A következő számítási feladat akár a hétfői matekérettségin is megállta volna a helyét. Számoljon velünk és a kormánnyal, mennyit pénzt nem kapunk meg, ha egyetlen, a kvóták alapján elosztott menekültet sem fogad be az ország. Annyit elárulunk, az MNB-alapítványok támogatásának (260 milliárd) még így is csak a felébe kerülne a menekültelhárítás, a felsőoktatás éves állami támogatására (130 milliárd) pedig majdnem pont elég lenne az összeg, a bíróságok idei költségvetése viszont már kijönne belőle (90 milliárd).

A Politico cikke szerint 250 000, azaz 250 ezer euróba, vagyis 78 millió 250 ezer forintba fog kerülni, ha egy tagország el akarja kerülni egy darab menekült befogadását. Ennyit tartanának vissza az országra célzott uniós támogatásokból. Az Európai Bizottság szerdán terjesztette be javaslatát, amit nem hivatalosan csak "Fizess, ha nem játszol" gyakorlatnak hívnak, hogy ezzel is kierőszakolják az egyenlő elosztást.

Ha ezt a 250 000 eurót beszorozzuk a Magyarország számára tavaly szeptember óta kötelezően előírt 1294 menekült befogadásával, akkor 323 500 000 eurót, vagyis 323,5 millió eurót kapunk eredményül. Menjünk tovább, nézzük meg az összeget nemzeti valutában. 323,5 milliószor - a mai középárfolyam szerint - 313 forint egyenlő 101 255 500 000, vagyis 101 milliárd 255 millió 500 ezer forint. Ekkora összegű uniós támogatásról, magyar állampolgáronként kb. 10 ezer forintról kellene lemondania Magyarországnak, ha - szó szerint - minden áron el akarja kerülni a menekültek befogadását. Ez már stadionban és lélegeztetőgépben mérve is szép summa!

Főleg ha figyelembe vesszük, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tavaly nyári javaslata szerint a Bizottság egy menekült ellátására 6000 eurót adna a befogadó országoknak. Ez pedig 1 millió 878 ezer forint menekültenként, vagyis összesen 2 milliárd 430 millió 132 ezer forintot kapnánk 1294 menekült ellátására.

A javasolt tervezettel a Bizottság elsősorban a menekültkrízist legjobban nyögő Görögországot szeretné kisegíteni. Azt remélik, hogy a Törökországgal költött alkuval kiegészítve - ami már eddig is jócskán csökkentette a beérkező menekültek számát - a tervezet jelentősen csökkentheti az Európára nehezedő migrációs nyomást.

A Bizottság tervei szerint a dublini egyezmények alapvetően hatályban maradnának, vagyis a menekülteknek abban az országban kellene megvárniuk a menekülteljárás végét, ahol az Unió területére léptek - ezek a szabályok tavaly nyáron és ősszel súlyos kudarcot vallottak a menekültkrízis tetőpontján. Ez Görögországot érinti legjobban, mivel oda érkeznek a legtöbben. A tervezett "méltányossági mechanizmus" szerint viszon azon országoknál, ahol már a befogadási kvóta 150 százalékánál tart a menekültek száma, a limit meghaladása után érkezetteket elosztanák a kvótarendszer alapján. "Nincs kibúvó, amint egy tagországban túlcsordul a menekültek száma, ott azonnal szolidaritásra és méltányos teherviselésre van szükség az EU-n belül" - Frans Timmermans, az EB elnökhelyettese.

A BBC megpendíti, hogy a tervezet feltehetőleg a közép-kelet-európai országok heves ellenkezésébe ütközik majd. Lengyelország korábban 7000 menekült befogadását vállalta, náluk a támogatás megvonása elérheti az 1,75 milliárd eurót, ez több mint a magyar büntetés ötszöröse.

Úgy tudjuk Szijjártó Péter külügyminiszter hamarosan ismerteti a kormány álláspontját.