szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor szerint ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem az, hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát. A miniszterelnök erről a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapján beszélt a budaörsi Nepomuki Szent János plébániatemplomban, ahol azt is mondta, hogy az itthoni sváb közösség a magyar kultúra elidegeníthetetlen részét alkotja.

A második világháború után, 1946 és 1948 között több mint 180 ezer magyarországi németet fosztottak meg vagyonától és telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján a rommá lőtt Németországba.

A 40-es évek szenvedéstörténetében a hangsúlyok, célok, okok, indítékok eltérhettek, de a konklúzió változatlan volt: amikor Magyarországot megszállták, mérhetetlen szenvedés lett a vége. Amikor Magyarország elveszítette függetlenségét, kitaszította, kifosztotta és elüldözte saját polgárait, azokat az embereket, akiknek a védelmére lett volna hivatott. A legkisebb esélyt sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelére, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint csak egy szuverén ország erős kormánya képes megvédeni különböző nemzetiségű állampolgárait a külső erőktől és a külső erőket kiszolgáló csatlósoktól.

1946. január 19-én elhagyta Magyarországot az első vonat a kitelepített németekkel, csak aznap ezer embert vittek el, február elejére Budaörs kiürült, és hasonló sorsra jutottak svábok lakta települések százai. Amit kitelepítésnek hívtak, az valójában a magyarországi svábok kifosztását és elűzését jelentette. A listára kerülésre elég volt, ha valaki német nemzetiségűnek nevezte magát, vagy magyarnak vallotta ugyan magát, de németül beszélt – emlékeztetett.

A magyarországi sváb közösség Magyarország és a magyar kultúra szerves, elidegeníthetetlen részét alkotja – tette egyértelművé.

Orbán Viktor szerint ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem az, hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát.

A kormányfő beszédben emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2012-ben úgy határozott: január 19-e legyen a magyarországi németországi németek elhurcolásának emléknapja. 2014 óta már németül is fel lehet szólalni az Országgyűlésben: a németek szószólója anyanyelvén beszélhet a parlamentben. Ötszörösére nőtt a német iskolák száma itthon az elmúlt években, és a magyarországi németek közösségének lélekszáma megközelíti már a 200 ezret.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Van, hogy egy diagnózis sem állítja meg a rock and rollt

Van, hogy egy diagnózis sem állítja meg a rock and rollt

Trump kabinetfőnöke beismerte, nem is akarják ellenőrzés alatt tartani a koronavírus-járványt

Trump kabinetfőnöke beismerte, nem is akarják ellenőrzés alatt tartani a koronavírus-járványt

Éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be Csehországban

Éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be Csehországban