Balog Zoltán miniszter elutasító válaszában saját hatáskörének korlátait nevezte meg, az intézmény névválasztási autonómiájára utalva. A fenntartó minisztérium azoknak az intézményi egységének nevét nem határozhatja meg, amelyek nem szerepelnek az anyaintézmény alapító okiratában. Ezért az intézmények autonóm meghatározhatják, hogy milyen nevet adnak saját egységeiknek.

A Rajk László Szakkollégium az ország 1970-ben alakult első szakkolégiuma, a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó, de önálló demokratikus működésű szellemi műhely. Elsődleges célja a tehetséggondozás, segíti a hallgatókat a szakmai és szellemi fejlődésben, kurzusokat és kulturális rendezvényekt szerveznek. Több mint negyvenéves működése során több mint 700-an fejezeték be egyetemi tanulmányaikat a szakkollégium tagjaként. Emlékezetes, tavaly a KDNP ifjúsági tagozata, az IKSZ támadta a Budapesti Corvinus Egyetemet az aulában található Marx-szobor miatt. Végül az egyetem a konszenzust megtalálva az épület másik részébe szállította át a szobrot, bár többen nem értettek egy abban, hogy egy külső szervezet nyomást gyakoroljon egy autonóm oktatási intézményre.

Az erdélyi szász származású Rajk László – későbbi belügyminiszter – 1930-ban Budapesten kapcsolódott be az akkor illegális kommunista mozgalomba. 1937-ben részt vett a spanyol polgárháborúban, hazatérését követően többször szembeszállt a Horthy-rendszerrel és a nyilasokkal, 1944-ben nyilaskeresztes államtitkár bátyja mentette meg a kivégzéstől.

null

Ezt követően a kummunista párt meghatározó vezetője lett, 1946-tól belügyminiszterré nevezték ki. Ő hozta létre a hírhedt ÁVO-t, illetve személyéhez kötődnek az első koholt vádakon alapuló koncepciós perek is. A párton belüli verseny következtében Rákosi Mátyás Rajkot saját "találmányával" iktatta ki, a koncepciós Rajk-per lefolytatását követően 1949. október 15-én kivégezték. Rehabilitálására ugyanakkor még 1955-ben került sor, ami a Rákosiba vetett maradék bizalom megrendülését jelentette, nem lehetett titkolni a korábbi eljárás jogtalanságát.