A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Dublin III rendelet nem tartalmaz arra semmilyen rendelkezést, hogy ilyen módon felfüggeszthetné valamelyik tagállam a rendelet alkalmazását, írta a hvg.hu megkeresésésre a Helsinki Bizottság munkatársa, Iván Júlia. Arra vonatkozóan vannak (elég homályos) szabályok, hogy ha egy tagállamra aránytalan terhet ró a helyzet és nem tud a menekültügyi rendszer megbirkózni a kérelmekkel, akkor egy korai előrejelzésre, készültségre vagy válságkezelésre vonatkozó mechanizmus (33. cikk) keretében a Bizottságnál jelezheti, hogy gond van, a Bizottság pedig elfogadhat válságkezelő terveket, és így segíthet úrrá lenni a helyzeten. Arról azonban nem tudunk, hogy a magyar kormány jelezte-e már az Európai Bizottságnak, hogy gond van, kért-e hivatalosan segítséget vagy sem. Ha ezt nem tette meg, akkor „csak úgy” nem függesztheti fel a rendelet alkalmazását jogszerűen.
Írtunk a kormányszóvivőnek, hogy jelezte-e az EP-nek, hogy gondok vannak, és ajánlott-e esetleg válságkezelő tervet - ha megérkezik a válasz, közzreadjuk.
Ha két tagállam között vita alakul (37. cikk), ki,akkor kezdeményezhetnek egyeztetést, és egy közös bizottsággal próbálják feloldani az ellentéteket. Iván szerint ez inkább jogértelmezési kérdésekre vonatkozik, mint a menedékkérők konkrét fizikai átvételének megtagadására. Fontos azonban azt is látni, hogy mivel ennek nincs szinte semmilyen gyakorlata vagy előzménye, nem is került még sor ezeknek az eljárásoknak az alkalmazására eddig.
Iván szerint most a Bizottságnak kell lépnie, hogy sürgősen kivizsgálja, hogy mi a helyzet Magyarországon, és biztosítsa az uniós jog helyes alkalmazását vagy megoldást keressen a magyar kormánnyal közösen.
A nemzetközi jogász szerint nem mondhatjuk fel egyoldalúan Dublin III-at
Előzőleg megkerestük Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt, hogy véleményezze a kormány lépését. Szerinte a kormány nem teheti meg, hogy felmondja Dublin III-at. E lépésünk miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk. Amikor a Dublin III-as rendeletet megalkotta az Európai Tanács, felmerült ez a lehetőség, hogy egyes államok felfüggeszthessék a rendeletet, de végül elvetették az ötletet.
A kötelezettségszegési eljárás elég hamar eljuthat az Európai Unió Bíróságára, amely után első lépésként elmarasztaló ítélet születhet, majd egy napi mértékben megállapított pénzbüntetés következhet.
A Die Presse értesült először arról, hogy Magyarország egyoldalúan átmenetileg felmondja a Dublin III-as rendeletet. A hírt Kovács Zoltán kormányszóvivő és a bécsi nagykövet is megerősítette. A Dublin III alapján több ezer menekültet lehetett volna már eddig is Magyarországra visszatoloncolni, de gyakorlatilag százas nagyságrendben tértek csak vissza hozzánk - tavaly a 827 érkezett az összes EU-s tagországból, idén az első négy hónapban 522-en érkeztek. Kovács Zoltán viszont arról beszélt, hogy már 3000 menekültet fogadtunk be, 2500-ra van kapacitásunk, "a hajó betelt". Az EU egyébként milliárdos pénzekkel támogatja Magyarországot a menekülthelyzet kezelésében, csak 2015-ben 3,5 milliárd forintot fordított a területre, de a 2007-11-es időszakban is 14,6 milliárd forrás állt re. A Bevándorlásügyi Hivatal 2012-ben 1,1 milliárd, 2013-ban 1,8 milliárd, 2014-ben 2,6 milliárd forintot költött menekültekre.
Ahogy a Helsinki Bizottság korábban tájékoztatott minket, a kormányfőket és minisztereket tömörítő Európai Tanács hosszasan tárgyalt annak idején a rendeletek szövegéről, törekszik a minél szélesebb konszenzusra. A Dublin III-at 2013-ban fogadták el többéves tárgyalássorozat végén, 2013 júliusától hatályos, azaz Orbán Viktornak és kormányának rengeteg alkalma lett volna érvényesíteni a saját szempontjait.
A rendelet szövegét itt olvashatja el magyarul.
