A várfelújítás lehet az újabb bombaüzlet

Nincs megállás, kastélyok és várak építésébe fog a kormány, főleg uniós pénzből. Hirtelen egy csomó romból műemlék lett, azok felújítására több pénzt lehet kérni, mint egy sima renoválásra.

  • Dercsényi Dávid Dercsényi Dávid
A várfelújítás lehet az újabb bombaüzlet

Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár a budai Várban a Lovarda alapkőletételekor már megemlítette, hogy a kormány újjáépíti a magyarországi várakat, ezen a héten pedig a Parlament elfogadta az új műemlékvédelmi listával frissített nemzeti vagyonról szóló törvényt. És valóban, a törvény mellékletébe újabb várak kerültek be – a lista a keretes írásunkban megtekinthető.

Új műemlékeink

Békés megye: Geszt, Tisza-kastély; Kondoros, Geist-kastély együttese

Győr-Moson-Sopron megye: Sopron Várkerület, városfalrészek műemléki együttese; Sopronhorpács, Széchenyi-kastély

Komárom-Esztergom megye: Kisbér, Batthyány-Wenckheim-kastély; Várgesztes, várrom

Nógrád megye: nógrádi várrom; Szécsény-Benczúrfalva, Benczúr-kastély

Pest megye: Aszód, régi Podmaniczky-kastély

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Mogyoróska, regéci vár; Szerencs, Rákóczi vár

Somogy megye: Kereki Katonavár (Fejérkő vára) romjai, Somogysárd Somssich-kastély együttese

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Kisvárda várrom; Komlódtótfalu, Becsky-kúria

Vas megye: Vép, Erdődy-kastély együttese

Veszprém megye: Döbrönte, Szarvaskő vár romjai

A műemléklistába elvileg szakmai szempontok szerint kerülnek épületek, de L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár arról számolt be az mno.hu-nak, hogy a kondorosi Batthyány-kastélyra, amelynek felújítására egymilliárd forintot szánnak, a térség országgyűlési képviselője, Dankó Béla hívta fel a figyelmét, így azt is bevették a listába. Az elég szűk műemléki jegyzékre tehát a megfelelő összeköttetésekkel is fel lehet kerülni. Megkérdeztük Dankót is, aki válaszában hosszasan ecsetelte a kastély történelmi, vadászati jelentőségét, és szerinte a  kastély számos hasznosítási lehetőséget hordoz magában.

A Batthány-Geist-kastély Kondoroson
MTI / Ruzsa István

Amúgy persze örömteli, hogy a kormány bővíti a műemléklistát, de azért ne feledjük, minden szakmai érv mellett, itt bizony a piszkos anyagiak is beúsznak a képbe: egy hivatalos műemlék felújítására ugyanis jóval több EU-s pénz költhető, mint egy nem műemlék épületre. Erre vonatkozóan a GINOP 7.1.1 – 2015 Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása címen futó pályázat kiírásában találunk támpontot: a műemlékekre 400 ezer forint/négyzetméterig lehet a költségeket elszámolni (átalakításra és építésre), a nem műemléki épületre pedig csak maximum 320 (építés), illetve 220 ezret (átalakítás). Márpedig egy várnál vagy egy nagyobb kastélynál kevés nagyobb alapterületű épület van.

Megújulunk!

Két csapáson halad előre a kormány, az egyik a Nemzeti Kastélyprogram, a másik pedig a Nemzeti Várprogram. Előbbinél egy 2014-es kormányhatározat szerint 19 kastély került át a Nemzeti Vagyonkezelőtől az örökségvédelmi Forster Központ kezelésébe, és 2018-ig még további 16, ez tehát már 35. Egyes helyszíneken turisztikai-kulturális fejlesztések zajlanak, máshol pedig épületfelújítás. A fejlesztések célja, hogy a kastélyok önfenntartóvá váljanak a beruházások után, amire az EU biztosítja a szükséges források zömét: a 68 milliárdos összköltség döntő része érkezik közösségi forrásból. Egy műemléki épület(együttes) felújítására jelenleg maximum 1,5 milliárd forintot lehet odaítélni.

Ugyanilyen módon halad előre a 2015 júliusában meghirdetett Nemzeti Várprogram is, ebben 32 várat újítana fel a kormány 25 milliárd forintból. Kell ennyi, váraink rossz állapotban vannak (a budai Várban emiatt is félnek a lakók a mélygarázsépítéstől).

Csak a fenntartást kell kigazdálkodni

2016-ig a következő várak újultak meg:

1. Szigetvár, szigetvári vár, 2. Miskolc, diósgyőri vár, 3. Eger, egri vár, 4. Kisvárda, kisvárdai vár, 5. Sümeg, sümegi vár.

Ez volt az első ütem, a következő 2017-ben indul 13 vár újjáépítésével-felújításával.

