Elsöpörheti a népharag a menzareformot?
Miközben kifelé továbbra is váltig védik a népszerűtlenségi csúcsokat döntögető menzareformot, Balog Zoltán minisztériumában már folynak a háttéregyeztetések a szeptembertől hatályos rendelet megváltoztatásáról. Visszavonulót fújni persze kínos lenne, ezért információink szerint több hónapos előkészítés után léphetnek, de akár még a lecsökkentett sómennyiségről szóló rész is változhat. A tárca ezt nem erősítette meg, szerintük csak a tapasztalatokról egyeztetnek. Közben a reform egyik fő felelősét leváltották, de állítják, ennek sincs semmi köze a menzai botrányokhoz.
Még múlt héten is menzareform-népszerűsítő nyílt napot tartott az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI), hogy az érdeklődők „bepillantva a kulisszák mögé” megkóstolhassák az egészséges menzaételeket, és előadásokat hallgathassanak arról, „hogyan és mivel pótolható a só”. Egymást követték a most szeptembertől bevezetett menzareform elméleti és gyakorlati hátterét ismertető előadások, és természetesen jelen voltak a „közétkeztetési rendeletet előkészítő szakemberek és a közétkeztető cégek képviselői”. Csakhogy miközben összecsődítették a területen dolgozókat és a médiát, és a minisztérium folyamatosan hárítja a menzareformot érő kritikákat, a hvg.hu információi szerint a háttérben már javában megy az ötletelés, hogyan lehetne minél kisebb presztízsveszteséggel visszavenni a botránysorozatot kiváltó szabályozásból.
Nem túlzás, hogy az idei tanévvel együtt startoló közétkeztetési reformnál talán csak a vasárnapi boltzárat utálják jobban a magyarok az utóbbi időszakban bevezetett kormányzati intézkedések közül. Már augusztusi cikksorozatunkban prognosztizáltuk, hogy a sokáig tologatott, drasztikus váltás kódolhatóan botrányokat fog generálni: a gyerek nem fogja megenni az egészséges, de számára szokatlan, új ételeket, ha pedig éhesen megy haza, a menzakaját eddig is minősítő szülő ki fog akadni. Az elégedetlenség persze lecsapódik az önkormányzatnál és/vagy az iskolánál, de itt a szolgáltatóra mutogatnak, ahol viszont a só-, cukor-, zsírtartalmat visszanyeső közétkeztetési rendeletet fogják lobogtatni, ha nem is mentségként, de magyarázatként.
Két államtitkár is egyeztet
Így is lett, szeptember óta folyamatosan áll a bál a reformmenza miatt: a gyerekek iskolai felszerelésének már nemcsak a toll-, de a sótartó is elengedhetetlen kelléke lett, ha mégsem, akkor maga a tanár néni pótolja ki a központilag megvont ízesítőket. A felháborodott szülők petíciókat írnak, a gyerek aznapi, felismerhetetlen ebédjének fotóját köröztetik a Facebookon, és ritka, médiában mutogatott példának számít, ahol tudatos és kitartó munkával elérték, hogy a gyerekek jóízűen egyék a teljes kiőrlésű lisztből készült tésztát és a bulgurt. Az érzékeny témán persze a politika is rajta van, ellenzéki politikusok rendeletkompatibilis ennivalókkal rémisztgetik a kormánypártiakat a parlamenti folyosón, mire a békemenetesek visszavágásképpen főzési tudományukat felajánlva akarják szakmailag támogatni az iskolai konyhákat.
Nyilván a közétkeztetési rendelet módosítását jegyző Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is számítottak arra, hogy nem lesz zökkenőmentes a magas só-, cukortartalomnak, illetve más finomított szénhidrátoknak hadat üzenő reformmenza. A soha nem túl népszerű menzakaják miatti elégedetlenség viszont a hvg.hu információi szerint mostanra már elérte azt a szintet, hogy kezd politikailag vállalhatatlan lenni a népszerűtlen kormányzati rendelkezés. Ez az utóbbi hetekben észrevehető a hivatalos nyilatkozatokban is, amelyekben már feltűnik az újragondolás lehetősége, azonban minisztériumhoz közeli forrásból úgy tudjuk, Rétvári Bence parlamenti államtitkár és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a háttérben már konkrétumokról is egyeztet közétkeztetésben utazó cégekkel, illetve a szakmai képviseleteikkel.
Kiherélik a rendeletet?
