Alagúttal kötné össze a kormány a Parlamentet a homlokzatában teljesen megújuló egykori MTESZ-székházzal, dőlt el a hét közepén. A tervek szerint a Kossuth tér egyik lecsúnyább épületéből lenne az új Országgyűlési Irodaház, amely most a Széchenyi rakpart 19.-ben álló, 1947 és 1949 között épült Duna-parti ingatlanban, a Fehér Házban működik.

Az Országház szellőző alagútja

MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán Viktornak nem ez lesz az első kalandja egy két épületet összekötő, föld alatti átjáróval. 2012-ben a fővárosi Operaházban a kormány és meghívottjai ünnepelték az új alaptörvényt, míg kint, az épület előtt sokan tüntettek, és Orbán távozását követelték. Ekkor vetődött fel, hogy a kormányfő és kísérete esetleg az Ybl-épületet a Hajós utca másik oldalán álló, akkor díszletműhelyként, ma közönségszolgálatként funkcionáló üzemházzal összekötő, részben föld alatti alagúton lesz kénytelen elhagyni a ceremónia helyszínét, de végül a hátsó kijáraton, a földfelszínen tudtak meglépni. Horthy Miklós kormányzó vadászkastélya, a gödöllői Grassalkovich-kastély alatt is volt egy alagút, amely a kormányzónak hasonló, biztonságos közlekedést tett lehetővé.

Rákosi vs. Horthy

Biztosan sokak fantáziája meglódul a kormányzati alagút tervétől. Hol is volt Rákosi Mátyás híres bunkere? Az F-4 objektumként is ismert, korábban titkos atombunker a Kossuth tér és a Szabadság tér között, elnyújtott H alakban húzódik. 1973 óta kapcsolódik a 2-es metróhoz is. Építéséről, ahogy a Wikipédián olvasható, 1951-ben döntött a Magyar Dolgozók Pártja, és vidéki bányászok dolgoztak rajta abban a hiszemben, hogy a 2-es metrót építik. 250 embert, pontosabban "aktív, magas nívójú szellemi munkát végző dolgozót", azaz fejest tudott volna fogadni atomcsapás esetén. Az objektumba egy Steindl Imre utcai házból lehet egy ideig lejutni, 283 lépcsőfok megtételével, illetve lifttel - ám azóta az épületet elbontották, így most egy szellőzőn lehet csak lemászni. Nagy kérdés, hogy az új alagút és a Rákosi-bunker összekapcsolódik-e. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Országgyűlés Hivatalának, még várjuk a választ.

Rákosi Mátyás bunkere

MTI / Kovács Attila

A hivatalos budapesti kormányóvóhely 1942-re készült el, értesülhetünk a Budapest színterei blogról. A létesítmény a budai Vár gyomrában van, és az Alagúttal kapcsolódik, ezért alagút óvóhelynek hívták. Le lehetett ide jutni a budavári Palotából vagy a Sándor-palotából is. Innen irányították a németek Budapest ostromának védelmét, és innen indult meg a teljes kudarcba és vérfürdőbe torkolló kitörés. 1945 után a hetvenes évek elejéig szolgált az átépített objektum a politikai hatalom lehetséges védelmi létesítményeként, utána tartalékba került.

Nilométer vs. Mohácsi bácsi

A budai Vár amúgy is tele van járatokkal, 10 kilométernyi alagút, kazamata húzódik a felszín alatt. Az Úri utca 72. alatti, szintén mély pincerendszerrel rendelkező épületet a jegybank elhíresült PAGEO alapítványa vette meg, itt korábban az MNB aranytartalékát is tárolták, persze teljes titokban. Itt lesz az átalakítás után a PAGEO székháza, egyes hírek szerint wellnessrészleggel is ellátva, de ez uóbbit cáfolták az alapítvány részéről. Lesz viszont nilométer, amely szimbolizálja a magyarság és más népek kapcsolatát, hiszen e kapcsolat ápolása az alapítvány egyik elsődleges feladata.

MTI / Jászai Csaba

A Sziklakórház, hivatalos nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház is a Várban található: 1939 és 1942 között épült megfeszített tempóban. A 2300 négyzetméteres objektumot 1956-ban is használták a sebesültek ellátására, 1962-re átépítették, modernizálták, majd a hatvanas évek végétől raktárként funkcionált. Egy gondnok lakott a családjával az előterében lévő szolgálati lakásban 2004-ig, és szigorú titoktartási kötelezettség mellett karbantartotta a kórházat. Mohácsi bácsi naponta szellőztetett, emellett az elektromos és gépészeti rendszert is karbantartotta, Mohácsi néni pedig takarított, sterilizált és kéthetente újra ágyazott - írja a Kulturinfo. Bejárata a Lovas utcáról nyílik, ahonnan egyébként a PAGEO nilométeres épülete is megközelíthető.

A reneszánsz példa

Elképzelhető, hogy a kormányt reneszánsz példák inspirálták, ugyanis Firenzében van egy hasonló folyosó. A Corridoio Vasariano, azaz a Vasari-folyosó, amely a híres reneszánsz-manierista építész, Giorgio Vasari tervezői zsenialitását dicséri, két firenzei, egykor szintén fontos állami reprezentációs épület, a Palazzo Pitti és a Palazzo Vecchio között húzódott. Nem egyenes vonalban, hanem az épületek vonalát követve-kanyarogva, nem mellesleg átszelvén az Arno folyót, mégpedig a Firenze egyik jelképének tekinthető Ponte Vecchio híd legfelső, zárt traktusában. A folyosó 1565-ben épült, és átmegy az Uffizi múzeum épületén is. A folyosóról később Adolf Hitler is vetett egy pillantást a firenzei panorámára. Kiépítésének ötlete I. Cosimo de Medici herceg ötlete volt, rendeltetése pedig hasonló volt a 20. századi utódokéhoz: komfortosan közlekedni a munkahely és rezidencia között, amikor épp nem volt olyan biztonságos köztéren mutatkozni.