Svédország nem zárja le határait

Stefan Lofven svéd miniszterelnök hétfőn kizárta, hogy országa akár átmeneti jelleggel lezárja határait az európai menekültválság miatt. Lofven a Stockholmba látogató Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: megérti Németország döntését a határellenőrzések visszaállításáról, de nem látja okát annak, hogy Svédország is hasonlóképpen járjon el.

Prőhle Gergely: a határ védelme az európai szolidaritás része

A schengeni külső határ védelme az európai szolidaritás része, a határait 1989-ben megnyitó Magyarország pedig ugyanaz az ország, amely most az unió külső határát védi - jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az ARD német országos köztelevízió hétfő esti politikai vitaműsorában.

Sajtótájékoztatóval zárt a szerb-magyar zöldhatár

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legálisan formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni - jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére - mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján.

Hatályos a jogi határzár, de még át-át engedtek embereket

Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba.

A helyzet ellenére, a hvg.hu helyszínen lévő kollégája arról beszélt, hogy azt a néhány tucat menekültet, akik éjfél után is a szerbiai Horgas átkelőnél várakoztak, átengedték. Egyébként az átkelő most szinte üres is, bár 20-30-as csoportokban folyamatosan jönnek a menekültek.

Úgy tudjuk, ők lehetnek az utolsók, akik még a régi szabályok szerint átjuthattak, mert nagyjából fél órával éjfél után életbe lépett a teljes határzár. Az szerbiai oldalon ragadt nagyjából 40 ember számára már szállást keresnek a határátkelő reggeli nyitásáig.

Szerény eredmény az EU-s miniszteri csúcson

Sikeresen blokkolták egyes kelet-európai államok, elsősorban Magyarország és Szlovákia, hogy a Belügyminiszterek Tanácsa erős döntést hozzon a menekültkvótákról - írja a Spiegel Online, amely részletesen elemzi a hétfő tanácskozás eredményét.

• Csak elvi, jogilag nem kötelező egyezség született 160 ezer menekült elosztásáról
• Megállapodtak, hogy "konkrét" anyagi segítséget nyújtanak a válságrégióknak és Törökországnak - de pontos számot nem rendeltek a döntéshez.
• A határozat tartalmaz továbbá egy listát a biztonságos származási országokról - míg a nyugat-balkáni államok rajta vannak (Macedónia, Albánia, Koszovó), az EU által javasolt Törokország nem került fel rá (tehát az ez utóbbi országból érkező menedékkérőket nem lehet gyorsított eljárásban visszaküldeni.)
• Elvi egyezség született határmenti hotspotok felállításának üteméről is, ahol EU-s tisztviselők segítenek a menekültek regisztrálásában

Már a fenti is csekély eredményt mutat, de nem született semmiféle egyezség:

• az Európai Bizottság elnöke által a múlt héten javasolt állandó elosztási mechanizmusról, ami egy előre rögzített kulcsot adna a későbbi krízishelyzetekre is a menedékkérők elosztására (vagyis nem csak egy fix keretnek az elosztását rögzítenék, hanem azt is, hogy milyen százalékban kellene az adott tagállamoknak a későbbiekben is kivenniük a részüket a menekültek szétosztásából)
• nem lehet tudni, hogy a 160 ezer fő esetében is kötelező vagy önkéntes kvótákról van-e szó (az első 40 ezret önkéntes alapokon osztották szét, de eddig csak 32 ezer menekültre érkezett felajánlás)

Az EU belügyminisztereinek a következő, október 8-i ülésükön kell végleges döntést hozniuk, kivéve, ha Donald Tusk nem váltja be fenyegetését, és nem hívja össze az állam- és kormányfői csúcsot. Ez a kvótaterv támogatóinak azért lenne rossz szcenárió, mert míg a belügyminiszterek tanácsában elég a minősített többség egy határozat elfogadásához, az Európai Tanácsban egyhangú döntést kell hozni. Az előbbiben a minősített többség azt jelenti, hogy a szavazatok 55 százaléka megvan (a 28 tagállamból 16 szavaz mellette, mely államok együttes lakossága eléri az EU összlakosságának 65 százalékát) és nincs legalább négy olyan állam (amelynek az együttes lakosságszáma eléri az EU összlakosságának 35 százalékát), amely leszavazná a kezdeményezést. Az Európai Tanácsot tehát könnyebb egyes tagországoknak blokkolniuk, mint a Belügyminiszterek Tanácsát - ezért a terv támogatóinak érdeke lett volna, hogy hétfőn ennél határozotabb döntés szülessen az ügyben.

1000 menekült érkezett hétfőn Németországba

A határellenőrzések visszaállítása ellenére mintegy ezer menekült érkezett Németországba Ausztriából hétfőn - közölte a Salzburg szomszédságában, a határ német oldalán fekvő Freilassing rendőrsége.

Rainer Scharf rendőrségi szóvivő közölte: a migránsok és menekültek továbbra is százszámra érkeznek Németországba, bár a korábbi napokban tapasztalthoz képest még ez is jelentős csökkenést jelent.

A szövetségi hatóságok vasárnap éjfél és hétfő este között nagyjából ezer migránst regisztráltak a bajorországi Rosenheim városában.

Németország vasárnap délután állította vissza ideiglenes jelleggel az ellenőrzéseket az osztrák határon, miután a bajor és a szövetségi hatóságok számára egyre nagyobb kihívást jelentett a menekültáradat.

Münchenbe augusztus 31. óta mintegy 63 ezer migráns érkezett, csak az utóbbi két hétvégén húszezren léptek át Ausztriából Németországba.

A franciák felkészültek a légicsapásokra Szíriában

Francois Hollande francia államfő hétfőn megerősítette, hogy a francia légierő csapásokat fog mérni Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásaira.

A francia elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy Franciaország stratégiát vált az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szemben, és légicsapásokat készít elő Szíriában. Az elnök ezért arra utasította a hadsereget, hogy kezdjen felderítő repüléseket Szíria légterében. Az első felderítő repüléseket múlt kedden és szerdán hajtotta végre a francia légierő.

Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.

Ki felel a visszaküldött menekültért?

Azok a migránsok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel - jelentette ki a szerb szociálisügyi miniszter hétfőn.

Aleksandar Vulin azt mondta, akiket Magyarországon regisztrálnak, és azt követően küldenek vissza Szerbiába, már nem tartoznak Szerbia felelőssége alá.

Egymásnak estek a pártok Baló műsorában

Alaposan egymásnak estek a pártok képviselői Baló György hétfőn újraindult műsorában az RTL-en a menekültkérdésről.

A fideszes Németh Szilárd azt mondta, hogy holnaptól senkit nem kell beengednünk az országba, aki illegálisan érkezik. A frakicóvezető-helyettes szerint az európai menekültkvótákról csak akkor lehet majd beszélni, ha megállítottuk a tömeget a határon.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa szerint migránsok tízezreit fogják visszatoloncolni Magyarországra a nyugat-európai országok, amit nem szabad megengedni. A Jobbik népszavazásra bocsátaná a kvóta kérdését.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint viszont Magyarországnak ki kell vennie a részét a kvótákból. Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta, a holnaptól életbe lépő új szabályokkal nem lehet majd eldönteni, hogy ki menekült és ki nem az.

Az adás itt visszanézhető.