Orbán már a mondatait se bízná Lázárra
Lázár János átvitt értelemben Orbán Viktor szeme és emlékezete is volt miniszterelnökséget vezető miniszterként, de ennek búcsút inthet Rogán Antal kabinetfőnöki kinevezése után. Az ad hoc minisztériumként felálló kabinetiroda egyre fajsúlyosabbnak tűnik, és a színfalak mögött is egyre messzebbre nyúlnak csápjai. Napi szinten zajlik a torzsalkodás a Lázár–Rogán-háborúban, az előbbi fontos bizalmi pozíciót is bukhat.
"Most már van számítógép az asztalomon" – mondta hétfőn félmosollyal Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MKI) új kommunikációs államtitkára, érzékeltetve, hogy embrionális állapotban van még az új minisztérium. Szavak szintjén hatalmas elánnal kezdte munkáját a Rogán Antalra szabott, minisztériumi szintre emelt kabinetiroda, a valóságban azonban még csak most áll fel a harmadik Orbán-kormány tizedik minisztériuma. Külön épületük nincs, az alkalmazottak felvétele folyamatban van, a szervezeti struktúra és a feladatkörök leosztása alakulóban.
Bár az indulás igencsak döcögős, Rogán látszólag folyamatosan nyerésben van, míg Lázárt már kormányülésen is keményen elővették. A párharcban érdekeltek szerint ezt csak a sajtó fújta fel, a két fideszes nagykutya elásta a csatabárdot, és a közös munkára helyezik a hangsúlyt. Ennek ellentmondanak a hvg.hu információi, miszerint továbbra is napi szinten zajlik a torzsalkodás.
Mindennek alapot ad, hogy egy jogszabályi módosításnak köszönhetően újabb erős ütőkártyát kapott Rogán: a többi minisztériumtól eltérően bérplafon nélkül, akárhány tanácsadót és külső munkatársat bevonhatnak az MKI-ba, így költségvetése függvényében hízhat a kabinetiroda, ami az élén álló Rogán hatalmát jelentősen növeli. Azt is megerősítették forrásaink, hogy az MKI négy államtitkára, valamint az NKH élére kinevezett Lenkei Mirtill nem arról lesz híres, hogy „önálló akarattal" működnének: Rogán és a háttérben magát meghúzó Habony Árpád rövidre fogják a gyeplőt, tehát a kabinetiroda újabb emberei is az ő befolyásukat növelik.
Memo-vesztés
Rogán pozícióját tovább erősíti, hogy miniszteri dolgozószobája továbbra is a Parlamentben marad, nem messze Orbánétól. Hogy az államigazgatás más területeiről igazolt minisztériumi dolgozók más minisztériumok épületeiben dolgoznak egyelőre, az mindegy is: a lényeg, hogy a hirtelen felállított minisztérium feje a szintén az Országházban székelő Lázár Jánoshoz hasonlóan ott lesz Orbán közvetlen közelében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az értesüléseink szerint újabb kulcspozíciót bukhat: a jövőben az ő tárcája helyett a kabinetiroda közigazgatási államtitkára, Bíró Marcell (Orbán állítólagos új kedvence) írhatja a kormányülések emlékeztetőit. A pozíció elsőre nem tűnhet létfontosságúnak, pedig korábban buktak már innen nagyot: Gál András Levente közigazgatási államtitkárként körmölhette a kormányülések memóit, és állítólag Orbán azért ejtette, mert sokszor máshogy emlékezett, mint amit utóbb a papíron olvasott.
Kulcsfontosságú, hogy ki alakítja a kollektív emlékezetet – hangsúlyozta a kormány működését jól ismerő forrásunk a pozíció bizalmi jellegét. Ha ezt a tisztet Orbán valóban elveszi Lázártól, és a Rogánhoz bekötött Bírónak adja, akkor az már komoly jelzés.
Lázár lenyomását fideszes politikusok úgy magyarázták, ahogy az a sajtóban is többször megjelent: a Miniszterelnökséget vezető miniszter ténylegesen túl közel került Orbánhoz, akit zavart, hogy beosztottja a fejére nőtt.
