami minket végképp tönkretehetne. Valójában az MSZP eltűnésére játszhatnak saját szövetségeseink is.”

Az idézett polgármester-aspiráns szerint ugyanakkor kerületében például már sikerült a helyi Együtt-PM és a DK számára is elfogadható megállapodást kötni, nem hivatalosan egyelőre, mivel a két szövetséges vezetése egyelőre akadályozza a formális megegyezést, szerinte pont amiatt, mert „úgy vélik, a következő időszakban még sikerül meggyengíteni a pozíciónkat az ő javukra”, és ez tudomása szerint több más kerületben is így van. „Napokon belül kiírhatják a választásokat, és elképzelhető, hogy akkor még nem lesznek hivatalos jelöltjeink, ez elképesztő” – mondta. „Ha július 15-ig nem egyezünk meg, akkor már nagyon nehéz lesz, hiszen mindenki elmegy szabadságra, augusztus végéig semmilyen érdemi munka nem kezdődhet el” – mondták az Együtt-PM-ben is.

Arról már nem is beszélve, hogy a közös főpolgármesterjelölt ebben a helyzetben egyelőre még semmilyen előrelépés nincs, sőt, egy együtt-PM-es forrásunk szerint „még azt a koncepcionális kérdést sem döntöttük el, hogy tényleg megpróbáljunk nyerni Tarlós ellen egy ’civil’ jelölttel, vagy veszteséget minimalizálunk, amihez egy komolyabb politikai háttérrel bíró személyiség is alkalmas lehet”.