szerző:
hvg.hu

Kell-e a magyar úszósportban edzésmódszerváltás? Hosszú Katinkát kell követni? Vagy a Széchy-módszer eredeti verzióját? És kell-e ordibálni a tanítványokkal?

Húzós időszakon van túl a magyar úszósport. Tavaly a klubváltások borzolták a kedélyeket, idén, az év elején Hosszú Katinka és a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) rúgta össze a port, majd jött Kiss László botránya, ezt követte egy sikeres Eb, majd az olimpia, amely – hiába parádézott Hosszú Katinka – csalódást is okozott.

„Gyurta úszását látva, azt gondolom, alapvető állóképességi hiányosságok vannak. Vissza kell térni Széchy-módszeréhez, ahol az állóképességen van a legnagyobb hangsúly”

– mondta Széles Sándor, Gyurta Dániel korábbi edzője a hvg.hu-nak. Elmondása szerint ő átadta Gyurtának a megfelelő edzésterveket, de ezeket a sportoló új edzői megváltoztatták. Széles alkoholproblémái miatt került háttérbe a mellúszó felkészítésében, de elmondása szerint egy éve „tiszta” és kész újra edzőként dolgozni.

„Mindenképpen el kell azon gondolkodni, hogy hibáztunk-e valahol” – mondta a hvg.hu-nak az egyik olimpikon edzője, akitől arra azonban nem kaptunk felhatalmazást, hogy névvel idézzük.

„Hosszú Katinkáékat elnézve talán azon is elmélkedhetünk, hogy lehet-e egy ilyen kemény sportban eredményt elérni ordibálás nélkül”

Széles Sándor, a magyar úszóválogatott mesteredzője instruálja az úszókat a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszodában 2011. október 27-én.
©

– fogalmazott a szakember. Magyarázatul hozzátette, miközben a magyar uszodákból száműztek mindenféle agressziót, Hosszú férje, Shane Tusup már-már a Széchy Tamás-féle időkre jellemző keménységgel és agresszivitással bánik tanítványával, és bizony minden teljesítményt kiprésel belőle. (Hosszúék nem mindennapi munkamódszere és kapcsolata még a New York Timesban is téma volt.)

Szakmai és közönségelvárások

A lapunknak nyilatkozó edző szerint nem kell új alapokra helyezni a magyar úszósportot, és azzal sincs gond, hogy a szurkolóknak csak az aranyérem elfogadható. „Persze kérdezhetnénk, hogy vajon a szurkoló a saját munkájával kapcsolatban is ilyen maximalista-e, erre ő meg válaszolhatja azt, hogy oké, de én nem állami támogatásból élek. Amúgy meg valószínűleg addig lesz eredményes a magyar sport, amíg a szurkolók úgy gondolkodnak, mint most.”

Az biztos, hogy a magyar szurkolók könnyedén túllépnek a coubertini eszméken és nekik bizony csak a dobogó, pontosabban a dobogó legteteje az egyetlen elfogadható eredmény az ötkarikás játékokon. Ám ha a szurkoló nem lenne ennyire szőrösszívű, akkor is joggal húzná fel a szemöldökét a magyar úszócsapat szereplése miatt. Ahogy egy kommentelő írta:

„Hosszú Katinka nélkül már lincshangulat lenne.”

Aztán persze Cseh László és Kapás Boglárka az olimpia utolsó uszodai napján kisimították a szurkolók és talán a szövetségi vezetők idegrendszerét is.

Kapás Boglárka a női 800 méteres gyorsúszás döntője után
©

Rióból végül három arany, két ezüst és két bronzéremmel távozott a válogatott. Ebből négy érem azé a Hosszú Katinkáé, aki évek óta látványosan szembemegy a magyar úszósport hagyományaival. Miközben, ahogy Hargitay András szövetségi kapitány fogalmazott, a másik három „nagyágyú” (Cseh László, Gyurta Dániel, Verrasztó Dávid), akikre előzetesen alapozták az olimpiai szereplést, gyengén teljesített.

