Palkovics: Kevesebb órája lehet a diákoknak, de a mindennapos testnevelés marad

Egy munkacsoporttal vizsgáltatja meg Palkovics László, hogy hogyan lehet csökkenteni a gyerekek leterheltségét, de a mindennapos testnevelésből nem enged.

  • MTI MTI
Palkovics: Kevesebb órája lehet a diákoknak, de a mindennapos testnevelés marad

Egy munkacsoport már vizsgálja, és akár már szeptembertől csökkenhet a diákok óraterhelése - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatási államtitkár szerdán. Palkovics László - a rádió honlapján közzétett összegzés szerint - közölte azt is: nem opció, hogy a mindennapos testnevelés kikerüljön a rendszerből. 

Két testnevelésórával és egy etikaórával lett több, a megtanítandó és számon kért tananyagmennyiség is megnövekedett, emiatt valamit tenni kell - mondta Palkovics László. Hozzátette: kérték a munkacsoportot, hogy tegyen olyan rövid távú javaslatot, amely akár már szeptembertől csökkentheti ezt a terhelést.

Kitért arra is: a mindennapos testnevelés nem járulhat hozzá ehhez negatív módon, hiszen a tornaórára nem kell készülni, és egy órányi testnevelés felüdülést jelent a gyerekeknek. Arról persze lehet beszélni, hogy mikor tartják ezeket a testnevelésórákat, de úgy érzi, nem szabad megszüntetni őket. Ha megnézik, milyen a társadalmi elfogadottsága a mindennapos testnevelésnek, akkor kiderül, hogy nagyon magas - hangsúlyozta Palkovics László.

Kedden a Pedagógusok Szakszervezete jelezte, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásokon felvetették: mivel nincsenek meg a feltételek a mindennapos testnevelésnek, az órák számát csökkentsék heti háromra.

Az oktatási államtitkár szerint a hit- és erkölcstanóra esetében meg kell vizsgálni, hogy hozzájárul-e az eredeti cél teljesítéséhez. "De ez mindössze egyetlen órát jelent. A kérdés az, mi történik, ha fakultatívvá tesszük vagy integráljuk a történelemórába. Nem biztos, hogy ezzel csökkenni fog a gyerek terhelése" - idézi az oktatási államtitkárt az InfoRádió honlapja.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?