Kétségesek annak az tengerentúli lobbitevékenységnek az eredményei, amit 2014 végén indítottunk 1,4 milliárdért. A Népszabadság kikérte a vonatkozó dokumentumokat.
Minimális eredménye volt a 2014 végén 1,4 milliárdos költséggel megalapított Amerikában zajló magyar lobbitevékenységnek, értesült a Népszabadság. A cikk a lap mai számában végigveszi, hogy a kormány, azaz a Századvég által megbízott amerikai lobbista, Connie Mack mindösszesen egy kongresszusi albizottsági taggal sikerült olyan kapcsolatot kiépíteni, amely kedvező lehet Magyarországnak. A 435 tagú képviselőház 9 tagja, akit Connie Mack (képünkön) el tud érni, viszont nem tud ráhatni Amerika külpolitikájára – ám a magyar baráti média sikerekről tud beszámolni, ez sem utolsó szempont.
Sőt, sikerült megnyernünk egy Putyin-barát képviselőt, Dana Rohrabachert, épp az újra kiéleződő hidegháborús retorika kellős közepén, amikor a NATO és Amerika épp arról döntött, újra lesznek Kelet-Európában állandó felfegyverzett katonai állomások.
Az amerikai nagykövet megnyilvánulásain sem érhető tetten a hangnem szelídülése, Colleen Bell minden megszólalásában keményen kritizálja a kormányt leginkább a korrupció és a médiaszabadság miatt.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