Forrásunk szerint több olyan ponton is visszatáncolna a minisztérium, ami a reform alapjait jelentette, így a kardinális kérdéssé vált sókérdésben. Eredetileg teljesen száműzni akarták még a sótartókat, vagyis az utánsózás lehetőségét is a menzákról, amiről végül letettek, kinn maradhattak a fűszertartók, de ki kell tenni egy túlzott sóbevitelre vonatkozó figyelmeztetést is. Viszont a napi sóbevitelt grammra pontosan szabályozva annyira lecsökkentették, hogy teljesen más jellegű, ízű és állagú menü lett a végeredmény, ami a visszajelzések alapján az egyik alapvető probléma. A túlzott sóbevitel valóban súlyos egészségügyi következményekkel jár, azonban a rendelet olyan mértékben csökkentette a mennyiséget, hogy a legkreatívabb étrendtervezéssel sem betartható. Az óvodásoknál a napi háromszori étkezésre elosztott napi 2 gramm só például forrásaink szerint egyszerűen megvalósíthatatlan a gyakorlatban, mert már egyetlen szelet, tízóraira adott felvágottban vagy sajtban több van ennél, így azon a napon már az ebéd főzővizét sem lehetne megsózni.
Ez az egyik pont, ahol minisztériumhoz közeli forrásaink szerint enyhítenének a szabályozáson, a háttéregyeztetéseken még a mostani mennyiségeknek közel a dupláját jelentő sómennyiségről is szó volt.
A kötelezően megnövelt tejmennyiség is probléma: az általános iskolásoknak napi 3 deciliter, a középiskolásoknak pedig 5 deciliter tej vagy ennek megfelelő tejtermékből származó kálciummennyiséget kell kapniuk. Csakhogy a szolgáltatók szerint ez nagyon sok, ennyit nem isznak/esznek meg a gyerekek, ráadásul az Emmi rendelete nincs összehangolva az iskolatejprogrammal, így van, ahol duplán osztják a tejet – aminek nagy része a moslékban landol. Az iskolatejprogram uniós háttérrel fut, így az nehezen változtatható, mostanra viszont forrásaink szerint belátták, hogy a kettőt össze kellene hangolni, vagyis a jövőben megengedhetik, hogy – logikusan – hadd számítson bele a napi mennyiségbe.
Olyan javaslat is létezik állítólag, ami a tejmennyiségből további engedményeket adna, illetve újra megengedné a magasabb (2,8 százalékos vagy több) zsírtartalmú ital fogyasztását. A különféle ízesített tejkészítmények besorolását is variálhatják, illetve a zöldségmennyiség szabályozása is változat.
„A minisztériumban is érzékelik, hogy túl lett tolva ez a történet. Nem szabadna, hogy politikai kérdés legyen belőle, de az lett, ezért merült fel, hogy felülvizsgálják az egészet” – fogalmazott egy tárcához közeli forrásunk névtelenséget kérve. Ha így végül tényleg oldanak az előírásokon, az információi szerint nem lenne olyan drasztikus, mint a bevezetés, több hónapos előkészítés után a jövő év első felére reális a közétkeztetési rendelet módosításának újramódosítása.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke, Gál Pál Zoltán kérdésünkre megerősítette, hogy a szervezetük is folytat szakmai egyeztetést az Emmivel, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, a minisztérium nyitottnak tűnt a közétkeztetők 60 százalékát lefedő szervezet menzareformmal kapcsolatos tapasztalataira és javaslataira, azóta az ezeket összefoglaló anyagot már el is juttatták hozzájuk. „Végig azt az álláspontot képviseltük, hogy a rendelet célkitűzései helyesek, de a hozzá vezető utat ésszerűsíteni kell, ebbe vontak be bennünket” – mondta a hvg.hu-nak.
Rétvári eközben a szakácsokat okolja
Miközben közétkeztető cégek képviselőivel egyeztet, Rétvári Bence azt találta mondani még múlt héten is, hogy nem a rendelet miatt ízetlenek az ételek, hanem a konyhán, a főzés körül kell keresni azt a problémát. Az államtitkár szerint a szakácsok hibája, hogy a gyerekeknek nem ízlik a menzakaja, ezért ismeretterjesztő szakácskönyv készül, a konyhai dolgozók és élelmezésvezetők számára képzéseket hirdetnek, a menzákat felügyelő hatóságoknak pedig fokozott ellenőrzéseket kell majd elindítaniuk. Annyit elismert nyilvánosan, hogy az új étkeztetéssel és „néhány menzával kapcsolatban” több panasz érkezett, de inkább azt fejtegette, hogy Magyarország a skandináv államok jóléti, szociális-közszolgáltatási szintjét érte el a gyermekétkeztetés terén abból a szempontból, hogy bölcsődében és óvodában a gyerekek kilencven százaléka, most már 225 ezren kapnak ingyen enni.
