Pálffy Ilona Kárpátalján kampányolt a kvótanépszavazással

A határon túli magyar állampolgároknak a kvótanépszavazáson való részvételük feltételeiről tartott sajtótájékoztatót kedden Ungváron a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Pálffy Ilona Kárpát-medencei tájékoztató körútjának ez volt az első állomása.

  • MTI MTI
Pálffy Ilona Kárpátalján kampányolt a kvótanépszavazással

Az NVI elnöke Magyarország ungvári főkonzulátusán a kárpátaljai magyar média tudósítóinak elmondta: a kötelező betelepítésről szóló népszavazáson részt vehet minden magyarországi és külföldi lakcímmel rendelkező magyar választópolgár. A határon túlról eddig 259 ezer magyar állampolgárt vettek névjegyzékbe. 

Pálffy Ilona hangsúlyozta: azoknak a választóknak, akik a 2014-es parlamenti választásokon már regisztráltak, nem kell ismét jegyzékbe vétetni magukat. A külföldön élő, állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a külképviseleteken vagy a valasztas.hu oldalon is nyilvántartásba vetethetik magukat. A Kárpátalján élő választóknak az NVI a szavazási levélcsomagokat az ottani külképviseletekre küldi ki. 

Az NVI elnöke emlékeztetett, hogy a 2014-es választáson nagyon sok határon túli szavazat azért volt érvénytelen, mert a választók az azonosító nyilatkozatban helytelenül adták meg anyjuk születési nevét. Arra kérte a külhoni választópolgárokat, hogy a jövőben, így az október 2-i népszavazáson való részvételkor különösen ügyeljenek erre. 

Pálffy Ilona azt is kérte a külhoni magyar választópolgároktól, hogy jelezzék a helyi magyar külképviseleteken keresztül az NVI-nek, ha a választói névjegyzékben szereplő hozzátartozójuk vagy ismerősük elhalálozik. 

Az NVI elnöke Erdélyben folytatja tájékoztató körútját, július 20-án Kolozsváron, július 21-én Csíkszeredán, 21-én és 22-én pedig Tusnádfürdőn tart ismertető előadást.

Októberben üzenünk Brüsszelnek, vagy inkább a kormánynak
A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.