Cseh László 100 pillangón szerzett ezüstje kellemes meglepetés volt, az erősebbik számában teljesített rosszul, 200 pillangón 1:56.24-et úszott, miközben tavaly a kazanyi vb-n 1:53.48-cal, az idei londoni Eb-n pedig 1:52.91-gyel lett első.

Cseh László érmével
©

Cseh László 200-as szereplésénél is nagyobb csalódást okozott Gyurta Dániel és Verrasztó Dávid, mindketten több másodperccel maradtak el a tavalyi vagy idei legjobb idejüktől. És feltehetően többet vártak a szurkolók és a szakma is Jakabos Zsuzsától vagy Verrasztó Evelyntől, és összességében a teljes úszóválogatottól.

Módszertani kérdések

A kérdés az, hogy három rutinos versenyző, aki nem először szerepel olimpián és pályafutása alatt több hullámvölgyet is megért, miért válik hirtelen görcsössé vagy miért úszik másodpercekkel rosszabb időket, mint tavaly vagy akár csak pár hónapja? Bár a versenyzők más-más klubokban, más edzőkkel készülnek és a szövetségi kapitány is viszonylag szabad kezet ad az edzőknek, a magyar úszók edzéstervei a Széchy-módszerre épülnek. Míg a kritikusok egyik fele szerint éppen az baj, hogy ez a módszer elavult, a másik fele – péládul Széles is – azt nehezményezi, hogy eltávolodtak az edzők a módszertől, ezért lehettek állóképességi problémáik a versenyzőknek.

Gyurta Dániel a férfi 200 méteres mellúszás előfutama után.
©

A Széchy-módszerről sokaknak a brutalitás jut eszébe, és tény, hogy az úszópápa testileg és lelkileg is nagyon keményen bánt a tanítványaival. Feltehetően Széchy temperamentumából következett, hogy spártai szigorral foglalkozott a tanítványaival – valószínűleg Tusup is ilyen alkat –, és kérdés, máshogy ki lehet-e préselni egy úszóból a maximális teljesítményt.

Széchy szakmai „találmánya” az úgynevezett makrociklusos rendszer volt, amelyben a felkészülési időt rövidebb időszakokra bontotta, a munka mennyisége pedig attól függ, hogy alapozásról, gyorsításról vagy versenyidőszakról van szó. A módszer másik jellemzője, hogy az állóképesség növelése van a fókuszban, ez ugyanis folyamatosan fejleszthető, míg a gyorsaság genetikai adottság, másrészt általában 20-25 éves korig fejleszthető látványosan. (Ezért is érdekes, hogy Cseh egy állóképességi számból gyorsaságiba váltott, bár az eredményeit nézve ez egyáltalán nem volt rossz döntés, de nem is túl gyakori, sőt inkább az ellenkezője a jellemző.) Ez alapozó időszakban napi 20-25 kilométer úszást jelent és ehhez jön még a napi két-három óra erősítés, nyújtás, lazítás. Ennek köszönhetően Széchy legjobb tanítványai inkább az állóképességet jobban igénylő számokban voltak jók, így lett ő a vegyesúszás pápája.

Sok tehetséges fiatal nagyon korán kerül ki az első olimpiájára – Hosszúnak, Csehnek és Gyurtának is a riói volt a negyedik olimpiája –, ahol aztán vagy sikerül valami látványosat dobnia, vagy nem. A szurkolók 1988 óta a fiatalokban mindig egy új Egerszegit látnak, így már az is csalódás, ha az illető nem nyer aranyat. Egy sportpszichológus szerint mindez lehet óriási motiváció, de elősegítheti a korai kiégést is, hiszen hamar éri el az olimpiát, ami minden sportoló álma, de ha ott nem úgy – vagy akár úgy – szerepel, mint álmaiban, akkor könnyen elveszítheti a motivációját. (Feltehetően ez történt Gyurta Dániellel Athén után, amikor szintén volt egy mélyrepülése, amit akkor megcsömörléssel magyarázott.)