Mivel a területen gyakorlatilag nyílt titok, hogy már vannak egyeztetések a rendelet felpuhításáról, és eleve sok támadás a rendelet gyakorlati alkalmazásával napi szinten küzdő szolgáltatóknál csapódik le, Rétvári konyhásokra mutogatása olaj volt a tűzre. „A szakma előre megmondta, hogy mi lesz betarthatatlan, de állították, hogy pár hét alatt majd megszokják a gyerekek. Tudtuk, hogy ez képtelenség” – fogalmazott az egyik étkeztetési szolgáltató munkatársa. Egyetért azzal, hogy továbbképzésre óriási szükség lenne, de szerinte pontosan ezért volt hiba hirtelen bevezetni az újfajta étkezést. „Nagyon sok konyhán – méghozzá főleg az önkormányzati fenntartásúaknál – még mindig olyan idősebb személyzet dolgozik, akiknek a megvajazott fehér kenyér az alap. Ezen egy szakácskönyv a minisztériumtól nem fog segíteni” – tette hozzá.
Vizsgálják, mi támogatható
„Az egészséges közétkeztetésre vonatkozó rendelet bevezetésével kapcsolatban megvannak az első hónapok tapasztalatai, ezek alapján folytatjuk a korábban megkezdett egyeztetéseket az érintettekkel, köztük a közétkeztető szervezetekkel” – válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya kérdésünkre, valóban egyeztetnek-e a rendelet előírásainak megváltoztatásáról, könnyítéséről. Hozzátették, megkapták „újabb javaslataikat”, vizsgálják, „mi támogatható belőlük”.
Ugyanakkor a minisztérium továbbra is kitart amellett, hogy összességében semmi gond nincs a menzareformmal. „Az intézmények többségében nem volt panasz, néhány helyen azonban valóban fogalmazódtak meg kifogások, ezért a menzákat felügyelő hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek. Elfogadhatatlan, hogy pár tucat konyha – akár a rendelet mögé bújva – lejárathatja a többi, jól működő konyha teljesítményét” – közölték. Megismételték, hogy a rendelet a „kereteket fekteti le, amelyek között egészséges és ízletes ételek készíthetőek”.
Tagadják a „vezéráldozatot”
Bár nyilvánosan nem nagyon szerepeltették, a menzareformot közelről követő forrásainktól rég tudni lehetett, hogy a közétkeztetési rendelet módosításának megvalósításának egyik legfontosabb felelőse Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója. Volt, aki úgy fogalmazott, az ő szakmai koncepciójára épült az egész, így személyes ambíciója és szívügye volt a kérdés. Szerinte így a rendelet felpuhítása elképzelhetetlen anélkül, hogy „vezéráldozatként” az intézet vezetőjét is elmozdítsák.
Információink szerint így is történt, a főigazgató főorvost leváltották, ennek megerősítését hétfőn délután kértük a felettes OGYÉI-től. Kedden közölték, hogy éppen most adják ki hivatalos tájékoztatójukat a szervezeti átalakításokról, amely választ ad a felmentésre is. A közlemény szerint valóban több személyi változás is történt a felsővezetésben, 3 új főigazgatót, illetve főigazgató-helyettest neveztek ki, így indirekt módon beigazolódott Martos Éva leváltása.
Kérdésünkre ugyanakkor azt válaszolták, hogy „új utakat és lehetőségeket” kerestek annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjon működni az öt szervezet egyesüléséből létrejött OGYÉI, hogy „a fölösleges párhuzamosságokat megszüntessük, az erősségeket pedig tovább fejlesszük”, így „mostanra kirajzolódott az intézet végleges szerkezete, amelynek kialakítása 2016 első felében várható”.
„Az új feladatok elvégzéséhez dr. Pozsgay Csilla az intézet főigazgatója – élve munkáltatói jogaival – új főigazgató-helyetteseket nevez ki a főigazgatóságok élére” – közölte Tinnyei Mária kommunikációs igazgató, aki ugyanakkor cáfolta, hogy Martos leváltásának köze lenne a sok kritikát kapott menzareformhoz, ettől teljesen független a szerkezeti átalakítás. További kérdésünkre hozzátette, a volt főigazgató új feladatköréről egyelőre nem született döntés.
Hogy mindezt a szülők hogyan látják? Itt olvashat róla tovább: „Viheted a bonbont a konyhás néninek”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