Ellenben a legtöbbek szerint Rogánt nem látja ennyire veszélyesnek, így bátran erősíti Lázár rovására.
A kérdés az marad, hogy meddig mehet el a konfliktus élezésében Orbán, mert az már látszik, hogy Lázár egyre bátrabban szól vissza. Másrészt a Miniszterelnökség vezetőjének és a kabinetfőnöknek a korábban leírtak fényében napi szinten együtt kell működniük, és ha erre képtelenek lesznek, az már funkciózavarokhoz fog vezetni, aminek nem csak a kormányzati munka látja kárát, hanem a kormány is komoly sebeket kaphat.
Rogán: a maga nemében az első
Hogy egy új intézmény felállítása döcögősen zajlik, önmagában nem meglepő. Az viszont már különössé teszi, hogy a kormányzati kommunikáció úgy tálalja az MKI felállását, mint ami észszerű és szükségszerű, egy külön kabinetiroda „a modern kormányzás alapfeltétele” – mint Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka fogalmazott a miniszteri kinevezés előtti vitán. Így már adja magát a kérdés: miért nem rendezték előre az új minisztérium ügyeit, és miért utólag, a miniszter és az államtitkárok kinevezése után kell kapkodva, rohamtempóban kitalálni a működés részleteit?
A legegyszerűbb válasz adja magát: két hónappal ezelőtt még senki nem beszélt új minisztériumról, bár ennek gondolata a 2014-es kormányalakításkor is felmerült. Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásáról már régóta cikkeztek, és az is világos volt, hogy Orbán Viktor Rogán Antalt szemelte ki kabinetfőnöknek, de az új minisztérium gondolatát sokáig jegelték. Köszönhetően nagyrészt Lázár Jánosnak, aki idén augusztusban megindította jól dokumentált ellentámadását: a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kezdetektől ellenezte Rogán kinevezését, majd szeptemberben a lemondását is belengette emiatt.
Rogán kinevezésénél ugyanakkor Orbán teljesítette Lázár óhaját: nem alakult ki az a helyzet, hogy a kabinetfőnök tevékenységéért a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel, főnöke viszont a miniszterelnök lesz. Így lett Rogán Magyarország első olyan kabinetfőnöke, aki egyben miniszter is.
Megkérdeztünk korábbi kabinetfőnököket, politológusokat és magas rangú kormánytisztviselőket is, akik azt mondták, eddig épp a kabinetfőnök-nélküliség számított anomáliának a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 2010-es felszámolásáig, egy rövid 2006-os időszakot leszámítva ugyanis mindig volt valaki a MeH-hel párhuzamosan kabinetfőnöki vagy annak megfelelő pozícióban. Hogy a kabinetfőnöknek minisztériumot adnak, és ilyen részletesen szabályozzák feladatait, az viszont már nóvum. A magyarázat a szokásos: Lázár és Rogán "legendásan jó" viszonya, illetve férfias küzdelmük, hogy melyikük lehet közelebb Orbán füléhez. Azt viszont, hogy végül Orbán – ha csak HR-garanciákkal is – Rogánt maga mellé vette, és teremtett neki egy tárcát a semmiből, nehéz másként interpretálni, mint Lázár befolyásának ellensúlyozására tett kísérletet.
Nyilvánosan mindkét fél tagadja a konfliktust, de környezetük már könnyen elismeri, hogy a két potenciális Orbán-utód kapcsolata messze nem súrlódásmentes:
Képzeljen el két civakodó testvért, akiknek egy szobába kell költözniük. Az apjuk pedig húz egy felezővonalat a szoba közepére, és mindenki csak azzal a játékkal játszhat, ami az ő oldalára került
– érzékeltette a kialakult helyzetet egy kormánypárti politikus. A több minisztériumtól fontos területeket elszipkázó Miniszterelnökség papíron továbbra is jóval erősebb (kiemelten fontos hatáskörök, nagyobb apparátus és költségvetés) a kabinetirodánál, de Rogán befolyása lényegesen nagyobb lesz annál, mint amit a kétszáz fős minisztériuma és a hozzá sorolt feladatok mutatnak.