"Egyes építmények esetében teljesen kizárt, hogy a befektetés megtérüljön" – mondta a sumeg.hu-nak Sághi Attila, a Forster Központ elnöke, de hozzátette, hogy nem is ezzel kell számolni, hiszen vissza nem térítendő uniós forrásokról van szó, csak a fenntartási költségeket kell majd valahogyan kitermelni. A fejlesztésektől a kastélyoknál évi 800, a váraknál évi 600 ezer plusz látogatóval számol a kormány Sághi szerint.

A felújított Andrássy-kastély lépcsőháza Tiszadobon
MTI / Balázs Attila

Kérdés, hogy ha sikerül is a várt látogatószámot hozni, kitermelhető-e a fenntartási költség a belépőkből (minden felújított helyen belépőt kell szedni). Diósgyőrt 2014 augusztusában adták át, 2015 augusztusára elérte a vár a százezer látogatót, az első teljes naptári évben, 2015-ben pedig összesen több mint 117 ezer vendég fordult meg a várban. Mindezt úgy, hogy már az átadó előtt szerveztek látogatókat, tanulmányutakat, a média folyamatosan tudósított a munkálatokról, hirdette a programokat.

A várat az alapoktól építették újjá, több mint egymilliárdos beruházás volt. Ugyanennyit költenének a kondorosi, egyáltalán nem romos kastélyra is. Nagy Júlia szerint a nullszaldós fenntartáshoz még több látogatóra van szükség, de hogy a jelenlegi diósgyőri bevételek mennyiben fedezik a fenntartást, nem tudjuk, mivel a vár ügyvezetője egyelőre nem felelt ezt firtató levelünkre.

Jön a vár-TAO

A kormány máshogy is segítette a beruházásokat, mégpedig az adózásban. Az új adótervek szerint a kastélyok felújítása 2017-ben levonható lesz az adóalapból 31 milliárd forintig (!) a kastély tulajdonosának, bérlőjének, vagyonkezelőjének, értesült az mno.hu. De a felújítás mellett az üzemeltetést is segítik az új adószabályok (a társasági adóalap 50 százalékával csökkenthető), és az is részesülne kedvezményben, aki adja a pénzt. Egyfajta TAO-támogatás ez tehát a kastély-várfelújításhoz és üzemeltetéshez – azaz az EU-s források mellett magánpénzeket is csatornázna a felújítási bizniszbe a kormány.

Épüljenek szállodák, ha kellenek, ha nem

A kormány szállodaépítési programot is csempészett a kastély-várfelújítási programba, a GINOP 7.1.1 pályázaton kötelező elem a vendégfogadó helyek létesítése.

A füzérradványi Károlyi-kastély
MTI / Nagy Zoltán

Ám ez a szakértő szerint nem feltétlen szükséges. A tapasztalatok azt mutatják, ahol van a közeli településeken szálláshely, az megfelel a vendégeknek – Füzérradványra a Sátoraljaújhelyben, Sárospatakon megszálló vendégek látogatnak el, Tiszadobra a Nyíregyházán, Tokajban megszálló látogatók, Edelény esetében a miskolci szállóvendégekre is építeni lehet, nem szükséges helyben a szállást biztosítani. Éttermekre viszont annál nagyobb szükség van az attrakciónál, annak létesítését viszont a kormány nem ambicionálja.

Dől a lé, ki jár jól?

Dől tehát az EU-s pénz a várakba, kastélyokba. A 33 milliárd keretösszegű, 30-45 kérelemmel számoló GINOP 7.1.1 pályázat feltételei legutóbb, április 20-án úgy változtak, hogy már nem 30, hanem 50 százalék vehető fel előlegként egy-egy projekthez (300 millió helyett maximum egymilliárd forint). Kötelező elem a marketing (az összköltség maximum 8 százaléka, azaz 60 millió), tavaly októberben pedig módosult az elszámolható költségek köre. A projekt-előkészítésben és -menedzsmentben, illetve a beruházás költségei közt szinte bármi elszámolható.

Nincs okunk abban kételkedni, hogy a kormány a szívén viseli a történelmi helyek sorsát, de ez a fajta ügybuzgalom arra utal, hogy bizonyos hazai tőkés csoportok nem fognak rosszul járni a felújítással. Épp akkor pörög föl ez az ingatlansztori, amikor az MNB mellett Orbán Viktor rokonsága körében is megjelennek a kastélyos ügyletek: a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli üzletemberek szerezték meg a turai kastélyt igencsak olcsón és teljes titokban.

Borászatalapítás után kastélyvásárlás lesz a milliárdosok új hobbija

Az új nemzeti tőkések történelmi környezetbe vágynak: a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc Alcsútra, a Habsburg-kastély közelébe tervez szállodát. Fellendülhet a milliárdosok műemlékvásárlási kedve, ugyanis három-négyszeres adókedvezményt kapna az, aki ilyen ingatlant újít fel.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.