Frissítés február 9-én: a Nahalka Istvánnal készült teljes interjúnkat itt olvashatja.

hvg.hu.: A köznevelési kerekasztalról mi a véleménye?

Nahalka István: A kormányzat szándéka egyértelműen a leszerelés, nem látok kellően hiteles szándékot az oktatás problémáinak érdemi kezelésére. Az ide meghívott szervezetek névsora pedig már kabaréba illik. Ha valaki meg tudná magyarázni, mit keres ott a Magyar Művészeti Akadémia, az érdekes lenne. Eközben kimaradnak lényeges szervezetek és a nevelési szakmának szinte az egésze.

Nahalka István

Stiller Ákos

Ha az oktatási szervezetek egységes fellépéssel, határozott állásponttal jól meg tudják fogalmazni a minisztérium számára, hogy milyen tematikával és közülük kikkel üljenek le kormányoldalról tárgyalni, akkor az nem lenne egy rossz folyamat. Ha ez nem lehetséges, akkor persze bojkottálni kell. Olyan tárgyalásba nem szabad belemenni, ahol a miniszter három intézkedéssel igyekszik leszerelni az alapvető kérdéseket felvető mozgolódást.

hvg.hu.: Mi lenne a tárgyalás legfontosabb tétje?

N. I.: A valós kérdés az, hogy

lehet-e csinálni egy új közoktatási, köznevelési törvényt.

Azt látom, és itt vagyok pesszimista, hogy ez tabukérdés a minisztérium számára. Van két kérdés, amelyben még a minisztériumon is túl kellene menni. Az egyik az önkormányzati rendszer-probléma, mert ha komolyan mondjuk, hogy járási önkormányzatokra van szükség és ezek kapják meg az iskolák fenntartásának feladatait, akkor létre kell hozni egy ilyen rendszert. A másik a GDP-ből való részesedés: nem a miniszter dönti el, hogy mekkora büdzsé jusson az oktatásra, hanem az Országgyűlés dönt.

Viszont vannak olyan intézkedések, amelyek akár egyszemélyi döntések is lehetnek és meg kellene hozni ezeket azonnal. Például az érettségizők számára negatív dolgokat azonnal meg kell változtatni. Pár hónap és érettségiznek a gyerekek, és például a szakközépiskolában emelt szinten érettségizők még azt sem tudják, miből fognak vizsgázni.

hvg.hu.: Lázár János mondta korábban, hogy a kompetenciaméréseken romló teljesítmény és a pedagógusok munkakörülményei között nem tudja, hogy lenne összefüggés. Van ilyen kutatás?

N. I.: Van és nincs ilyen összefüggés, Lázár Jánosnak nagyjából igaza van. A PISA-vizsgálatok esetében is jogos a felvetés. Az itt tényleg kimutatható romlásnak régóta ható és mély okai vannak, a magyar oktatási rendszer lemaradt egy csomó kérdésben a világ fejlett országaiban jellemző folyamatokhoz képest. Ebben az esélyegyenlőtlenség egy döntő tényező.

Az új oktatáspolitika nem abba az irányba ment, hogy a korábbi problémákat megoldja, sőt súlyosbította azokat, illetve újabbakkal tetézte. Egy romló tendenciát valószínűleg még inkább romlóvá alakított. November táján meg fognak jelenni a 2015-ös PISA-vizsgálatnak az eredményei, amiben már vastagon benne lesznek az új oktatáspolitika hatásai.

hvg.hu.: Ha a munkakörülmények nem számítanak, akkor mi más van hatással a diákok teljesítményére? Hol látszik a pedagógus munkája az eredményekben?

N. I.: A körülmények szerepe valóban kicsi ebben, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell harcolni ezek javításáért. Ami fontos, az a pedagógia ismerete, az alkalmazott módszertan, a gyerekekhez való viszony, vagyis a felkészültség, a pedagógiai minőség. Ezekre lehet mondani, hogy befolyásolják a körülmények. Arra nem ismerek adatokat, hogy a leterheltség milyen szerepet játszik, de a fizetés szerepére igen, ami egy érdekes kérdés.

A fizetés nem befolyásolja a pedagógus hatékonyságát.

Ez nem azt jelenti, hogy rosszul is meg lehet fizetni egy pedagógust, hanem azt, hogy egy nagyobb béremeléstől sem várható az oktatás színvonalának hirtelen javulása.

hvg.hu.: Ha közvetlen összefüggés nincs is ugyan, az alacsony bérek beindítanak kontraszelekciót a pályaválasztók között?

N. I.: Van ilyen folyamat, a korábban idézett kutatás a már pályán levőkről szólt. A pályára érkezők szempontjából működő kontraszelekciós folyamat nagyon erősen befolyásolja az oktatás minőségét. Ma Magyarországon ez iszonytatóan erősen működik. A természettudományos tantárgyak tanítására lassan nem lesz ember az iskolákban, mert alig jelentkeznek a fiatalok ilyen szakokra. Leginkább az egyetemekre, főiskolákra bejutni képes leggyengébb hallgatók választják az ilyen szakokat, aminek katasztrofális következményei lesznek.