Közmunkásként kénytelenek dolgozni pedagógusok a roma tanodákban, miközben százmilliók tűnnek el az országos önkormányzatnál a felzárkóztatásra szánt forintokból. A hátrányos helyzetű, többségében cigány származású gyermekekkel foglalkozó tanodák közel fele kénytelen volt bezárni, illetve csökkentett üzemmódban, pénz nélkül folytatni a munkát, mivel elapadtak a pályázati források. Pedig az évtizedek óta hektikus támogatásokból épp hogy megélő műhelyek képesek akár az érettségiig is eljuttatni mentoráltjaikat.
Közmunkások is dolgoznak a szegedi Motivációs Műhely nevű tanodában, más munkatársak pedig ingyen foglalkoznak a gyerekekkel, mivel a 2013-ban elnyert pályázati pénz elfogyott, a program befejeződött, de új pályázatokat nem írtak ki. A halmozottan hátrányos, főként cigány gyerekeket mentoráló csapat hozzászokott már a hektikus finanszírozáshoz, de valójában érthetetlen, hogy amíg az Országos Cigány Önkormányzat körül százmilliók után kutakodnak, addig az ennek az összegnek a töredékéből működő tanodákra nem jut pénz.
A 2013-15 ös pályázati időszakban kétszáz tanoda működött az országban, de hiába volna ennél is nagyobb igény a tevékenységükre, mostanra ezek többsége kénytelen volt bezárni, mivel tavaly már elfogyott a pályázati pénz. És az új pályázati pénzekben is hiába bíztak a tanodákat vezető mentorok, a pályázatokat csak decemberben írták ki, és elbírálásukra még mindig várnak. Ha nyernének is, és sikerülne néhányuknak az újraindulás, az elnyert 25-30 millió forint töredéke fordítható rezsiköltségekre, ami a tanodákat szervezők szerint abszurdum.
A Motiváció Műhely abból a szempontból még a szerencsésebbek közé tartozik, hogy a helyi önkormányzat által preferált szervezetnek tekintett tanodaként kedvezményes bérleti díj fejében kaptak helyiséget, de még így is kénytelenek közmunkásként foglalkoztatni néhány pedagógust, a többiek pedig lényegében ingyen dolgoznak, mivel jövedelmük a tanodai munkából nem, csak más tevékenységből, például szakértői munkából, képzések szervezéséből származik. De ők legalább tudták folytatni a munkát.
Roma szupermen
„Cigány szuperhőst kell csinálni, azt kellett leírni, hogy mit is kellene csinálnia egy szuperhősnek, majd ezt kell lerajzolni” – magyarázza egy tizenéves lány, Klári a szegedi tanoda belvárosi helyiségében. Ő már hosszú évek óta kapcsolatban van a mentorokkal. „Itt mindent sokkal jobban megértek, a kémiát soha nem fogom fel, amikor az iskolában magyarázzák, de itt külön leülnek velem, így meg tudom érteni. Szeretnék okos lenni, mert akkor jobb életem lesz” - mondja.
A Motivációs Műhelyt három évvel ezelőtt hozták létre, ide délután, a tanítás után járnak be a gyerekek - mondja Németh Gábor, a tanoda vezetője. Itt, azon túlmenően, hogy segítenek a tananyagot megérteni, a leckét megírni, olyan foglalkozásokat tartanak, amelyekkel játékos formában is tanulnak, illetve megpróbálják a gyerekek önértékelését erősíteni, és olyan lehetőséghez is juthatnak - például kirándulás, fotó- illetve rajzszakkör -, amire a családnak egyébként nem lenne pénze. „Megpróbáljuk elérni a majdnem lehetetlent, hogy ne az legyen a cél, hogy készen legyen a lecke, hanem az, hogy ők akarják megcsinálni, és kialakuljon bennük, hogy az iskolában ne akarjanak a szamárpadban ülni, ne fogadják el, hogy ők nem képesek teljesíteni.”
Bár Szegeden az ország északi megyéihez képest jóval kevesebb a halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermek, itt is a jelenleginél jóval több szociálisan, mentálisan, vagy anyagilag nehéz helyzetben levő család igényelné a tanodai foglalkozást. Három évvel ezelőtt, amikor a tanoda még nem külön intézményben, hanem iskolai kiegészítő mentorálásként működött, öt intézményben nagyjából 200 gyerekkel foglalkoztak, most meg csak 30 gyerek jár hozzájuk, és mióta januárban elfogyott a pénz, őket is csak heti háromszor tudják fogadni. A városban egyébként öt tanoda működik, működne pályázati pénzből, mindegyik ugyanebben a cipőben jár.