Kevés maradt Lázárnak a kommunikációs tortából
A kabinetiroda súlyát az adja igazán, hogy ide tartozik a kormányzati kommunikáció. És hiába mond Rogán Antal bizottsági meghallgatáson olyan blődségeket, hogy „a magyar embereket nem lehet befolyásolni", ezért nincs szó propagandaminisztériumról, ettől függetlenül mindenki tudja, hogy a média uralása a politika hatalom megszerzésének és megtartásának egyik kulcsa. Nehéz ezt tagadni, ha megnézzük a frontvonalat a Simicska–Orbán-háborúban: köztéri hirdetések piacától, az online és print médián át a köz- és kereskedelmi tévékig.
Mivel Rogán alá került – a kormányzati kommunikáció irányításán túl – a 25 milliárdos állami reklámköltésről döntő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) is, Lázár a területről szinte teljesen kiűzetett. Egyedül a Kormányinfót hagyták meg neki kommunikációs feladatként, ahol a korábbi kormányszóvivő Kovács Zoltán lesz új partnere Lázár régi harcostársa, a volt kommunikációért felelős államtitkár Giró-Szász András helyett.
Idén már nem lesz konzultáció, inkább ütik a menekülttémát
A kabinetfőnök másik kiemelt feladata a politikai koordináció, amihez hozzátartozik a beérkezett javaslatok összegzése, értékelése és adott esetben eljárás a miniszterelnök helyett. Erre is értette korábban egy kormányzati forrásunk, hogy „két előszobája lesz Orbán Viktor irodájának": Rogán kinevezése után Orbán már nem csak Lázár szűrőjén át kapja kézhez a valóságot.
Ezt Rogán úgy fogalmazta meg, hogy „közel viszi az emberek véleményét a kormányzáshoz": Nyilván a nemzeti konzultációról beszélt az újdonsült miniszter, de hatalmi szempontból fontosabb, hogy szakértői tanulmányoktól, kormányzati intézkedések előkészítő anyagaiig minden az ő kezén fut át. Ettől függetlenül a Miniszterelnökség büdzséjéből a kabinetirodához csoportosított 2,3 milliárd forintos költségvetésből 1 milliárd jut nemzeti konzultációra is, amit az újonnan felálló Nemzeti Konzultációs Iroda felügyel.
Ezt a pénzt jövő májusig kell elköltenie a minisztériumnak, és idén valószínűleg már nem is lesz konzultáció. Mégpedig azért, mert a Rogánnal jó kapcsolatot ápoló, kommunikációs ügyekben döntő szóval bíró Habony Árpád addig ütné a menekült témát, ameddig csak lehet. Felvetődött, hogy plakátkampányt indítanak a „magyar családról", és az is, hogy konzultálna a kormány a mindennapokat megkönnyítő ügyekről (például bürokráciacsökkentés, adóügyek), de Habony mindent lesöpört az asztalról, mondván, a menekültekből kovácsolhatnak most igazi politikai tőkét, amit alá is támasztanak a közvélemény-kutatások.
Túlzabálta magát a kisgömböc
Az épülő kabinetiroda-rendszerről már látszik, hogy az inkább kancellária típusú lesz, mintsem titkársági modell. Ez azt jelenti, hogy a kabinetirodát nem egy szürke titkár, hanem egy politikailag motivált szereplő vezeti, aki komolyan meghatározhatja a kormány működését. Ebből következően a kabinetfőnöknek szerteágazó feladatokat kell ellátnia, amit a Miniszterelnökség nélkül szinte képtelenség.
Lázár János keserű panasza erről is szólt, amikor egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy legszívesebben már leadna a feladataiból. Sok más mellett ugyanis 2014-ben a kabinetfőnöki teendőket is bekebelezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Így jött létre a kabinetfőnök nélküli állapot, amit most megtört Rogán kinevezése. Attól függetlenül, hogy nem a Miniszterelnökségen belül jött létre a kabinetiroda, a két politikus kénytelen lesz együttműködni, ugyanis a miniszterelnök keze alá egymást kiegészítve kell dolgozniuk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
