szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eltér az országos képtől a szegediek menekültekhez való hozzáállása, pedig a határ közelében fekvő város lakói elvileg többször találkozhatnak menekültekkel. A kutatók az országostól lényegesen eltérő szegedi helyzetet részben a diplomások magas arányával magyarázzák.

A tavalyi és idei év között jelentős átrendeződés történt Szegeden, már ami a menekültek megítélését illeti – közölte a Szegedi Tudományegyetem, amelynek Szociológia Tanszéke idén ötödik alkalommal vizsgálta meg a szegediek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit.

A befogadó attitűddel rendelkezők aránya egy év alatt 14-ről 3 százalékra csökkent; az elzárkózó attitűdöt képviselők aránya ugyanakkor 8-ról 26 százalékra nőtt. A mérlegelő attitűddel jellemezhetők aránya valamelyest mérséklődött, 78-ról 71 százalékra. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy a szegediek csaknem fele (43 százaléka) befogadná azokat, akiket üldöztek a hazájukban.  
 
A kutatók összehasonlították az Tárki országos adatait és a helyi adatokat. Az országoshoz képest Szegeden lényegesen kisebb – 53 helyett 26 százalékos – arányú az elzárkózó attitűd és lényegesen nagyobb – 46 helyett 71 százalékos – arányú a mérlegelő beállítódás. Továbbra is kissé magasabb, 1 helyett 3 százalékos arányú a befogadó alapállás.
 
Az országosétól lényegesen eltérő szegedi képet, amely abban jelenik meg, hogy a város lakói kevésbé elzárkózóak, a kutatók leginkább a szegedi lakosság összetételbeli sajátosságaival magyarázzák. Ilyen például, hogy Szegeden kiemelkedően magas a kedvezőbb társadalmi státuszt valószínűsítő diplomások aránya, illetve a szocialista vezetésű városban az országosnál kisebb az elzárkózást hangsúlyozó politikai erők támogatottsága.
 
A szociológia tanszék munkatársai közölték azt is, hogy Szegeden az átlagosnál (26 százalék) jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokban. Iskolázottság tekintetében azok között, akik nem rendelkeznek érettségivel (40 százalék); foglakozási jelleg tekintetében a fizikai munkások között (38 százalék); a háztartás jövedelmi helyzete tekintetében azok között, akiknél előfordult, hogy nem jutott pénz a rezsik kifizetésére, illetve ennivalóra (39-43 százalék), valamint azok között, akik nem tudták törleszteni a hitelüket (45 százalék).

Ugyancsak az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd bizonyos beállítódásúak, érzületűek körében. Az elzárkózók a többiekhez képest kevésbé bíznak az emberekben; rosszabb a közbiztonságérzetük; kevésbé elégedettek saját életükkel, anyagi helyzetükkel és egészségükkel; kevésbé szolidárisak rossz szociális helyzetben lévő társadalmi csoportokkal, és összességében is távolságtartóbbak a külföldiekkel, más népcsoportokkal szemben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!