Nekünk a látszólag kis eredmények is sokat számítanak, mondja Németh Gábor, "például az egyik srácnak rendre dühkitörései voltak korábban, mígnem két éve oda jutottunk, hogy a provokációnak sem dőlt be, kontrollálta magát, ma pedig nagykamaszként a kicsikre is felügyel, és egy szakközépiskolában tanul, érettségit fog szerezni. Ez óriási dolog.” A tanoda vezetője azt is elárulja, hogy ő maga is rengeteget gyarapodott azzal, hogy itt dolgozhat. „Akkor lettem elfogult és elkötelezett, amikor 10 évvel ezelőtt, 21 évesen két pici lány megfogta a kezemet és azt mondták, hogy menjek velük haza és legyek az apukájuk, mert nekik nincs. Akkor azt hittem, hogy összedől a világ.”
A fránya Norvég Civil Alap segített túlélni
„Összességében alulfinanszírozottak a műhelyek, az újonnan kiírt pályázatok rezsire fordítható csökkentett kerete pedig, bár még ki sem hirdették az eredményt, tudható, hogy nem lesz elég” – magyarázza Szűcs Norbert, aki a szegedi mentorprogram egyik elindítója volt, most legfőképpen a Tanoda Platform működtetésével foglalkozik, amely lényegében az országban működő tanodák érdekérvényesítésére, a szakmai munka fejlesztésére jött létre. A 2015-ig 200 működő tanodából a Platform mintegy 85 tanodával áll kapcsolatban. Az antiszegregációs szakember szerint nagyjából a másfélszereséből tudnának zökkenőmentesen működni a tanodák, tehát a jelenleg még el nem bírált pályázatok 25-30 millió forintos támogatása helyett legalább 45 millióra volna szükség.
Szűcs véleménye szerint a megoldást az jelentené, ha 4-6 tanévet finanszírozó pályázati programok működnének – amit az Európai Unió egyébként minden további nélkül engedélyezne –, vagy pedig az, hogy a finanszírozást nem az alkalomszerű pályázatok, hanem a normatív támogatás jelentené. „Mi is igyekeztünk több lábon állni, 'norvégbűnözők' is vagyunk” – utal Szűcs Norbert arra, hogy a szegedi Motivációs Tanodát működtető egyesület kapott forrást a Norvég Civil Alaptól is. Sarkítva úgy is lehet fogalmazni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, cigány származású gyermekeket integrálását segítő program ennek köszönheti, hogy túlélte az időszakot, amikor erre a célra a magyar állam egy fillért sem biztosított.
Az Emmi szerint minden frankó
A szaktárca álláspontja szerint nem hektikus a tanodák támogatása, amióta megnyíltak az uniós források, azóta folyamatos. Persze ha a pályázati rendszer működtetésének oldalát nézzük (azok kiírása, elbírálása), akkor lehet folyamatosságról beszélni, ám ha éppen a tanévet vesszük figyelembe, akkor szó nincsen folyamatosságról. A minisztérium arról is tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy az áprilisi eredményhirdetéskor mintegy 170-200 tanoda kaphatja meg a támogatást, az elbíráláskor előnyt jelent, ha a tanoda kapcsolatban áll valamely roma szakkollégiummal és valamely helyi felzárkóztató programmal.
Szűcs Norbert szerint az előbbi azért is furcsa, mert a legtöbb szakkollégium nagyvárosban működik, így kevéssé elképzelhető azok szoros kapcsolata egy falusi tanodával. A kollégiumok nagyobb része egyházi fenntartású, amely viszont azt is jelentheti, hogy a tanoda világnézeti irányultsága is befolyásolhatja a bírálókat. A normatív finanszírozásra való áttérést firtató kérdésünkre a minisztérium a biztonságos, kiszámítható finanszírozás fontosságát hangsúlyozva válaszolt, példaként említve a Biztos Kezdet gyermekházakat, amelyek jelenleg is hazai költségvetésből működnek.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
