Nincs megállás, kastélyok és várak építésébe fog a kormány, főleg uniós pénzből. Hirtelen egy csomó romból műemlék lett, azok felújítására több pénzt lehet kérni, mint egy sima renoválásra.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár a budai Várban a Lovarda alapkőletételekor már megemlítette, hogy a kormány újjáépíti a magyarországi várakat, ezen a héten pedig a Parlament elfogadta az új műemlékvédelmi listával frissített nemzeti vagyonról szóló törvényt. És valóban, a törvény mellékletébe újabb várak kerültek be – a lista a keretes írásunkban megtekinthető.
| Új műemlékeink |
Békés megye: Geszt, Tisza-kastély; Kondoros, Geist-kastély együttese Győr-Moson-Sopron megye: Sopron Várkerület, városfalrészek műemléki együttese; Sopronhorpács, Széchenyi-kastély Komárom-Esztergom megye: Kisbér, Batthyány-Wenckheim-kastély; Várgesztes, várrom Nógrád megye: nógrádi várrom; Szécsény-Benczúrfalva, Benczúr-kastély Pest megye: Aszód, régi Podmaniczky-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Mogyoróska, regéci vár; Szerencs, Rákóczi vár Somogy megye: Kereki Katonavár (Fejérkő vára) romjai, Somogysárd Somssich-kastély együttese Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Kisvárda várrom; Komlódtótfalu, Becsky-kúria Vas megye: Vép, Erdődy-kastély együttese Veszprém megye: Döbrönte, Szarvaskő vár romjai |
A műemléklistába elvileg szakmai szempontok szerint kerülnek épületek, de L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár arról számolt be az mno.hu-nak, hogy a kondorosi Batthyány-kastélyra, amelynek felújítására egymilliárd forintot szánnak, a térség országgyűlési képviselője, Dankó Béla hívta fel a figyelmét, így azt is bevették a listába. Az elég szűk műemléki jegyzékre tehát a megfelelő összeköttetésekkel is fel lehet kerülni. Megkérdeztük Dankót is, aki válaszában hosszasan ecsetelte a kastély történelmi, vadászati jelentőségét, és szerinte a kastély számos hasznosítási lehetőséget hordoz magában.
Amúgy persze örömteli, hogy a kormány bővíti a műemléklistát, de azért ne feledjük, minden szakmai érv mellett, itt bizony a piszkos anyagiak is beúsznak a képbe: egy hivatalos műemlék felújítására ugyanis jóval több EU-s pénz költhető, mint egy nem műemlék épületre. Erre vonatkozóan a GINOP 7.1.1 – 2015 Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása címen futó pályázat kiírásában találunk támpontot: a műemlékekre 400 ezer forint/négyzetméterig lehet a költségeket elszámolni (átalakításra és építésre), a nem műemléki épületre pedig csak maximum 320 (építés), illetve 220 ezret (átalakítás). Márpedig egy várnál vagy egy nagyobb kastélynál kevés nagyobb alapterületű épület van.
Megújulunk!
Két csapáson halad előre a kormány, az egyik a Nemzeti Kastélyprogram, a másik pedig a Nemzeti Várprogram. Előbbinél egy 2014-es kormányhatározat szerint 19 kastély került át a Nemzeti Vagyonkezelőtől az örökségvédelmi Forster Központ kezelésébe, és 2018-ig még további 16, ez tehát már 35. Egyes helyszíneken turisztikai-kulturális fejlesztések zajlanak, máshol pedig épületfelújítás. A fejlesztések célja, hogy a kastélyok önfenntartóvá váljanak a beruházások után, amire az EU biztosítja a szükséges források zömét: a 68 milliárdos összköltség döntő része érkezik közösségi forrásból. Egy műemléki épület(együttes) felújítására jelenleg maximum 1,5 milliárd forintot lehet odaítélni.
Ugyanilyen módon halad előre a 2015 júliusában meghirdetett Nemzeti Várprogram is, ebben 32 várat újítana fel a kormány 25 milliárd forintból. Kell ennyi, váraink rossz állapotban vannak (a budai Várban emiatt is félnek a lakók a mélygarázsépítéstől).
Csak a fenntartást kell kigazdálkodni
2016-ig a következő várak újultak meg:
1. Szigetvár, szigetvári vár, 2. Miskolc, diósgyőri vár, 3. Eger, egri vár, 4. Kisvárda, kisvárdai vár, 5. Sümeg, sümegi vár.
Ez volt az első ütem, a következő 2017-ben indul 13 vár újjáépítésével-felújításával.