Kritikusai a Széchy-módszer legnagyobb hibájának azt tartják, hogy túl hamar terheli meg a gyerekeket – egy 15 éves magyar úszó akár ötven százalékkal több munkát végez el, mint egy amerikai. A túlhajtás hosszú távon akár egészségügyi problémákat is okozhat, illetve nagyon megnöveli a lemorzsolódást, így a későn érő úszóknak szinte esélyük sincs. Éppen ilyen későn érő típusnak tűnik Hosszú is, akinek ez már a negyedik olimpiája, de eredményei igazából 2008-ban kezdtek el javulni, amikor az USA-ban kezdett edzeni.

Diktálhat-e divatot Hosszú Katinka?

A már-már renitensnek tartott Hosszú és férje teljesen más módszerrel készültek az olimpiára, mint a többi magyar úszó és bizony most nagyon úgy néz ki, az eredmények őket igazolják. Persze az új módszer a még Magyarországon szerzett alapokra épül, amelyek ezek szerint elég erősek.

Shane Tusup szurkol a női 400 méteres vegyes döntőjében
©

Hosszúék újítása az, hogy az állandó versenyzést beépítették az edzéstervbe. Ez a metódus főleg a robbanékonyságnak, technikai fejlesztésnek és a gyorsaságnak kedvez. Persze ennek is része az állóképesség fejlesztése, az erősítés. Tusup és Hosszú a pénzdíjas világkupa-sorozat abszolválásával tulajdonképpen ugyanazt azt csinálják, mint az atléták és a teniszezők már évtizedek óta.

A szakemberek szerint ráadásul nem ég és föld a két módszer. Hiszen az „old schoolban” is benne voltak az edzésen teremtett versenyhelyzetek, a kiadott szintidők, vagyis Hosszúék ezt tulajdonképpen csak megspékelik egy Föld körüli úttal.

A cikkünk elején megszólaló edző szerint a magyar úszósport éppen attól eredményes, hogy a fiatalok nagyon korán kezdenek nagyon kemény munkába. Mivel Magyarországon a gyerekek többsége megtanul úszni, óriási a merítési lehetőség. Az már más kérdés, hogy méri-e valaki a járulékos veszteséget. Hogy hány gyerek csömörlik meg az úszástól és zárja sportpályafutását keserűséggel. 

Hosszú Katinka mindenesetre klubot alapított, idővel kiderülhet, hogy mennyire válik be a módszere másoknak. Hiszen ő is testi, lelki határai extrém feszegetésével jutott el a csúcsra, ahogy a Széchy-féle módszerekkel edző sportolók vagy mások is. És akármilyen is a módszer, a hajnali edzések mindenkinek túl korán vannak, és a víz olyankor mindig hideg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szijjártó: 160 millió dolláros programot indítanak magyar cégeknek Laoszban

Szijjártó: 160 millió dolláros programot indítanak magyar cégeknek Laoszban

Egy enyingi férfira csaptak le a rendőrök, aki prosítúcióra vehetett rá egy nőt

Egy enyingi férfira csaptak le a rendőrök, aki prosítúcióra vehetett rá egy nőt

Egy ellenzéki képviselő sem jutott be a fehérorosz parlamentbe a "választáson"

Egy ellenzéki képviselő sem jutott be a fehérorosz parlamentbe a "választáson"

A Földközi-tengerbe zuhant egy autós, aki vakon követte a GPS-t

A Földközi-tengerbe zuhant egy autós, aki vakon követte a GPS-t

Rossi: Ha a walesiek sárkányok lesznek, nekünk oroszlánokká kell válnunk

Rossi: Ha a walesiek sárkányok lesznek, nekünk oroszlánokká kell válnunk

Hangradarokat szereltek fel Párizsban: kiszűrik a hangoskodókat és még pénzt is hoznak

Hangradarokat szereltek fel Párizsban: kiszűrik a hangoskodókat és még pénzt is hoznak