"Egyes építmények esetében teljesen kizárt, hogy a befektetés megtérüljön" – mondta a sumeg.hu-nak Sághi Attila, a Forster Központ elnöke, de hozzátette, hogy nem is ezzel kell számolni, hiszen vissza nem térítendő uniós forrásokról van szó, csak a fenntartási költségeket kell majd valahogyan kitermelni. A fejlesztésektől a kastélyoknál évi 800, a váraknál évi 600 ezer plusz látogatóval számol a kormány Sághi szerint.
Kérdés, hogy ha sikerül is a várt látogatószámot hozni, kitermelhető-e a fenntartási költség a belépőkből (minden felújított helyen belépőt kell szedni). Diósgyőrt 2014 augusztusában adták át, 2015 augusztusára elérte a vár a százezer látogatót, az első teljes naptári évben, 2015-ben pedig összesen több mint 117 ezer vendég fordult meg a várban. Mindezt úgy, hogy már az átadó előtt szerveztek látogatókat, tanulmányutakat, a média folyamatosan tudósított a munkálatokról, hirdette a programokat.
A várat az alapoktól építették újjá, több mint egymilliárdos beruházás volt. Ugyanennyit költenének a kondorosi, egyáltalán nem romos kastélyra is. Nagy Júlia szerint a nullszaldós fenntartáshoz még több látogatóra van szükség, de hogy a jelenlegi diósgyőri bevételek mennyiben fedezik a fenntartást, nem tudjuk, mivel a vár ügyvezetője egyelőre nem felelt ezt firtató levelünkre.
Jön a vár-TAO
A kormány máshogy is segítette a beruházásokat, mégpedig az adózásban. Az új adótervek szerint a kastélyok felújítása 2017-ben levonható lesz az adóalapból 31 milliárd forintig (!) a kastély tulajdonosának, bérlőjének, vagyonkezelőjének, értesült az mno.hu. De a felújítás mellett az üzemeltetést is segítik az új adószabályok (a társasági adóalap 50 százalékával csökkenthető), és az is részesülne kedvezményben, aki adja a pénzt. Egyfajta TAO-támogatás ez tehát a kastély-várfelújításhoz és üzemeltetéshez – azaz az EU-s források mellett magánpénzeket is csatornázna a felújítási bizniszbe a kormány.
Épüljenek szállodák, ha kellenek, ha nem
A kormány szállodaépítési programot is csempészett a kastély-várfelújítási programba, a GINOP 7.1.1 pályázaton kötelező elem a vendégfogadó helyek létesítése.
Ám ez a szakértő szerint nem feltétlen szükséges. A tapasztalatok azt mutatják, ahol van a közeli településeken szálláshely, az megfelel a vendégeknek – Füzérradványra a Sátoraljaújhelyben, Sárospatakon megszálló vendégek látogatnak el, Tiszadobra a Nyíregyházán, Tokajban megszálló látogatók, Edelény esetében a miskolci szállóvendégekre is építeni lehet, nem szükséges helyben a szállást biztosítani. Éttermekre viszont annál nagyobb szükség van az attrakciónál, annak létesítését viszont a kormány nem ambicionálja.
Dől a lé, ki jár jól?
Dől tehát az EU-s pénz a várakba, kastélyokba. A 33 milliárd keretösszegű, 30-45 kérelemmel számoló GINOP 7.1.1 pályázat feltételei legutóbb, április 20-án úgy változtak, hogy már nem 30, hanem 50 százalék vehető fel előlegként egy-egy projekthez (300 millió helyett maximum egymilliárd forint). Kötelező elem a marketing (az összköltség maximum 8 százaléka, azaz 60 millió), tavaly októberben pedig módosult az elszámolható költségek köre. A projekt-előkészítésben és -menedzsmentben, illetve a beruházás költségei közt szinte bármi elszámolható.
Nincs okunk abban kételkedni, hogy a kormány a szívén viseli a történelmi helyek sorsát, de ez a fajta ügybuzgalom arra utal, hogy bizonyos hazai tőkés csoportok nem fognak rosszul járni a felújítással. Épp akkor pörög föl ez az ingatlansztori, amikor az MNB mellett Orbán Viktor rokonsága körében is megjelennek a kastélyos ügyletek: a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli üzletemberek szerezték meg a turai kastélyt igencsak olcsón és teljes titokban.
Borászatalapítás után kastélyvásárlás lesz a milliárdosok új hobbija
Az új nemzeti tőkések történelmi környezetbe vágynak: a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc Alcsútra, a Habsburg-kastély közelébe tervez szállodát. Fellendülhet a milliárdosok műemlékvásárlási kedve, ugyanis három-négyszeres adókedvezményt kapna az, aki ilyen ingatlant újít fel.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
